Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-11 / 57. szám

2 Körőavldék Békéscsaba, 1926 március 11. Rövidzárlat okozhatta a tüzet A tüz a bognárműhely gépházá­ban támadt, ahol az egész motor­erőre berendezett modern üzem legtöbb gépe, legsűrűbb villamos­vezeték hálózita és kapcsolótáblái voltak. Innen harapódzott át roha­mosan a bognármühelyre és a ko­vácsmühelyre, amelyeknek teljes berendezését, drága gépeit, feldolgozott anyag­készletét, mennyezetét, fa ­lait, tetejét teljesen elpusz­tította A gépek hatalmas acél alkatrészei összevissza hajladoztak a rettenetes forróságban és a füstölgő romokat még a détutáni órákban is locsol­gatták a kinthagyott tűzoltók. A falak és a tetőzet leomlott törmelékeit vá­rosi munkások hordják ki. Derner József rendőrkapitány szer­dán reggel haladéktalanul bevezette a vizsgálatot a tüz okának kideríté­sére. Kihallgatta az összes alkalma­zottakat, akik közül egyet őrizetbe is vetlek, mert állítólag tegnap este­felé cigarettázott a műhelyben. A legvalószínűbb az a fel­tevés, hogy a gépházban beállott rövidzárlat okoz­hatta a tüzet. A kárt még nem lehet pontosan felbecsülni, de a károsult Zlehovszky lestvérek hozzávetőleges becslése szerint megközelíti az egymilliárd koronát. Szerencse, hogy az elpusztult épü­letek, berendezések és anyagok nagy része biztosítva volt, tehát a kár je­lentékeny része megtérül. A nagy kavarodásban elveszett egy 10 milliós kényszerkölcsönkötvény is, aminek a visszajuttatását ezúton is kérik a károsult Zlehovszky testvérek. Közérdekű tanulságok. Azt mondja a közmondás; „Ma nekem, holnap neked!" Tehát el­tekintve attól, hogy az ország mai súlyos gazdasági helyzetében mind­nyájunkra, az ország egész társa­dalmára kétszeresen nagy kár min­den egyes termelő, értékes beren­dezésű ipartelep megbénulása, vagy pláne elpusztulása, meg kell gon­dolnunk, hogy a Zlehovszky féle tüzeset mintájára leéghet akármelyik más ipartelepünk vagy középüle­tünk is, sőt a sok nádasházra való tekintettel csak egy kissé erősebb szélviharra volna szükség ahoz, hogy egy i'yen tűztől egész utcáink megsemmisüljenek. Erős kézben levő, jól kiképzett, kellő létszámú, fegyelmezett, meg­felelően ellátott hivatásos tűzoltó­ságra van szüksége Csabának, hogy egy ilyen veszedelmet elháríthasson. Kétségbeejtő, hogy egy város­ban, ahol egyre-másra indulnak meg, rendezkednek be a modern, nagy ipari és kereskedelmi vállalatok és épülnek szép nagy paloták, egy ko­moly, nagy tűzhöz, egy gyúlékony anyagokkal telt ipartelep oltásá­hoz csak 5 tűzoltó vonul ki 1 A második a kövezés. A főbb utvonalak kikövezését bármilyen ál­dozattal is végre kellene hajtani a lehető legrövidebb idő alatt, mert kövezett utak nélkül se vizet, se modern, hatásos tűzoltó felszerelést nem lehet eljuttatni a tüz színhelyére. Persze, a tökéletes, jó felszerelés is drága, már pedig Békéscsaba városnak még a tűzoltók megfelelő ruházására sincs pénze. Az öt tűz­oltó, aki éjjel 1 órától reggel fél 6 óráig áztatja, kormozza, égeti, sá­rozza magát, amikor reggel kimerül­ten, dideregve hazamegy, nem cse­rélheti át elázott csizmáját és facsaró­vizes ruháját, mert — nincs mivel! Hja, itt áldozatokra van szükség! Mert bizony, amig nincsenek kövezett utcáink és nincs megfelelő tűzoltósá­gunk, addig minden gyors „haladás" hiábavaló. — Nádfödeles házikóink közé ékelt, sártengerrel körülvett ipartelepeink igy bizony sok vesze­delmet jelentenek és könnyen súlyos katasztrófával figyelmeztethetik kö­zönségünket arra hogy csak hiu képzelődés nagyvárosi mivoltunkban tetszelegnünk, amig meg nem sze­rezzük magunknak mindazt, ami nélkül örökidőkre csak falu ma­radunk ! (Aí) Csöhhen a munhanélhuliség Hamarosan megkizdik az uj beruházásokat Budapest, március 10. Bud János befejezte Genfben azokat a tárgyalásokat, amelyeket főként a jövő évi költségvetésről és a kormány beruházási programjáról folytatott. A pénzügyminisztert mára várják haza Budapestre. Most már hamarosan megindulnak a beruházások. Az év első felében 72 millió aranykorona áll rendelkezésre. Számítani lehet arra, hogy a beruházásokkal kapcsolatosan lényeges enyhülés áll be a gazdasági helyzetben és a tavaszi hónapokban a munkanélküliség is csökkenni fog. Nyolcezer elboosájtott banktisztviselő Budapest, március 10. A közel­jövőben a fővárosi bankok ismét csökkenteni akarják tisztviselőik lét­számát. Az utóbbi két esztendőben az elbocsátott fővárosi banktisztvi­selők számát mintegy 80000 re be­csülik, akik közül körülbelül 1500 tudott ugyancsak hivatalnoki pályán elhelyezkedni. Turkeve díszpolgárává választotta a miniszter­elnököt Turkeve, március 10. Március 8 án Turkeve község egyhangú lel­kesedéssel díszpolgárává választotta gróf Bethlen István miniszterelnö­köt. A régi 48-as származású kun fészek képviselőtestülete a megvá­lasztás alkalmából táviratilag üdvö­zölte a Genfben tartózkodó minisz­terelnököt. biztosítva őt bizalmáról, szeretetéről és ragaszkodásáról. öW leszúrtak eg; csendortiszthelyettest Hézrikerült a gyilkos Szajolról jelentik: A szajoli csend­őrőrs helyettesparancsnoka, Vénig Sándor tiszthelyettes, orgyilkosság áldozata lett. A temetéssel csaknem egyidejűleg kézrekerült az elvetemült orgyilkos is, Lajkó Béla 24 éves, volt gép­lakatos A tényállás igy derült ki: Lajkó több társával korcsmázott a gyil­kosság estéjén. A szajoli Tasi-féle korcsmában Lajkó és munkástársai garázdálkodni kezdtek, sörös- és borosüvegeket hajigáltak, mire az ott levő földmivesek a verekedőket ki­dobták az utcára. Igy azután egymással kerültek nézeteltérésbe, amit ugy akartak el­intézni, hogy nekiestek Vénig Sán­dor tiszthelyettes lakása kerítésének s a léceket kitörve, ütlegelni kezdték egymást. A zajra Vénig kiment s erélyesen rájuk szólt: — Takarodjatok azonnal csendben haza! Ekkor a háta mögül hirtelen elő­ugrott Lajkó Béla s nagy zsebkését a tiszthelyettes halántékába szúrta. Ezután elkiáltotta magát: — Fussatok! Leszúrtam 1 Pillanatok alatt eltűnt a duhaj társaság. Vénig tiszthelyettes néhány lépést utánuk futott, de a vér elborította látását, visszafordult tehát s beván­szorgott lakásába. Mielőtt azonban feleségének elmondhatta volna, mi történt vele, elvesztette eszméletét. Negyedóra múlva útban voltak vele Szolnokra, de életét megmenteni nem lehetett. A boncolásnál megállapították, hogy a szúrás oly erös volt, hogy a zsebkés pengéje a halántékba fu­tott s a koponyacsonton áthatolva, egy centiméternyi mélyen az agy­veiöbe hatolt. A csendörök, mikor a gyilkost kinyomozták, megkérdezték tőle: — Miért gyilkoltál? — Nem tudom, felelte egykedvűen a géplakatos. — Részeg voltam... Azután előadta a zsebkést is. Lajkó Bélát, a fiatal orgyilkost a szajoli csendőrség beszállította a szolnoki ügyészséghez. HÍREK — Pápai kitüntetés. Szalay Gyula földbirtokost, a nagygeren­dási róm. kat. egyházközség nemes­lelkű világi elnökét XI. Pius pápa a „Pro Ecclesia et Pontifice" érdem­kereszttel tüntette ki. — A pápa a szentévvel kapcsolatban nemcsak lelki kegyelmeket osztogatott, hanem az egyházias érzelmű, kiváló egyéni­ségeknek magas elismerése jeléül különböző érdemrendeket is. Osztat­lan örömet kelt ez a szép kitüntetés az egész vármegyében, mert a köz­ügyek terén fáradhatatlan munkás­ságot kifejtő egyén kapta meg ismét az elismerés jutalmát. — Nagyböjti délután. Március 12-én, pénteken délután 5 órakor lesz a negyedik böjti előadás a Kulturház nagytermében a következő műsorral: 1. Szavalat. 2. Vetitett­képes előadás Jézus szenvedéséről. Felolvassa dr. Bartyik Mátyás. 3. Ének. 4. Trio. 5. Szavalat. Előadja Németi Tibor fm. II. o. t — A pótadó aranykoronája 17.000. Mint értesülünk, a vármegye alispánjához megérkezett az a bel­ügyminiszteri rendelet, amelynek ér­telmében a községi pótadót tizenhét­ezres aranykoronával kell számítani és beszedni. — Bimbóhullás. Tomor Vince eleki könyvkereskedő kis fiacskája 4 hónapos korában 8-án reggel be­fejezte rövid földi életet és vissza szállt az égbe az angyalok közé. Temetése 9-én délután volt nagy részvét mellett. — Lyceális előadás. A leány­gimnázium lyceális előadásainak so­rozatában ma, csütörtökön lesz dr. Jachini Anna tanár vetitettképekkel kisért előadása Vörösmartyról. Az előadás este 6 órakor kezdődik a Kultúrpalotában Belépődíj helyett önkéntes adományokat kérnek. — Eltemették Pataki Szilárdot. Nagy részvéttel temették el szerdán délután Pataki Szilárdot, a város általánosan szeretett, népszerű da­losszivü iktatóját. A gyászkocsi előtt a békéscsabai cigányzenekarok húz­ták a gyászindulót, mig a koporsó mögött az elhunyt rokonságán, tisz­telőin, jóbarátain kivül ott lépdelt a város polgármestere, egész vezető­sége és tisztviselői kara. Óriási tö­meg kisérte el utolsó útjára a jó Szilárdot s amerre elhaladt a szo­morú menet, mindenki megállr, hogy bár egy csendes köszöntéssel ve­gyen tőle bucsut. A temetőben tiszt­viselőtársai nevében dr. Medovarszky Mátyás főjegyző búcsúztatta el meg­ható szavak kíséretében, mig a ci­gányzenészek egyesülete nevében Tóth Mihály. A sírnál pedig ifj. Purcsi Pepi vezetése alatt a békés­csabai cigányok kedvenc nótáit ját­szották el. — A Vecsey koncert rendező bizottsága kéri, hogy az előjegyzett jegyeket legkésőbb a pénteki nap folyamán váltsa ki a t. közönség, mert a jegyek szombaton reggeltől n nagy közönség rendelkezésére állanak. A koncertre a következő felülfizetéseket nyugtázzuk : Réthíj Béla és Deutsch Vilmos 300—300 ezer, Csiiag Ignác 200 ezer, Tarr Gyu-a, Tóth József 100—100 ezer korona. — A Békéscsabai Polgári Kör március 15 ixi társasvacsorajára az elnökség ezúton is meghívja a Pol­gári kör tagjait. A tarsasvacsora dija borral együtt 40.000 korona lesz. Aáirási iv a szolgánál. — Megkezdődött a békési ár­vízkárok helyreállítása. Az árvíz­károsultak rombadőlt házainak újjá­építése ügyében megindított tárgya­lások befejezés előtt állanak. Azok­nak az egészségügyi követelmények­nek megállapítása céljából, amelye­ket az újraépítésnél be kell tartani, a népjóléti miniszter a helyszínére küldte ki Lengyel Zsolt helyettes államtitkárt, Joó István okleveles mérnök, miniszteri tanácsost és Báthory Aladár orvos, miniszteri osztálytanácsost. — A Békésvármegyei szállo­dások, vendéglősök, kávésok és italmérők ipartársulata március hó 19-én délután 3 órakor az ipar­testűlet tanácstermében ötödik évi rendes közgyűlését tartja. Kérik a tagok szíves megjelenését. Határozat­képtelenség esetén a közgyűlést már­cius 23 án délután 3 órára halaszt­ják el és akkor meg is tartják, te­kintet nélkül a megjelenő tagok szá­mára. Tárgysorozat: 1. Elnöki és választmányi jelentés 1925. évről. 2. Pénztárnok és számvizsgáló bizott­ság beszámolója, a vezetőségnek a felment vény megadása és 1926. évi költségvetés megállapítása. 3. Két intéző bizottsági tag és három vá­lasztmányi tag választása. 4. Indít­ványok előterjesztése. Vezetőség. — Öcsöd község elszakadási mozgalma. Öcsöd községében még mindig nem aludt el az a mozga­lom, amely a községet mindenáron Szolnokmegyéhez kívánja átcsatol­tatni, annak ellenére, hogy a kér­déssel legutóbb a megyegyülés is behatóan foglalkozott ÉS már ott nyilatkozat hangzott el, mely kilá­tásba helyezte Öcsöd jogos kérelmé­nek teljesítését A megyegyülés tud­valevőleg megsemmisítette Öcsöd képviselőtestületének az elszakadást kimondó határozatát. Ezt a határo­zatot most Tolnai Lajos és több társa, akik az elszakadási mozgalom főmozgatói, sürgetik a megyénél és már jóelőre jelzik, hogy meg akarják fellebbezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom