Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-12 / 58. szám

Békéscsaba, 1926 március 12. WOO kmrona. Péntek VII. évfolyam 58. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fOggotion korasxtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Hadik gróf válasza Vázsonyinak A magyar nemzeti társadalomra mély benyomást tett Hadik János grófnak az az intelme, amellyel rá­mutatott arra, hogy mily káros kö­vetkezményekkel járhat az ország gazdasági életére azoknak a szélső elemeknek a frankügy körül folyta­tott könnyelmű politikai játéka, akik gyűlölködő törekvéseiket, Bethlen István gróf miniszterelnök ellen in­dított hadjáratukat többre becsülik az ország érdekeinél. Vázsonyi Vil­mos Hadik János grófnak állásfog­lalása után az objektív bírálat helyett a személyes polémia terére vitte ellenvéleményét, mert joggal tartott az ország polgári társadalmának ítéletétől, amelynek kialakulására rendkívüli hatással volt a napi poli­tikától távol álló kiváló nemzetgaz­dász érvelése. Ezért ujságnyilatko­zatokban olyasmivel hozakodik elő, ami a mostani helyzettel semmiféle összefüggésben nincs és Hadik Já­nos grófnak a forradalmi időkben követett magatartását a tényeknek meg nem felelő világításba helyezve próbálja a Hadik János gróf intelme nyomán különösen a közgazdasági élet tényezőire és a magyar vidék gazdatársadalmára döntő jelentőség­gel kiható tárgyilagos megállapítások hatását lerontani. Erre a homálykeltésre Hadik gróf azzal felel, hogy a legteljesebb nyílt­sággal feltárja az akkori eseménye­ket, hogy a közvélemény a való té­nyek ismeretéből tudja meg végre, hogy mi az igazság azzal az inszi­nuációval szemben, hogy Hadik Já­nos grófot nem vezette a forradalom meggátlásában kellő erély, holott Vázsonyi állítólag szorgalmazta azt. Mindenki tudja, hogy Hadik János 1918-ban október 29 én kapott meg­bízást kabinetalakitásra, de másnap­ra, mire a kormánylistát összeállí­totta, az már nem alakulhatott meg, mert az október 31-ére tervbevett eskületételt meghiusitotta az előző éjjel kitört forradalom, amelynek siettetése éppen azoknak érdeke volt, akik Hadik János gróf Kormány­programjának közzétételétől a forra­dalom meghiúsulását fáitették. Hadik grófnak már 30 án sem katonai, sem rendőri erő nem állott rendel­kezésére, hogy a hatalmat kézbe •egye, de azt mint esküt nem tett dezignált miniszterelnöknek az al­kotmány szerint nem is lett volna joga tennie. Mikor Hadik és Lukachich jelen­téséből a forradalom éjjelén értesült a király az itteni állapotokról, kö­zölte Hadik gróffal, hogy Károlyi Mihályt óhajtja miniszterelnökké ki nevezni. Ezzel Hidik János gróf megbízatása tárgytalanná vált s min­den további szerepe megszűnt. Hadik János gróf erős szociális érzékkel átitatott kormányprogrammja rendet teremtett volna s abban az időben egyedül volt alkalmas a tár­sadalmi egyensúly és a békés mun­kálkodás helyreállítására, a katasz­trofális felforgatás elkerülésére. Hadik János grói azt mondja, hogy ha si­került volna Budapesten preventív intézkedésekkel a forradalmat elke­rülni, akkor sor kerülhetett volna arra, hogy a harctérről hazatérő csa­patokat az ország határán azzal fo­gadjuk, hogy elvárjuk tőlük, mint a világ első katonáitól, akik csak dicsőséget és becsületet szereztek a magyar népnek — kizárva a háború folytatásának gondolatát, — az ország határait, családjuk tűzhelyét meg­védjék az ellenségtől és megakadá­lyozzák, hogy egy idegen katona is magyar földre tehesse a lábát. „Meg vagyok győződve, — folytatja Ha­dik — hogy minden becsületes ma­gyar katona a háborúban tanúsított bátorságát és hősiességét felfokozva védte volna hazája határait. Ha ez a tervem megvalósulhatott volna, egé­szen bizonyos, hogy az ország integ­ritásának kérdése ma másképen állana. Minderre azonban sajnos nem került a sor: katonáink elszéledtek és fájdalmasan kellett tapasztalniok, hogy őket, akik minden pillanatban készek voltak hazájukért a harctéren életüket feláldozni, a forradalmi köz­vélemény a magyar nemzet szégye­nére, megbecsülés és elismerés he­lyett a legdurvább megaláztatásokban részesítve, lealázó gúnnyal fogadta. Ma már tisztán látjuk, hogy ki mérlegelte helyes Ítélőképességgel az akkori államférfiúi feladatokat. Hadik János gróf helyesen cselekedett, hogy emlékűnkbe idézte teljes nyíltsággal az akkori napok tanulságait. A frank­üggyel országrontást fotytatók lelki­ismeretlen táborának tudatos ferdí­tései legelsösorban Hadik János gró­fot szeretnék diszkreditálni azok kö­zül, akik e szélsőséges politikai harcnak káros következményeire fel­hívtak a közvélemeny figyelmét. Ez érthető is, mert Hadik János gróf szenvedélymentes, a történelmi oko­zatokat megvilágító nyilatkozata vég­legesen a kellő értékére szállította le Vázsonyi boszuérzetből fakadt argu­mentumait. Egy ideig csak megy meghamisítani a tényeket, elferdíteni a valóságot, de az ország becsületes és józanul gondolkodó társadalma csakhamar megvetéssel fordul el azoktól, akik szenvedélyük által el­vakítva, maguk játszák el a jogukat, hogy vádjaiknak és erkölcsbirásko­dásuknak hitelét elismerjék. Vázsonyi Vilmost a nemzetnek ez az ítélete már el is érte. 9 gazdahozonség legsürgősebb kívánságai Utókat, hözraktárahat ÉS falusi hislaMsohat heil építeni Budapest, márc. 11. Budai Barna, az OMGE igazgatója, a beruházások kapcsán azt mondta, hogy a gazdák egyik legsürgősebb kívánsága a közutak rendbe­hozatala és uj utak építése. Ezután nagyon fontos a közraktárak, elsősor­ban gabonatárházak építése, továbbá a tej- és borszövetkezetek megalapi­| tásának kérdése. Szükséges az is, hogy a földreform során főldhözjutta­tottakat megfelelő vetőmaggal lássák el, továbbá terjesszék a műtrágyá­zást. A beruházások fontos kérdése még a falusi kislakások építésének megfelelő támogatása és a szikes talajok megjavítása. ÜBPBshBdBlmi tárgyalások Romániával és Csehországgal Budapest, március 11. A Népszövetség most folyó tárgyalásainak befejezése után ismét megindulnak a magyar kereskedelmi tárgyalások Csehországgal, mig hír szerint Romániával március végén, vagy április elején. Módosítják a nyugdijvalorlzáolós törvényjavaslatot Budapest, március 11. Élénk ak­ció indult meg a nyugdijvalorizá­ciós törvényjavaslat megváltozta­tása érdekében, párhuzamosan az­zal a mozgalommal, amelyet az ér­dekelt tisztviselői testületek inditot­j tak meg. A mozgalom több egy­ségespárti képviselőnél is pártolásra talált, akiknek az az álláspontjuk, hogy a felértékelt mérleg nem nyújt megfelelő alapot a valorizált nyug­j dij megállapitasára és létminimum megállapítását tartják szükségesnek. Hirszerint az egységespírt legkö­zelebbi értekezletén ilyen értelmű felszólalások hangzanak el. Minős még hlr a miniszterelnök haza­téréséről Budapest, március 11. Bethlen István gróf miniszterelnök hazaérke­zéséről még nincs hír. Oenfben a mai tanácsülésen döntenek a magyar albizottság határozata felett. A kor­mány rövidesen nyilvánosságra hozza Bethlen genfi expozéját. Mészáros Gyula Satuban van Konstantinápoly, március 11. A frankügyben szereplő Mészáros Gyula tanár Batuban tartózkodik, ahol egy kongresszuson vesz részt. Ha vissza­tér, a török hatóságok lehetővé teszik kihallgatását. GONDOLATOK * * * A takarékosaágban mint a legújabb költségvetés igazolja, eKy­jár a kormányzóság. Egész csomó embert bocsájtanak el a kormány­zóság szolgálatából, hogy az Államfő személye körüli szolgálatot a mi­nimumra csökkentsék. Az ellenzéknek csúf vesszőpari­pája volt az udvartartás kérdése, amely pedig eddig sem volt fényes, pompás. Bizonyosan nem ezeknek a píszkálódásoknak, hanem az ál­talános takarékosság elvének a kö­vetkezménye ez a létszámcsökkentés. De ugyanakkor azt olvassuk, hogy a képviselőház költségvetése tetemes többletet mulat a múlttal szemben. A képviselők nagyobb fizetése s egyéb az ő személyi járandóságuk­kal összefüggő tételek növelik a ki­adásokat. Kíváncsiak vagyunk rá, vájjon e miatt is olyan nagy lármát csap majd az ellenzék? Vájjon fogják-e szidni a pénzügyminisztert, hogy a képviselőknek nagyobb fizetést en­gedélyezett ? Vájjon kifogásolják e, hogy a képviselőházi hangos ülések megint többe fognak kerülni ? Aligha. Pedig az volna a méltányos, hogy ha a Kormányzó ur udvartartásának költségei tetemesen kisebbednek, ak­kor a szociáldemokrata képviselők háztartása is legyen szerényebb. Vagy ők csak ott takarékoskodnak, ahol ez nem sérti az ő egyéni ér­dekeiket ? 1 * Vázsonyi barátjáról, arról a a híres-neves Sauerwein úrról, aki azért jött ide Párisból, hogy adato­kat szerezzen Magyarország gyalá­zására — legutóbb sok ravasz dolog sült ki. Eddig csak azt tudtuk róla, hogy előkelő párisi ujságiró, aki Vázsonyi Vilmosnál ebédelget s tőle szerzi azokat az adatokat, amelyeknek alap­ján külföldön piszkolja ezt a szegény országot. Most aztán kisült, hogy ez a Sauerwein nem is olyan régen „nagy ur." Néhány éve mint hazugságokat iró riportert megpofozta egy előkelő francia politikus. Igy aztán értjük, honnan van a gyakorlata rosszaka­ratú ferdítésekhez, rágalmakhoz. De kisült az is, hogy ez a Sauer­wein nem faj francia, sőt nem is francia, hanem — ki hinné?! — galíciai zsidó. Ott ringott bölcsője (ha ugyan volt) valahol, ahonnan a huncutkás áradat hullámzik szaka­datlanul nyugat felé. Igy most már értjük a Vázsonyival való meleg ba­rátságot. A fájtestvériség egymás keblére szorítja a két kitűnő férfiút. Igaz, Sauerwein most franciának vallja magát s természetes ellensége Magyarországnak, viszont Vázsonyi meg azt üvölti folyton, hogy magyar s a magyar haza érdekében cselek­szik. De azért egymásra találnak, együtt vacsoráznak, egymásnak ada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom