Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-23 / 43. szám

Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1926 február 23. Kedd Vll évfolyam szám 43. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fOggotlon koressxtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Ujabb tanulságok A prágai parlamentben a hamis frankok ügyéről folytatolt vita ujabb tanulságokkal szolgált arra nézve, hogy Csehország milyen érzelmekkel viseltetik Magyarország iránt. Egy pillanatig sem ringattuk magunkat abban a csalóka reményben, hogy a kisántánt temesvári konferenciájá­nak látszólag engedékenyebb maga­tartása mögött a kisántánttal való viszonyunk enyhülésének jeleit ke­ressük s ne annak az opportunitás­nak a bizonyítékát, amelyet a kis­ántánt külpolitikai okok miatt jónak látott magára ölteni. Ami a Temes­váron kiadott kommünikében nem volt benne, azt bőven megkaptuk azokban a beszédekben, an elyekben a cseh parlament képviselői a frank­hamisítás ügyéről megemlékeztek. Szomorú kép az, ami ezekből elénk tárul. Nem ránk nézve szo­morú, hanem azokra nézve, akik elmondták ezeket a beszédeket. A legféktelenebb gyűlölet párosult a legképtelenebb rágalmakkal, hogy azokat a tárgyi tévedéseket ne is említsük, amelyeket mégis csak fur­csáknak kell tartanunk akkor, amikor egy egész nép fölött vélnek erkölcsi ítéletet mondani. A legdurvábban rángatták sárba szuverén jogainkat, olyan kérdéseket vetve föl, amelyek­hez a világ semmiféle nációjának köze nincs, mert ezek tisztára bel­ügyeink. Elvégre szeretnénk tudni, hogy miért fáj a cseheknek az, hogy Magyarország még mindig nem dön­tött népszavazással államformája kérdéséről, vagy miért fáj nekik még sok más egyéb is, ami igazán csak kizárólagosan ránk tartozik. A csehek által annyira lebecsült és szerintük erkölcsi nívójában le­sülyedt magyar nemzetnek mindig ott lebeg szemei előtt az a megsért­hetetlen nemzetközi szabály, hogy idegen államok belügyeibe beleavat­kozni nem szabad. Amit pedig mi a prágai parlament legutóbbi ülésén kaptunk, az éppen a legdurvább beleavatkozás s a legkíméletlenebb belegázolás dolgainkba. Természetesen bármennyire is le­győzöttek vagyunk, bármennyire is megnyomorítottak a trianoni béke által ellenségeink, mégis a legna­gyobb határozottsággal utasítjuk vissza a prágai parlamentben elhang­zottakat, nemcsak ártatlanságunk és becsületességünk tudatában, de nem­zeti szuverénitásunkra való hivatko­zással is. Ebben a parlamentben hangzott el az a nevezetes kijelentés, hogy Benes garanciális ajánlata nem a mai Magyarországnak szól. A csehek a harcias Magyarországgal nem haj­landók garanciális tárgyalásokat kez­deni. Benes többéves működésének minden intrikája sem tudta jobban elárulni az ö szándékait, mint ez a rövid kijelentés. Csehország nem hajlandó a mai Magyarországgal garanciális szerző­dést kötni, neki a Károlyi Mihályék Magyarországa kell, amit tálcán fel­szeletelve szállítanának. Azok a szirén­hangok, amelyek időről-időre Prágá­ból hozzánk jutnak, többel, mint taktikai értékkel nem bírnak. Ha i eddig valakinek ebben kétsége lett ' volna, annak szemeit most ez a ne- ! vezetes kijelentés alaposan fölnyit- [ hatja. Igazán bajos volna nekünk a csehekkel bármiféle garanciális szer­ződést kötni, mert a multak tapasz­talatai alapján nem bizhatunk abban, hogy Csehország azt becsületesen betartaná. Igen, a Károlyi Mihály­féle Magyarországgal örömest köt­nének ilyen szerződést, mert ez csak formaság volna, hiszen a csehek ettől azért nem félnének, mert az a Magyarország nemzetközi presztízsé­ben és megbecsülésében egyenlő értékű volna a nullával. 9 uidék közönsége is tüntetni ahar Bethlen miniszterelnök mellett Március 7-én lesz a felvonulás Budapest, február 22. Kormánypárti körökben az a vélemény alakult ki, hogy legkésőbb 11 ülésnap alatt végeznek a frankbizottság jelentésével. A nemzeti érzésű társadalmi tüntető felvonulás dolgában az a helyzet, hogy minden való­színűség szerint március 7 én, vasárnap rendezik az ünnepélyt. A vidék közönsége olyan impozáns tömegekben akar résztvenni a felvonulásban, hogy beavatottak szerint Magyarországon még nem volt példa hasonló nagyszabású demonstrációra. Mészáros Gyula egyetemi tanárt is letartóztatják Schultze öt tartja a frankhamisítás kezdeményezőjének — Magyar és francia detektívek utaznak érte Törökországba Budapest, február 22. Schultze Artúr berlini vallomása rendkivüi terhelő adatokat tartalmaz dr. Mészáros Gyula egyetemi tanár ellen, aki mintegy félévvel ezelőtt Törökországba utazott. A vallomás szerint Mészáros kezdeményezésére indult meg az egész frankhamisitási akció és ő volt az, aki Windisch­grátzet és Nádosyt megnyerte a frankhamisítás tervének. Az ügyészség Schultze vallomása alapján minden valószínűség szerint Mészáros letar­tóztatását és kiadatását kéri a török hatóságoktól. Ha ezt megtagadnák, magyar és francia detektívek utaznak le Törökországba, hogy ott nyomo­zást folytassanak és letartóztassák Mészárost. Vetőmag és olcsó hitel az árvízkárosultaknak Folyó hó 19 én délután dr. Kova­csics Dezső kormánybiztos főispán dr. Vangyel Endre járási főszolga­bíróval, Horémusz István műszaki tanácsossal, mint a folyammérnöki hivatal főnökével, Matthyasits Sán­dor gazdasági felügyelővel Qyulavári községbe látogatott ki, ahol meg­állapították, hogy Gyulavári községet körűibeiül még 100 katasztrális hol­don veszi körül a viz, Gyulaváritól a vasúti töltésig pedig körülbelül 800 katasztrális hold van még viz alatt. Bár a viz erősen folyik le az át­vágásokon, mégis türelmetlenséggel várják a földek tulajdonosai, hogy a viz mielőbb lekerüljön, hogy a tavaszi munkálatokat megkezdhessék. Megállapították, hogy az árviz csaknem az összes takarmányt el­vitte s igy a gazdáknál igen nagy a takarmányhiány. Az árviz folytán kárt szenvedett lakosságnak Gyulavári községben körülbelül 4 waggon vetőmagra van szüksége. A kormánybiztos főispán meg­ígérte, hogy a gazdáknak takar­mányt szereztet be, mig szükséges vetőmagot az államtól akarja biz­tosítani. Minthogy a kárt legnagyobb­részt szegényemberek szenvedték, a vetőmagkölcsönök ügyében a lehető legméltányosabb árakat, lehető leg­könnyebb fizetési feltételeket esz­közli ki, hogy a visszafizetés senkire se legyen terhes. ám apa kóróséra elhalasz­tották a gyilkos fiu kivég­zését London, február 22. Trebitsch Lincoln külföldről táviratban arra kérte a belügyminisztert, hogy még egyszer látni szeretné halálraítélt fiát és ezért halasszák el a kivégzést. A belügyminiszter teljesítette az apa kérését, akit rendőrök fognak a siralomházban ülő gyilkos fiához ki­sérni, azután pedig ismét kiutasítják Angliából. Ot Öngyilkossági kísérlet, két betörés fl budapesti rendőrség vasárnapja Budapest, február 22. Tegnap este az Erzsébethid köze­péről a Dunába ugrott és azonnal elmerült Varga István 24 éves szob­rász. Az újpesti összekötő hidon Szvo­boda Károly gyári munkás főbelőtte magát és azonnal meghalt. Jancsovics Anna háztartásbeli nö ismeretlen méreggel megmérgezte magát és a Rókusban meghalt. Tegnap este a Dunába akart ug­rani Wéber Juliska mindenes. A fő­kapitányságon elmondotta, hogy azért akart meghalni, mert csak 10 óráig volt kimenője és 11 óráig táncolt egy bálban. Gazdájától való félel­mében akart meghalni. Mindkét karján felvágta ereit özv. Burdich Péterné 90 éves öregasz­szony. Életveszélyes állapotban szál­lították kórházba. Betörök jártak Darányi Gyula egyetemi tanár lakásán, ahonnan ékszert és ruhaneműt loptak el. Mára virradó éjjel betörtek özv. Panterics Józsefné Liszt Ferenc-téri cukrászdájába és az üzlet egész kész­letét és a kasszában talált pénzt el­vitték. Rövid nyomozás után a de­tektívek elfogták a betörőket Lukács József és Dubik István foglalkozás­nélküli egyének személyében, akik­nek lakásán az elrabolt holmikat és pénzt is megtalálták. 9 kormánybiztos főispán látogatása Gyulaváriban (A Körösvidék gyulai tudósítója jelenti.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom