Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-23 / 67. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926 március 282. séget. Hamisan beállított érveit ké­sőbb a polgármester néhány világos szóval megsemmisítette. Hankó Mihály védelmébe vette Nigrinyi igazgatót s köszönetet akart szavaztatni a kitűnően működő telep­vezetőnek. Polldk Arnold erősen személyes­kedő éllel szólt a Nigrinyi magas jutaléka ellen. Sehogy sem sikerűit elrejtenie személyes ellenszenvét a villanytelep igazgatójával szemben. Beszédét a helyeslésnek és rossza­lásnak egész zuhataga kisérte, de Pollák a négy lármát túlharsogva, követelte a jutalék megvonását. A heves vitát a polgármester sza­vai zárták le. Felvilágositó beszédé­ben védelmébe vette a telepet s annak igazgatóját. Rámutatott arra a nagy munkára, amelyet különösen az uj gépek felszerelése alkalmával végzett a villanytelep. A polgármester nagy figyelemmel meghallgatott szavai után elhatároz­ták: a) tudomásul veszik a villanytelep 1925. évi mérlegét; b) köszönetet mondanak az egész telep minden alkalmazottjának a közelmúltban kifejtett önzetlen mun­kájukért ; c) az uj szabályrendeletet — nem várva be a miniszter döntését — április 1-én életbeléptetik; d) felhívják a villamosbizottságot, hegy az áramdíjakat a lehetőség szerint csökkentse. Megint leszavazták az iparosok telekkérelmét Dr. Medovarszky Mátyás főjegyző terjeszti elő az ipartestület beadvá­nyát, amely szerint az iparosszékház céljára az Andrássy-ut 59. számú telekből kér 600 négyszögölnyi terü­letet négyszögölenként 3 aranykoro­náért. Az állandó választmány a kérelem teljesítését javasolja azzal a kikötés­sel, hogy a telek csak a székház céljára használható s csak a székház felépítése után válnék az ipartes tület tulajdonává. Ifj. Zsiros András szól elsőnek a javaslathoz. Szívesen szavazna meg telket az iparos székház felépítéséhez, de éppen ezt nem tartja odaadha­tónak. Kován Endre hivatkozik arra, hogy az egész idegenforgalom az And­rássy-uton bonyolódik le és minden más fontos szempont is nyilvánvalóvá teszi, hogy az iparosok nem épít­hetik fel másutt székházukat, mint az Andrássy-uton. Megemlíti, hogy egyesek a telek hátsó részét ajánl­gatják, mert egy budapesti kereskedő­család egzisztenciáját akarják védeni több kis egzisztencia rovására. Reisz Hermann: Azt a telket nem adjuk, az sokkal komolyabb.'célra kell! Közbekiáltás: Talán biztosítási ügynökségre ? Reisz ajánlja az iparosoknak, hogy kérjék a Luther-utcai, vagy a Lenkei­utcai telket. Araczky György azt javasolja, hogy a kért 600 négyszögölet végig a Löwy fadepóval mesgyésen hasítsák le és ne 3, hanem legalább 10 arany­koronáért adják át az ipartestületnek. Ellman Adolf arra hivatkozik, hogy az iparosszékházat nem lehet akárhova eldugni és kéri az állandó választmány javaslatának változatlan elfogadását. Korossy László elitélő hangon teszi szóvá, hogy szokásává vált a képviselőtestületnek a telekadomá­mányozás és különösen kifogásolja, hogy az iparosok most még azt is is kikötik, hogy melyik telket adja nekik a város. Lilinger István hangsúlyozza, hogy az ipartestület 43 éves fennállása óta most kér először, tehát nem volna méltányos megtagadni ezt a kérését. Dr. Berthóty István polgármester zárja be a felszólalások hosszú és zajos sorát. Előadja, hogy a tanács azért foglalt állást ebben az ügy­ben, mert méltányosnak tartja, hogy az iparosság is kapjon telket ilyen fontos közérdekű intézménye szá­mára, amikor más kérelmezőknek is adott már telket a város. Nazete szerint az olyan közérdekű intéz­ménynek, amilyen a tervezett ipa­ros székház, nem is künn az And­rássy uton, hanem benn a város szivében volna a helye. Más város minden erejével támogatja ilyen in­tézmény felépítését. Végül is név­szerinti szavazás alá bocsátja a kérdést. Kitűnik, hogy az ipartestü­letvezető sem, de még más iparos képviselők sem tel­jes számmal jelentek meg a közgyűlésen, amit ugyan­csak bánhatnak, mert a sza­vazás eredménye szerint az állandó választmány javas­latát 56 szóval 55 ellenében (tehát 1 többséggel) elve­tették. Ezzel tehát egyidöre ismét du­gába dőlt az iparosszékház telek­ügye. A strandfürdővel kapceo • latosan épül fel agözfűrdő Ugyancsak dr. Medovarszky Má­tyás főjegyző terjeszti be a fürdő­bizottság jelentését és a gőzfürdő felépítésére vonatkozó javaslatát. A bizottság minden irányban ala­posan megvizsgálta az építendő gőz­fürdő ügyét, országos szaktekintélyt is meghallgatott, sót vázlatos terve­ket és számadásokat is készíttetett. Ezek alapján ugy találja, hogy leg­célszerűbb volna a gőzfürdőt a stranddal kapcsolatosan megépíteni. Ezt megelőzően vegye át a város a Fürdő Rt. részvény többségét, hogy biztosítsa magának ezáltal a közér­dekű vezetést. A részvények húsz­ezer koronás átvételi árát sokallja s egy pengőben való megállapítását ajánlja. A határozati javaslat az,hogy mondja ki a képviselőtestület, hogy a fenti feltételek mellett a Fürdő Rt-vel kapcsolatosan épiti fel a gőz­fürdőt, ha azonban az egupengős részvényenkénti árat nem fogadja el a Fürdő Rt, akkor kü ön a Széchenyi ligetben épit a város fürdőt. Az állandó választmány a rész­vények átvételi árának másfél pen­gőben való megállapítását javasolja. Hosszas vita után, amelyet a déli szünet megszakított, 68 szóval 42 ellenében névszerinti szavazás utján elhatározták, hogy 25 ezer részvényt vesz át a város másfél­pengős áron a Fürdő Rt.-töl és a strandfürdővel kapcsolatosan épiti fel a gőzfürdőt. Belfésmegyei ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállitás és árumintavásár Békéscsabán Jelentettük, hogy a békéscsabai Ipartestület, illetőleg az iparosság az idén nagyszabású kiállítást és mintavásárt rendez. A rendezés elő­munkálatainak elvégzésére rendező bizottságot jelölt ki az ipartestület elöljárósága. Ez a bizottság, amely­nek névsorát lapunk egyik multheti számában már leközöltük, vasárnap délelőtt tartotta meg első értekezle­tét Kovács Mihály ipartestületi el­nök vezetésével. Elsősorban a legszükségesebb irá­nyító tényezőket és azok közvetlen munkatársait jelölte ki saját kebe­léből a bizottság. Elnökévé Kovács Mihály ipartestületi elnököt, ügyve­zető alelnökökké Martincsek Károly ipartestületi alelnököt és Kocziha Mihályt, titkárrá Gállk Jánost, jegy­zővé Horváth Mihály ipartestületi jegyzőt választották meg egyhan­gúan. Elhatározta a rendezőbizottság, hogy a kiállítást a kereskedőkkel és a gazdákkal együtt tartja meg, tehát érintkezésbe lép a gazdák és a kereskedők illetékes szerveivel is a rendezés hatalmas munkájában, ; valamint a kiállításon való együttes részvétel érdekében. Rövid uton kérik fel a Békésvár­megyei Gazdasági Egyesületet, a Békéscsabai Kisgazdák Egyletét, va­lamint a Kereskedelmi Csarnokot is, hogy jelöljék ki a kiállitás ren­dezöbizottságába küldendő képvi­selőiket. A kiállitás hivatalos címét a kö­vetkezőképpen állapították meg: „Békésmegyei ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállitás és áru­mintavásár Békéscsabán." Kimondta még a bizottság, hogy legközelebbi értekezletét jövő vasár­nap, március hó 28-án délelőtt 10 órakor tartja meg," amelyre már meg­hívják a gazda- és a kereskedő­érdekeltség részéről kijelölendő bi­zottsági tagokat is. Ezen az értekez­leten már bizonyosan sor kerül a kiállítási szabályok megállapítására is. Amint a jelek mutatják, ez a nyári kiállitás és mintavásár vidéki viszony­latban eddig még páratlanul nagy méretű és bizonyosan ehez mérten óriási sikerű lesz, amit biztosit szá­mára az a körülmény is, hogy minő­ségileg is, mennyiségileg is rendkívül kiváló anyaga országos érdeklődést terel majd városunk felé. Kovács Mihály elnök megemlítette, hogy meghívják az ünnepélyes megnyitásra a kereskedelmi és a földmivelésügyi minisztert is. A rendezési munkálatok legfőbb irányítása a legszakavatottabb, tapasz­talt, kiváló vezető tényezők kezébe került, ami ugyancsak fontos bizto­sitéka az idei békéscsabai kiállitás és mintavásár nagyszerű sikerének. ÓriásI az érdeklődés a tonyésxálla t kiállít is Iránt Budapest, március 22. Az OMGE által rendezett országos tenyészállat­és gépkiállítás három első napja az érdeklődő közönség rendkívül nagy látogatottsága mellett z&jlott le. A délelőtt folyamán József főherceg látogatta meg a kiállítást, akit ünne­pélyesen fogadtak. A királyi herceg két és félóráig tartózkodott a kiálli­tás területén. Gróf Bethlen István miniszterelnök vasárnap tekintette meg a kiállítást, ugyancsak vasárnap jártak a kiállításon az oláh föld­mivelésügyi minisztérium és Argen­tinia képviselői is. Tanítói gyűlés Március 22-én tartotta tavaszi közgyűlését a Békésvármegyei Álta­lános Tanítóegyesület békéscsabai járásköre, melyen a járáskör tanító­sága teljes számmal volt képviselve. A méltóságteljes gyűlésnek ünnepi jelentőséget adott még az is, hogy a vármegye közszeretetben, tisztelet­ben álló vezető kir. tanfelügyelője, Szentkereszty Tivadar is megjelent. Laczó Endre elnök igen tartalmas, átgondolt megnyitóban, emelkedett lendülettel adott kifejezést a tanítói hivatás fontosságának, majd üdvö­zölte Szentkereszty Tivadar vezető kir. tanfelügyelöt s a tanítóságot. Ezek után Kozsuch István a mult ülésről ügyesen összeállított élveze­tes jegyzőkönyvet olvasta fel. Leg­kiemelkedőbb pont volt Szentke­reszty Tivadar vezető kir. tanfel­ügyelőnek az uj népiskolai tanterv keresztülvitele érdekében a gyakor­lati megvalósítás főbb irányelveiről tartott lebilincselő, gazdag gyakor­lati alapon nyugvó eiőadása, fel­tárva annak gondolatmenetét és szellemét, egyben lelkületének, jó­ságos szivének, tudásának mély­ségét. A tanítóság hálás köszönettel fogadta az előadást s kérte sokszoro­sítva annak közrebocsátását, mely Ujtestámentomul fog mindenkor szol­gálni. Gályik János ev. tanitó a szép­írás tanításáról tartott szórakoztatóan lebilincselő, szemléltetően tartalmas értekezést. Végül a pénztárnoki jelen­tés tudomásulvétele után a tisztujitás következett. A köri gyűlés újból meg­választotta a régi tisztikart, amely munkásságával arra érdemeket is szerzett. Igy elnök Laczó Endre ev. tanitó, alelnök Mészáros Gyula áll. isk. igazgató, jegyző Kozsuch István ev. tanitó, pénztáros Fekete Ferenc róm. kath. tanitó lett. A Himnusz hangjai mellett a gyűlés véget ért. (T-ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom