Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-25 / 45. szám
Békéscsaba, 1926 február 25. ÍOOO koronát. Csütörtök Vll. évfolyam 45. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fflgpg</s» karaxxtény politikai n api lap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősazerteesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Mentelmi ügyek özöne a Ház szerdai ülésén Budapest, febr. 24. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök egynegyed 12-kor nyitotta meg. Rubinek István, a frankhamisítás politikai vonatkozásainak kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság előadója, beterjeszti a bizottság jelentését. (Nagy zaj a baloldalon.) Rubinek előadó ezzel kapcsolatosan beterjeszti a kisebbségi jelentést és Farkas Tibor külön véleményét. Kéri a jelentésekre a sürgősség kimondását, amihez a nemzetgyűlés hozzá is járult. Az elnök kérdést intéz a Házhoz, vájjon elrendelje-e a napló kinyomatását. A Ház csak a jegyzőkönyvek kinyomatásához járul hozzá. Kaas Albert báró a mentelmi bizottság jelentését terjeszti be, Urbanics Kálmán és Hedry Lőrinc mentelmi ügyeiben. Mindketten a Ház egyik ülésén sértő kifejezéseket használtak. Minthogy első izben jelentek meg ilyen ügyben a mentelmi bizottság előtt s mivel a Házat ünnepélyesen megkövették, a bizottság azt javasolja, hogy az ügy felett térjenek napirendre. A többség elfogadja a jelentést. Ezután a pénzbüntetések valorizációjáról szóló törvényjavaslatot fogadta el a nemzetgyűlés harmadszori olvasásban, majd áttértek a mentelmi ügyek tárgyalására. A nemzetgyűlés felfüggeszti Vanczák mentelmi jogát, hasonlóképen határoz a nemzetgyűlés Lendvay István ügyében is. Rubinek István foglalja el az előadói széket és ismerteti Vanczák másik mentelmi ügyét. Az inkriminált cikket Fényes László irta, de utóbb már nem vállalta a cikkért a felelősséget s igy a sajtótörvény alapján Vanczák Jánost kell felelősségre vonni. A bizottság a mentelmijog felfüggesztését javasolja. A többség a bizottság jelentését elfogadja. Vanczák ujabb mentelmi ügyének tárgyalásakor éles összeütközés támadt a szociáldemokraták és az egységespárt között, mert Propper Sándor azt mondta, hogy nagyatádi Szabó István egyik szereplője volt a forradalomnak. A kisgazdák tiltakoznak ez ellen és hangosan kiáltják: „Ne akarják nagyatádival fedezni magukat 1 Semmi közössége nem volt magukkal 1" Az elnöknek csak nehezen sikerült rendet teremteni. Propper Sándor azt állitja, hogy az inkriminált Népszavai közlemény nem ütközik a magyar állam megbecsülése elleni vétségbe. Rubinek István a cikk felolvasásával bizonyítja, hogy a közlemény kimeríti a bűncselekmény kritériumát és a szociáldemokratapárt folytonos zajongása közepette mutat rá arra a tendenciára, amely abban nyilvánul meg, hogy bár a közleményt Fényes László irta, a felej lősséget azért Vanczák vállalta, ami azt célozza, hogy a mentelmi jog • alá helyezzenek olyan vétségeket, amelyeket nem nemzetgyűlési képviselő követett el. Vanczák mentelmijogát a Ház felfüggeszti. Utána Peyer Károiy mentelmi ügyének tárgyalása következik. (Lapunk zártakor az ülés még tart.) Semmi mulasztás nem terheli a miniszterelnököt a frankügyben A franfcbizottság jelentése a nemzetgyűlés előtt Budapest, február 24. MTI. jelenti: Rubinek István nemzetgyűlési képviselő a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság előadója, a nemzetgyűlés mai ülésén beterjesztette a bizottság eljárásának befejezéséről és [annak eredményéről szóló jelentéset. fl nemzetgyűlés január 20 án küldötte ki a 25 tagu parlamenti bizottságot!, az ügy politikai hátterének kivizsgálása céljából, fl bizottság működésének célja annak megállapítása volt, hogy mi volt a frankhamisítás bűntényének célzata és minő célok vezették a tetteseket és összeköttetésbe hozhatók-e ezek a cselekmények valamilyen vezető állásban levő politikussal, politikai, vagy társadalmi egyesületekkel és merültek-e fel olyan jelenségek, amelyekből a kormány politikai felelőssége megállapítható lenne, fl bizottság a bizonyítást a legszélesebb mederben folytatta le, mert ezt szükségessé tette a nemzet becsülete, smely solyos támadásokban részesült a külföld előtt a szomszéd államok ellenséges érzelmű sajtójában és propagandájában, különösen a bűntény céljának és terjedelmének célzatos beállítása folytán. A bizottság feladata kizárólag a tényállás teljes és pártatlan megállapítására terjed ki. A bizottság ismételten meghallgatta a miniszterelnököt, a belügy-, az igazságügyminisztert, ,a külügyi- és kereskedelemügyi minisztert, a népjóléti minisztert, felvilágosítást kért KhuenHéderváry Sándor gróftól, Kozma Miklóstól, meghallgatta Perényi Zsigmond bárót, Samassa Aurélt. Nagy Vincét, Priedrich Istvánt, Wild Józsefet, Teleki Pál grófot és Oömöös Gyulát, úgyszintén Windischgrátz herceg, Rába Dezső és Hajts Lajos tetteseket. Ezek kihallgatásából a Dr. Kovacsics Dezső főispánt Vésztő, dr. Daimel Sándor alispánt Szeghalom község díszpolgárává választották ( bizottság megállapította a tényállást, ; amit a jelentés az ügy keletkezésének időpontjától kezdve teljes részletességgel ismertet. Megállapítja a bizottság, hogy alaptalan azon feltevés, hogy az akció bármi néven nevezendő kormánytámogatásban részesült volna. A bizottság jelentése a tényállás ismertetése után a politikai felelősség kérdésével foglalkozik és részletesen ismertetve Bethlen István grófnak ez ügyben tett összes lépéseit megállapítja, hogy a miniszterelnököt semmi néven nevezendő mulasztás nem terhelheti. A rendelkezésre álló anyag teljes és lelkiismeretes megvizsgálása után a bizottság megáliapitotta, hogy a bűncselekmény kezdeményezésének gondolatától, annak támogatásától és fedezésétől ugy a kormány, mint a nemzetgyűlés minden tagja távol állott és hogy a bűncselekmény felfedezése után a miniszterelnök és a kormány minden eszközt felhasználtak, hogy a bűnügy minden vonatkozásában kiderittessék, a tettesek bíróság elé állíttassanak. Végül a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan annak megelőzése, meghiúsítása valamint a tettesek és részesek személyének megállapítása körül olyan jelenségek, amelyekből a kormány valamely tagjának politikai felelőssége megállapítható lenne, akár valamely tényleges intézkedés, akár szükséges intézkedések idején való megtételének elmulasztása következtében fel nem merültek, éppen azért a bizottság semmiféle intézkedés szükségét nem látja indokoltnak, kéri a nemzetgyűlést, hogy a jelentést vegye tudomásul és a bizottság eljárását tekintse befejezettnek és hogy a jelentés tárgyalására mondja ki a nemzetgyűlés a sürgősséget. Arra a támadásra, amely a napokban jelent meg a helyi „liberális" újságban Kovacsics Dezső főispán ellen, gyönyörű választ adott Vésztő község. A kormánybiztos-főispánt, akit — mivel kritikát mert mondani egy zsidó ellenzéki vezérről — a másik oldal „nyomtalanul el akar tüntetni", Vésztő község szerdai rendkívüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta meg. A nagy lelkesedéssel hozott egyhangú határozat indokolása kiemeli, hogy Kovacsics Dezsőnek köszönheti Vésztő község azt, hogy megmenekült az árviz minden borzalmától, mert Kovacsics Dezső volt az, aki gyors és határozott fellépésével elhárította erről a virágzó sárréti községről a katasztrófát jelentő veszedelmet. Kovacsics Dezső volt az, aki a kétségbeesés első órájában hitet és bizodalmat ébresztett a vésztői népben, segítségére sietett az árviz áldozatainak. Neki köszönhető, hogy pánik helyett nyugalom és megfeszített mentési munka jellemezte a szorongatott Vésztőt. Vésztő község önmagát tisztelte meg ezzel a határozatával, amellyel a község történetébe örökre bevéste annak a nevét, akit sokáig fog áldani a vésztői magyar nép, mint megmentőjét. Nem tűnik hát el nyomtalanul Kovacsics főispán Békésvármegyéböl. Bizonyosan hosszú lesz még a főispánsága, mint ahogyan teljes bizalmat is érdemel az, aki nemesen, igazán betölti szép hivatását. De ha majd egyszer elmegy közülünk, hogy — amint nagy képességei ezt magától érthetővé teszik — a főispáni tisztnél is nagyobb hatáskörben szolgálja ennek a szegény hazának az ügyét; akkor is itt marad ő nemcsak Vésztő község jegyzőkönyvében, hanem itt marad a hálás békésmegyei magyarok szivében, ahonnan nem fogja „eltüntetni nyomtalanul" az ő érdemeinek emlékét semmiféle liberális aachináció. Dr. Daimel Sándor alispán Szeghalom díszpolgára Szeghalom község képviselőtestülete szerdán délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egy 250 aláírással beérkezett irásos indítvány alapján egyhangú lelkesedéssel választotta meg dr. Daimel Sándort, Békésvármegye érdemekben gazdag, köztiszteletben álló alispánját Szeghalom község díszpolgárává. Elhatározták, hogy a díszpolgárrá való megválasztásról szóló képviselőtestületi határozatot március hó 2-án (kedden) az uj szeghalmi Berettyóhid ünnepélyes felavatásával kapcsolatosan tartandó díszközgyűlésen nyújtják át az alispánnak. A díszpolgári oklevelet külön küldöttség viszi be és adja át ünnepélyesen Gyulán az alispánnak. Szeghalom község nemcsak hoszszas, értékes, az egész vármegyére nagybecsű közérdekű tevékenységéert akarta ezzel a választásával megtisztelni az alispánt, hanem háláját is ki akarta fejezni azért a megértő támogatásért, amellyel dr. Daimel Sándor alispán lehetővé tette a szeghalmi uj Berettyóhid megépítését. Zürichben a magyar korosát 72-70-el jegyezték
