Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-08 / 5. szám

Békéscsaba, 1926január 8. ÍOOO korona. Péntek VII évfolyam 5. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. ftttfftBtlan kerosxtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 hamis Maii (vk) Világbotránynak szomorú középpontjába került a mi árva országunk, hogy a külföld előtt még kisebb, még gyűlöltebb, még árvább legyen. Uj gyalázatot hozott reánk egy csomó kalandorlelkü ember azzal, hogy magas rangjuk, sőt méltóságuk mellett sem riadtak vissza közönséges buta bűntől: pénzhamisítástól. Még nem látunk tisztán ez ügyben. Még nincsennek együtt, börtönben a bűnösök. Még nem tudjuk, hogy milyen szenzációk várnak reánk. Csak azt érezzük és szenvedjük, hogy kegyetlenül gonosz helyzetbe jutottunk újra. Mi sem természetesebb, mint hogy ebből az ügyből is politikai tőkét akarnak itt is, ott is kovácsolni. A leglelkiismeretlenebb nyílt vádaskodás s a legveszedelmesebb sugdolódzás látható mindenütt. Erre az ad főként terel, hogy a hurokra került bünüsök hazafias felbuzdulásról, nemzeti nagy tettről diskurálnak. De minden politikai kártyakeverés ellenére is ugylátszik, hogy itt közönséges bűnügyről van szó, amelyet egy jól megszervezett társaság követett el. Hiszen az eddig letartóztatottak is heterogén elemek, nem egyszőrüek. Van köztük herceg is lakály, nagytekintélyű méltóság viselője s szürke kis titkár, legitimista és szabadkirályválasztó, fajvédő és zsidó síb... Nehéz elképzelni, hogy ezek bármily politikai kérdésben egyetértettek volna. Csak egy közös gondolaluk volt: a hamis frank. — Ezért vehető bizonyosra, hogy csak takaró a hazafias cél hangoztatása. A valóság pedig egyszerűen bűntény. Akármint legyen azonban a dolog, a legerelyesebb nyomozás s a legkíméletlenebb igazságkeresés szent kötelesség most. Még akkor is fel kellene teljes mértékben tárni ezt az ügyet, ha tényleg politika volna a háta megett. Hadd lássa meg az egész világ, hogy itt nem a magyar nemzet a kompromittált, hanem néhány kalandor, néhány rajongó. Ha pedig egyéni bűntényről van szó, egy vagy több ember gyalázatos üzelméröl, akkor sem szabad egyebet tenni, mint a kiderített igazság alapján — személyre és méltóságra való tekintet nélkül — példásan büntetni. Kár, hogy aránylag lassan lehet csak e gazságnak végére jutni. Kár, hogy még mindig nem látunk tisztán. Mert akkor vége volna az özön sugdosódásnak s a legszörnyűbb valóba is hamarább beletörődnének az emberek, mint a bizonytalanságba. Egy azonban bizonyos: akármilyen cél lebegett is a frankhamisitók előtt, a legpéldásabb büntetés kell, hogy érje őket. Mert a gonoszságnak, a bűnnek utján nem lehet, de nem is szabad sohasem haladni, még ha a legszentebb ügyről volna is szól 9 határnál nem múlt el a veszedelem Minden magyar gondoskodás hiábavaló az oláh uralom hanyagsága miatt Trauttwein főmérnök és tfangyel főszolgabíró helysziniszemléje a hisjenői gátszakadásoknál (A „Körösvidék" gyulai munkatársának jelentése) Január 5-iki számunkban megírtuk, hogy a Kormányzó ur gyulavárii tartózkodása idején oláh küldöttség jelent meg, amely a hid hasznalatára kért engedélyt, minthogy az ő hidjukat az ár elragadta. Azt is megírtuk, hogy Kovacsics Dezső kormánybiztos csak abban az esetben ad az oláhoknak (gyulavarsándiaknak) erre engedélyt, ha előbb szakmérnök állapítja meg, hogy a gátátvágást már betömték. Mint Gyuláról irják, dr. Vangyel Endre, a gyulai járás főszolgabirája és Trauttwein Gyula igazgató-főmérnök egy tolmáccsal autón mentek át megnézni a gátátvágást, illetve a betömési munkálatokat. Ez a kiszállás azért volt feltétlenül szükséges, mert az oláhok által megszállva tartolt erdélyi területről a Fehérkörös és Tőz patak átvágásairól és átszakadásairól allandóan különböző értesülések érkeztek. Az egyik tanú szerint az anyagokat odahordták már az oláhok, azonban az eltömési munkát még meg se kezdték. Más hírek szerint az összes szakadási helyeket eltömték már, sőt a gát szintjénél egy méterrel magasabbra emelték fel a töltést. Ezek az ellentétes hírek szükségessé tették, hogy teljesen megbízható értesüléseket szerezzenek be hatóságaink, mert ez a körülmény igen nagyfontosságú a további árvédekezésre, főleg pedig a most megindult gátátvágási és vizvisszavezetési munkálatokra. Ezért Trauttwein Gyula igazgató-főmérnök dr. Vangyel Endre gyulai járási főszolgabíróval és egy tolmáccsal személyesen ment át Erdélybe a kérdéses szakadások megtekinlésére és hiteles adatok beszerzésére. Az oláhok a legnagyobb előzékénységgel fogadták őket, a szükséges árvizi adatokat rendelkezésükre bocsájtották, sőt sikerült megállapodást teremteni arra vonatkozólag is, hogy jövőben a Körösök vízállását pontosan közöljék oláh részről a magyar ármentesitő társulatokkal. A helyszínen megállapították, hogy a Kisjenőn fölüli szakadást betömték, a Kisjenö alatt lévő és bennünket jobban érdeklő szakadás betömése azonban csak most van folyamatban. Mintegy 2—300 munkás dolgozik rajta és ha ujabb áradás közbe nem jön, néhány nap alatt ezt a tömést is befejezik. Az árvizveszedelem — sajnos — ezekkel az ideiglenes munkálatokkal nem múlik el, mert az oláh uralom alatti területen a gátak teljesen elhanyagoltak, gyengék és alacsonyak. Feltöltésükre, megerősítésükre és magositásukra egyetlen egy fillért sem költöttek, ugy hogy amig ezt a kérdést véglegesen meg nem oldják, egész árvédekezésünk magyar területen majdnem hiábavaló és állandó árvizveszedelem fenyegethet. Ennek a kérdésnek egyetlen és gyökeres megoldási módja az országhatárnak á vízmedencéknek megfefelő visszatolása természetes, ezeréves vonalára. Az oláh kormányzati rendszert sokkal jobban ismerjük, semhogy csak fel is tételeznők, hogy akármilyen nemzetközi ellenőrzéssel is rá lehetne kényszeríteni a megfelelő, elengedhetetlenül szükséges árvédelmi munkálatok elvégzésére. Odaát az elöntött területekről a viz sok helyen lefolyt, azonban a Bugyér kiöntése és a nagymennyiségű csapadékvíz miatt óriási területek állnak még mindig viz alatt. A szivattyúk működését nagy mértékben akadályozza a felszerelés kellő hiánya, főleg a rendelkezésre álló csekély szénkészlet, ugy, hogy még a szénellátás tekinteteben is nehézségek merülnek fel. Ilyen korupt rendszer, ilyen átkozottul felületes hatósági gondoskodás és ilyen hanyag eljárás mellett szerény véleményünk szerint igazán legfeljebb ujabb katasztrófális árvizeket várhatunk oláh szomszédainktól mai erőszakos, természeteilenes határaink mentén 1 Rindischgratz herceg áll a Mhamisitási ugy középpontjában Nem követelhetnek kártérítést Magyarországtól a franciák Négy-öt napon belül tisztázódik a rejtélyes bűnügy Paris, január 7. Cáfolják azt a hirt, hogy Franciaország kártérítést követel Magyarországtól. A francia hatóságok egyébként nem rendelkeznek semmiféle olyan adattal, amely lehetőséget adna arra, hogy a magyar kormányt belekeverjék ebbe az ügybe. Mit irnak a francia lapok? Paris, január 7. A lapok hasábosan foglalkoznak a frankhamisítással, amelyet mindinkább politikai és diplomáciai üggyé szélesítenek ki. Az érdeklődés középpontjában Windischgrátz herceg személye áll, akinek közlik fényképét, továbbá élet- és jellemrajzát, kiemelve, hogy a frankbamisitás politikai céljai mellett saját anyagi helyzetének javítására is gondolt. A rádióiroda tovább is terjeszt kiszínezett prágai híreket, amelyeket a lapok mind átvesznek. A „Journal" viszont berlini forrásból közöl alaptalan híreket a belügyminiszter és a kultuszminiszter lemondásáról. Az „Ere Nouvelle" szerint a cél az volt, hogy rontsák a francia valutát és ezzel együtt csökkentsék Franciaország politikai|befolyását, ami maga után vonta volna a kisantant államainak összeomlását. Egyes lapok nagyobb összegre becsülik a forgalomba hozott hamis ezerfrankosok mennyiségét. Tekintettel azonban arra, hogy a francia kormány nem adott ki utasítást a banknak i! ujabb intézkedésekre, valószínű, ) hogy a kísérletet már a legelején v meghiúsították és hamis bankjegyek alig, vagv egyáltalán nem jutottak forgalomba. Ellentétek Nádossy és Windischgrátz vallomása között Budapest, január 7. Szerdán reggel Makay ügyészségi alelnök részletesen referált Sztrache főügyésznek az ügyről. Tanácskozásuk fél 9-től egy negyed 10 ig tartott. Behatóan ismertette az alelnök az ügy állását és megbeszélték a további teendőket. Kedden délben Windischgrátz herceget hallgatta ki a főügyész és az ügyészségi alelnök és kesö este került a sor Nádossy Imre kihallgatására. A két vallomás között lényeges ellentét van. Nádossy vallomása sok lényeges részletében ellentmond annak, amit Windisgrátz herceg vallóit, noha mindkét vallomás beismerést tartalmaz. Ilyenformán szükségessé vált, hogy a Windischgrátz herceg és Nádossy vallomásai közötti ellentétek okának felderítésére a rendőrségi nyomozást uj irányba tereljék.