Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-25 / 45. szám

Békéscsaba, 1926 február 25. ÍOOO koronát. Csütörtök Vll. évfolyam 45. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fflgpg</s» karaxxtény politikai n api lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősazerteesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Mentelmi ügyek özöne a Ház szerdai ülésén Budapest, febr. 24. A nemzetgyűlés mai ülését Szci­tovszky Béla elnök egynegyed 12-kor nyitotta meg. Rubinek István, a frank­hamisítás politikai vonatkozásainak kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság előadója, beterjeszti a bi­zottság jelentését. (Nagy zaj a bal­oldalon.) Rubinek előadó ezzel kapcsolato­san beterjeszti a kisebbségi jelentést és Farkas Tibor külön véleményét. Kéri a jelentésekre a sürgősség ki­mondását, amihez a nemzetgyűlés hozzá is járult. Az elnök kérdést intéz a Házhoz, vájjon elrendelje-e a napló kinyo­matását. A Ház csak a jegyzőköny­vek kinyomatásához járul hozzá. Kaas Albert báró a mentelmi bi­zottság jelentését terjeszti be, Urba­nics Kálmán és Hedry Lőrinc men­telmi ügyeiben. Mindketten a Ház egyik ülésén sértő kifejezéseket használtak. Mint­hogy első izben jelentek meg ilyen ügyben a mentelmi bizottság előtt s mivel a Házat ünnepélyesen meg­követték, a bizottság azt javasolja, hogy az ügy felett térjenek napi­rendre. A többség elfogadja a jelentést. Ezután a pénzbüntetések valorizáció­járól szóló törvényjavaslatot fogadta el a nemzetgyűlés harmadszori olva­sásban, majd áttértek a mentelmi ügyek tárgyalására. A nemzetgyűlés felfüggeszti Van­czák mentelmi jogát, hasonlóképen határoz a nemzetgyűlés Lendvay Ist­ván ügyében is. Rubinek István foglalja el az elő­adói széket és ismerteti Vanczák másik mentelmi ügyét. Az inkriminált cikket Fényes László irta, de utóbb már nem vállalta a cikkért a felelős­séget s igy a sajtótörvény alapján Vanczák Jánost kell felelősségre vonni. A bizottság a mentelmijog felfüggesz­tését javasolja. A többség a bizottság jelentését elfogadja. Vanczák ujabb mentelmi ügyének tárgyalásakor éles összeütközés támadt a szociáldemok­raták és az egységespárt között, mert Propper Sándor azt mondta, hogy nagyatádi Szabó István egyik sze­replője volt a forradalomnak. A kis­gazdák tiltakoznak ez ellen és han­gosan kiáltják: „Ne akarják nagy­atádival fedezni magukat 1 Semmi közössége nem volt magukkal 1" Az elnöknek csak nehezen sikerült rendet teremteni. Propper Sándor azt állitja, hogy az inkriminált Nép­szavai közlemény nem ütközik a ma­gyar állam megbecsülése elleni vét­ségbe. Rubinek István a cikk felolvasá­sával bizonyítja, hogy a közlemény kimeríti a bűncselekmény kritériu­mát és a szociáldemokratapárt foly­tonos zajongása közepette mutat rá arra a tendenciára, amely abban nyilvánul meg, hogy bár a közle­ményt Fényes László irta, a fele­j lősséget azért Vanczák vállalta, ami azt célozza, hogy a mentelmi jog • alá helyezzenek olyan vétségeket, amelyeket nem nemzetgyűlési kép­viselő követett el. Vanczák men­telmijogát a Ház felfüggeszti. Utána Peyer Károiy mentelmi ügyének tárgyalása következik. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Semmi mulasztás nem terheli a miniszterelnököt a frankügyben A franfcbizottság jelentése a nemzetgyűlés előtt Budapest, február 24. MTI. jelenti: Rubinek István nem­zetgyűlési képviselő a frankhami­sitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parla­menti bizottság előadója, a nem­zetgyűlés mai ülésén beterjesztette a bizottság eljárásának befejezésé­ről és [annak eredményéről szóló jelentéset. fl nemzetgyűlés január 20 án küldötte ki a 25 tagu parlamenti bizottságot!, az ügy politikai hátte­rének kivizsgálása céljából, fl bi­zottság működésének célja annak megállapítása volt, hogy mi volt a frankhamisítás bűntényének célzata és minő célok vezették a tetteseket és összeköttetésbe hozhatók-e ezek a cselekmények valamilyen vezető állásban levő politikussal, politikai, vagy társadalmi egyesületekkel és merültek-e fel olyan jelenségek, amelyekből a kormány politikai fe­lelőssége megállapítható lenne, fl bizottság a bizonyítást a legszéle­sebb mederben folytatta le, mert ezt szükségessé tette a nemzet be­csülete, smely solyos támadások­ban részesült a külföld előtt a szom­széd államok ellenséges érzelmű sajtójában és propagandájában, kü­lönösen a bűntény céljának és ter­jedelmének célzatos beállítása foly­tán. A bizottság feladata kizárólag a tényállás teljes és pártatlan meg­állapítására terjed ki. A bizottság ismételten meghallgatta a miniszter­elnököt, a belügy-, az igazságügy­minisztert, ,a külügyi- és kereskede­lemügyi minisztert, a népjóléti mi­nisztert, felvilágosítást kért Khuen­Héderváry Sándor gróftól, Kozma Miklóstól, meghallgatta Perényi Zsig­mond bárót, Samassa Aurélt. Nagy Vincét, Priedrich Istvánt, Wild Jó­zsefet, Teleki Pál grófot és Oömöös Gyulát, úgyszintén Windischgrátz herceg, Rába Dezső és Hajts Lajos tetteseket. Ezek kihallgatásából a Dr. Kovacsics Dezső főispánt Vésztő, dr. Daimel Sándor alispánt Szeghalom község díszpolgárává választották ( bizottság megállapította a tényállást, ; amit a jelentés az ügy keletkezésé­nek időpontjától kezdve teljes rész­letességgel ismertet. Megállapítja a bizottság, hogy alaptalan azon feltevés, hogy az akció bármi néven neve­zendő kormánytámogatásban részesült volna. A bizottság jelentése a tényállás ismertetése után a politikai felelős­ség kérdésével foglalkozik és rész­letesen ismertetve Bethlen István grófnak ez ügyben tett összes lépé­seit megállapítja, hogy a miniszterelnököt semmi néven nevezendő mulasztás nem terhelheti. A rendelkezésre álló anyag tel­jes és lelkiismeretes megvizsgálása után a bizottság megáliapitotta, hogy a bűncselekmény kezdeményezésé­nek gondolatától, annak támogatásá­tól és fedezésétől ugy a kormány, mint a nemzetgyűlés minden tagja távol állott és hogy a bűncselek­mény felfedezése után a miniszter­elnök és a kormány minden esz­közt felhasználtak, hogy a bűnügy minden vonatkozásában kiderittes­sék, a tettesek bíróság elé állíttas­sanak. Végül a bűncselekmény el­követésével kapcsolatosan annak megelőzése, meghiúsítása valamint a tettesek és részesek személyének megállapítása körül olyan jelensé­gek, amelyekből a kormány vala­mely tagjának politikai felelőssége megállapítható lenne, akár valamely tényleges intézkedés, akár szüksé­ges intézkedések idején való meg­tételének elmulasztása következté­ben fel nem merültek, éppen azért a bizottság semmiféle intézkedés szükségét nem látja indokoltnak, kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelen­tést vegye tudomásul és a bizottság eljárását tekintse befejezettnek és hogy a jelentés tárgyalására mondja ki a nemzetgyűlés a sürgősséget. Arra a támadásra, amely a napok­ban jelent meg a helyi „liberális" újságban Kovacsics Dezső főispán ellen, gyönyörű választ adott Vésztő község. A kormánybiztos-főispánt, akit — mivel kritikát mert mondani egy zsidó ellenzéki vezérről — a másik oldal „nyomtalanul el akar tüntetni", Vésztő község szerdai rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává válasz­totta meg. A nagy lelkesedéssel hozott egy­hangú határozat indokolása kiemeli, hogy Kovacsics Dezsőnek köszön­heti Vésztő község azt, hogy meg­menekült az árviz minden borzal­mától, mert Kovacsics Dezső volt az, aki gyors és határozott fellépé­sével elhárította erről a virágzó sár­réti községről a katasztrófát jelentő veszedelmet. Kovacsics Dezső volt az, aki a kétségbeesés első órájában hitet és bizodalmat ébresztett a vésztői népben, segítségére sietett az árviz áldozatainak. Neki köszönhető, hogy pánik helyett nyugalom és megfeszí­tett mentési munka jellemezte a szorongatott Vésztőt. Vésztő község önmagát tisztelte meg ezzel a határozatával, amellyel a község történetébe örökre bevéste annak a nevét, akit sokáig fog ál­dani a vésztői magyar nép, mint megmentőjét. Nem tűnik hát el nyomtalanul Kovacsics főispán Békésvármegyé­böl. Bizonyosan hosszú lesz még a főispánsága, mint ahogyan teljes bizalmat is érdemel az, aki nemesen, igazán betölti szép hivatását. De ha majd egyszer elmegy közülünk, hogy — amint nagy képességei ezt ma­gától érthetővé teszik — a főispáni tisztnél is nagyobb hatáskörben szolgálja ennek a szegény hazának az ügyét; akkor is itt marad ő nem­csak Vésztő község jegyzőkönyvében, hanem itt marad a hálás békésme­gyei magyarok szivében, ahonnan nem fogja „eltüntetni nyomtalanul" az ő érdemeinek emlékét semmiféle liberális aachináció. Dr. Daimel Sándor alispán Szeghalom díszpolgára Szeghalom község képviselőtes­tülete szerdán délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egy 250 aláírással beérkezett irásos indítvány alapján egyhangú lelkese­déssel választotta meg dr. Daimel Sándort, Békésvármegye érdemekben gazdag, köztiszteletben álló alispán­ját Szeghalom község díszpolgárává. Elhatározták, hogy a díszpolgárrá való megválasztásról szóló képvise­lőtestületi határozatot március hó 2-án (kedden) az uj szeghalmi Be­rettyóhid ünnepélyes felavatásával kapcsolatosan tartandó díszközgyű­lésen nyújtják át az alispánnak. A díszpolgári oklevelet külön kül­döttség viszi be és adja át ünnepé­lyesen Gyulán az alispánnak. Szeghalom község nemcsak hosz­szas, értékes, az egész vármegyére nagybecsű közérdekű tevékenysé­géert akarta ezzel a választásával megtisztelni az alispánt, hanem há­láját is ki akarta fejezni azért a megértő támogatásért, amellyel dr. Daimel Sándor alispán lehetővé tette a szeghalmi uj Berettyóhid meg­építését. Zürichben a magyar korosát 72-70-el jegyezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom