Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-17 / 38. szám

Kőrősvit/tík Békéscsaba, 1926 február 17. Héthonapi fogház és hétmillió — pofozkodásért Harmadféléves kisleány, mint terhelőtanu A békéscsabai járásbíróság legutóbbi tárgyalási napján egy pofozkodási üggyel is foglalkozott, amelynek különösebb érdekességet ad az a körülmény, hogy egy harmadféléves kisleányka is terhelőtanuként szerepelt benne. Az ügy foglalatja különben régebb idő óta húzódó lskásviszály. Órvos György csabai lakos házat vett azzal a feltétellel, hogy az eladó kiüríti azt a lakóktól. Számítását keresztülhúzta özv. Sztanek Mihályné háromgyermekes özvegy, akit nem tudtak kitenni. Orvos — bár a ház vételt stornírozta — beköltözött a házba, amelyben kétszobás lakásának egyik szobájában Sztaneknét kénytelen megtűrni. Ebből folytonos torzsalkodások származtak már régebb idö óta és a biróság egyszer már el is itélte Orvosékat Sztanekné szóbeli bántalmazása miatt. Most már a tettlegességig vitték a dolgot. Január 5-én este, amikor Sztanekné munkájából hazament, a kaput zátva találta. — Orvosék beengedték ugyan, de a fogadtatásban nem volt köszönet, mert — amint elmondta a biróság előtt, — Orvos a konyhában rárontott, arculütötte, majd a tarkóját verdeste. Az asszony nem is védekezhetett, mert karján volt harmadféléves leánykája. Sztanekné állításainak igazolására az utcai járókelők közül ketten jelentkeztek: egy asszony és egy fiu, akik a házból kihangzó sikoltozásra siettek oda. Orvos állhatatosan tagadta és mindvégig koholmánynak minősítette Sztanekné előadását. Érdekes epizódja volt a tárgyalásnak, hogy vitéz Gárdony biró odaült a díványra Sztanekné pirosarcu szöszi csöpp leánykája mellé, megsimogatta kis babafejét és megkérdezte tőle: — Bántotta-e ez a bácsi édesanyádat ? — Bántotta — felelt komoly határozottsággal a legkisebb tanú, aki anyjának karján ült a pofozási jelenet megtörténtekor. — Mit csinált neki ? — Megütötte. — Hogy ütötte meg? A kisleány ránézett a biróbácsira, összeráncolta kis homlokát, lendített egyet gömbölyű karocskáján és puha kacsójával arconlegyintette a biró bácsit. Dr. Kuhdr Lajos ügyvédjelölt, főmagánvádló képviselője összegezve a bizonyítási eljárás során elhangzottakat, kérte a vádlott példás, szigorú megbüntetését. A biró kihirdette az Ítéletet, amely szerint Orvos Györgyöt 2 hónapi fogházzal mint fő- és 2 millió koronával, mint mellékbüntetéssel sújtotta, ezenfelül még 200,000 korona után járási és 100,000 korona orvosi költség megtérítésére is kötelezte. A vádlott és védője fellebbezett. Haifa; Sándor dr. pDspob Csabán Hivatalos látogatásra jön Bét hetet tőit Békéscsabán - Már készülnek méltó fogadására Nagy vendége lesz Békéscsabának május havában. Raffay Sándor dr. a bányai evang. egyházkerület nagynevű püspöke, aki nemcsak csonka hazánk egyik legkiválóbb férfia, hanem az ő külföldi szereplései révén az egész világ evangélikusai előtt is jól ismert egyéniség, május hó 1-én Békéscsabára jön, hogy az ország legnagyobb evang. gyülekezetét meglátogassa. Raffay Sándor két hetet tölt csabai hivei körében, mert nemcsak az egyház adminisztrációs munkáját vizsgálja meg, hanem meglátogatja az összes iskolákat is. A püspök ur fogadását előkészítő bizottságot már meg is alakították s az Korosi László felügyelő elnöklete alatt hamarosan megkezdi munkáját, hogy teljes részletességgel kidolgozza a kéthetes programmot, amely nemcsak a püspöki látogatásokból fog állani, hanem több val ásos ünnepet is tartanak ez alkalomból a helybeli vallásos egyesületei. Mondanunk sem kell, hogy e nagyjelentőségű eseményről még többször meg fogunk emlékezni. fflmásy Alajos gróf, Vangyel főszolgabíró A „Körösvidék" tudósítója jelenti: Amint annakidején jeleztük, a Fehérkörös Kisjenő körüli átszakadását dr. Vangytl Endre gyulai járási főszolgabíró és Trauttwein Gyula igazgatófőmérnök megtekintette, hogy az átszakadásról és a helyreállítási munkálatokról tiszta képet nyerjenek magyar részről is. A munkálatokat megkezdték, azonban elég lassan haladtak, úgyhogy 5—6 heti idő kellett a munka bevégzéséhez. Ez a bemondott határidő szombaton lejárt és 13-án dr. Vangyel Endre gyulai főszolgabíró és Trauttwein Gyula igazgató-főmérnök és gróf Almásy Alajos, a Kisjenői Ármentesitő Társulat volt magyar elnöke, részint az oláhoknak küldött 12 \tagon szén elszámolása, részint a munkálatok megtekintése céljából újból átmentek Kisjenőbe. Trauttwein főmérnök helyszíni szemléje i gáton Megállapították, hogy a Kisjenő alatt levő veszedelmesebb jellegű átszakadást kifogástalanul és teljesen helyreállították, sőt a töltés ülepedésére számítva, a foltozás a meglevő töltésnél egy méterrel magasabb. A Kisjenő feletti átszakadás helyreállítási munkálata néhány nap alatt, legkésőbb 17-éig ugyancsak befejeződik. Amint azonban a mult alkalommal is már megállapították, a kérdéses munkálatokkal a jövőben bekövetkezhető árvizveszedelem nem szűnik meg. Ha a folyó kotrása és a gátak karbantartása és emelése nem történik meg, ugy a mostanihoz hasonló árvizveszedelemnek csapadékdus időkben, főleg hirtelen olvadás esetén továbbra is ki leszünk téve. Negyven százaléhos hárt tett az árviz a buzavetésehben Gyulavárinál I vadállomány nagy pusztulása. — ítligbecslés az áruizokozta károkról Eddig csupán az összeomlott és használhatatlanná vált tanyák és egyéb épületekben mutatkozó károkat sikerült az árvizokozta károk közül nagyjában felbecsülni. Most Gyulavári határában a víz fokozatos lehuzódása után nagy általánosságban a vetésekben okozott károkat igyekeztek megállapítani Ez a megállapítás természetesen nem végleges, amennyiben az első pillanatban szerzett impressziók hatása alatt történt. A vetésekben okozott károkról általánosságban szakértő szemek véleménye szerint az a megállapítás, hogy az árviz a buza vetésnek 30—40 százalékát pusztította el. A viz alatt volt buza sárguló, de életképes, úgyhogy kedvező időjárás esetén megjavul. A lucernában semmi kárt sem okozott, most is szép zöld, mig a repcét teljesen kipusztította az árviz. A becslés alapján szomorú megállapítások kerülnek a napfényre a vadállomány pusztulásáról is. R feltartózhatatlan árviz legjobban a nyulállományt sújtotta, amelynek 95 százalékát pusztította el, úgyhogy még tenyészanyag is alig maradt. Sokkal kevesebb kárt szenvedett a fácánállomány, általában a repülni tudók. Ezeknek alig 10 százaléka pusztult el. Érzékeny veszteség érte a vidék nagyszámú dánvadállományát, mely' nek alig 30 százaléka maradt meg. > Hasonló arányban pusztult el az őzállomány. Nagyrészük is csak ugy tudott megmenekülni, hogy az erdészlak és a kastély körül levő 2—3 magasabban fekvő, szigetszerűen vízzel körülzárt földdarabra százával kényszeritette a romboló ár elöl a sok nemesvadat. i)z üurora Hir zenekari hangversenye Hálmán Oszkár operaénekes közreműködésével Az Auróra Kör múltkori hangversenyén mindenki örömmel konstatálta azt a hatalmas fejlődést, amis az utóbbi időben a zenekar átment. Beethovennek I. szimfóniáját olyan precizitással szólaltatta meg az orchester, hogy az egy nagy város zenekarára is méltó lett volna. De a fejlődés nem állott meg, az összjáték még tökéletesbedett és a tagok még 4—5 vonós és rézfúvós (ami különösen fontos) zenésszel szaporodott. Nagyon kíváncsiak vagyunk I. S. Baclinak a zongoraversenyére, mert ez az első eset, hogy a zenekar zongoraversenyt eredeti formában ad elő; ez annál nagyobb teljesítmény, mert a zongoraszólót is helybeli művész játsza, Pongrácz István. Az est vendégművésze ezúttal Kálmán Oszkár, az Operaház kitűnő basszbaritonistája lesz, akinek zengő hangja még mindnyájunk emlékezetében él. Teljes, nagy zenekarkisérettel adja majd eiö Haydn Évszakok című oratóriumának 2 áriáját, köztük a hires Vadász áriát. Műsora többi részében Löwe, Schubert-dalokat, operaáriákat és magyar dalokat énekel. A zenekart ezúttal is Málly Károly karnagy vezeti. Baromfitenyésztői! Közgyűlése A Délmagyarországi Baromfi-, Házinyúl- és Galambtenyésztők Egyesülete február hó 14 én tartotta rendes évi közgyűlését gödényházi Tar Gyula elnöklete alatt. Tar elnök meleg szavakban üdvözli a szép számmal megjelenteket, a gyűlést megnyitja s határozatképesnek nyilvánítja. Beszédében rámutat a baromfitenyésztés fontosságára kiemelvén, hogy a háború okozta nagy károkat a baromfitenyésztés fejlesztésével és okszerű terjesztésével ellensúlyozni mindenkinek hazafias kötelessége. A háború még tart gazdasági téren s Magyarországnak, mint agrárállamnak e gazdasági háborúból győztesen keli kikerülnie. A külfölddel szemben pedig versenyképesnek kell lennünk. Felhívja tehát az egyesület tagjait, hogy mint eddig, ugy a jövőben is legyenek összetartók s igyekezzenek az egyesület jóhirnevét és elsőségét továbbra is megtartani. Bejelenti ezután a tisztikar lemondását. Felkéri Szedoglaviís Alajos egyesületi föpénztárost a titkári jelentés felolvasására. A pénztári jelentés után a közgyűlés megválasztotta; az uj tisztikart, melynek névsorát alább közöljük: Diszelnökök: gr. Széchenyi Antalné, Békéssy Jenő, gr. Wenckheim József, Beliczey Géza, Rosenthal Adolf.