Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-09 / 55. szám

2 Kőrőm vidék Békéscsaba, 1926 március 16. Békéscsabára hétfőn délután ér­kezett meg a gyönyörű, modern, benzolos gyorskocsi. Erre az alkalomra meghívta a hely­beli állomásfőnökség a város vezetőit és szaktekintélyeit, akik előtt bemu­tatták a nagyszerű teljesítőképességű kocsit és szakszerű előadás keretében részletesen ismertették értékes elő­nyeit. Uecsey Ferenc hangversenye Megírtuk már, hogy e hó 13 án, szombaton még soha nem élvezett művészi eseménynek lesz színhelye Békéscsaba. — Hazánk legnagyobb hegedűművésze, az egész világon ismert Vecsey Ferenc jön el, hogy egyetlen estén ragyogtassa közöttünk rendkívüli művészetét, amelyet öt világrész muzsikát szerető, a müvé­vészetet megértő közönsége olyan sokszor megcsodált már. Mint köztudomásu, hazánk nagy fia most az egész országban össze­sen tíz nagy hangversenyt rendez a békésmegyei árvízkárosultak javára. E tíz hangverseny közt van a csabai is. Nagy tisztesség tehát, hogy hall­hatjuk őt. A hangverseny jelentőségéhez mér­ten az egész vármegye kulturális és gazdasági reprezentánsainak védnök­sége alatt fog lefolyni szombaton este. A rendezöbizottság élén maga a főispán Kovacsics Dezső az árviz­sujtotta vidékek kormánybiztosa áll. Mondanunk sem kell, hogy az érdeklődés egészen szokatlan ará­nyú. Ezúttal nemcsak Békéscsaba, hanem az egész vármegye közön­sége összesereglik, hogy részese le­gyen egy még nem élvezett mű­vészi élménynek, Jegyek elővételben kaphatók. Ta­nácsos, hogy mindenki előre gon­doskodjék helyről mert — ez csak természetes — az előadás napján már aligha áll rendelkezésre beiépő­iegy. Párisi cigány a csengettyfiboltban (A „Körösvidék" békési szerkesztőségétől) A békési cigányok igen önérzetes fajtából valók és bizony alig van olyan tárgyalási napja Pásztor Imre büntelőbirónab, amelyiken ne volna párisi cigányokkal dolga. Leggyakoribb vendégei a Hancsók, Reszelő, Czinanó, Labancz és Szu­roka dinasztiákból kerülnek ki. A minap is beállított hozzá egy cigány fél arcát szorongatva, az alábbi nehéz panasszal: — Tekintetes királyi biró ur, tel­jesen csengettyűs üzletben érzem magam. O ... Miska a Tulipán csár­dába azér, mer egy kis bort hör­pintettem a poharábul, ugy pofon­vert, hogy azóta egyik szememmel ippen nem látok, a másik szemem­mel pedig kettőt Iátok. Mit kezdjen a biró az ilyen pa­naszossal ? Tanácsot ad neki, hogy tartsa oda a másik arcát is 0. M. te­nyere elé, hogy billenjen vissza látásának megzavart egyensúlya, vagy egyezzenek ki valahogy más­képp, békességgel. — Igenis. Csókolom a kegyes kezseit — köszönte meg a jótaná­csot a borkóstoló cigány, aztán el­távozott. Nem is került aztán perre a dolog, mert kiegyeztek a felek valamelyes fájdalomdíjban. üz Országos Középiskolai Tanáregyesület Békés­vármegye—hódmezővásárhelyi Körének megalakulása Nagyjelentőségű esemény színhelye volt f. hó 7 én Békéscsaba városa, ahol egy rendkívül fontos kulturális és társadalmi (bizonyos fokig gaz­dasági is) szerv alakult meg. A csa­bai, gyulai, békési, szarvasi és hód­mezővásárhelyi középiskolai tanárok tömörültek, hogy mint az Országos Középiskolai Tanáregyesület egyik vidéki köre fokozottabb tevékenysé­get fejtsenek ki az anyagi és erkölcsi érdekeik megvédése érdekében. Az alakuló közgyűlés A fenti iskolai helységek mind ki­küldötték megbízottaikat a tanári kör megalakulására. De jöttek igen elő­kelő vendégek is. Megjelent a köz­gyűlésen az Országos Tanáregyesület elnöke, Madai Gyula dr. nemzet­gyűlési képviselő, Édes Jenő egye­sületi főtitkár, Sajó Sándor, a nagy költő, a Tanárok Nemzeti Szövetsé­gének elnöke, Lippay György tan­testületi főigazgató, Kovács Dezső dr. a „Középiskolai Tanári Közlöny" f. szerkesztője. Ott volt Kovacsics Dezső főispán a vármegye, Korniss Géza dr. kultui tanácsos a város kép­viseletében, a helybeli összes iskolák tantestületeinek kiküldöttei s a közép­iskolák fanárai. A reálgimnázium tornatermében nyitotta meg az alakuló gyűlést dr. Madai Gyula országos elnök, aki beszédében gyönyörűen rajzolta meg azt a nemes hivatást, amelyet külö­nösen a vidéki tanár tölt be. Majd fejtegette a tömörülésnek szükséges­ségét s általános tetszéskisérte sza­vait azzal fejezte be, hogy az alakuló kör vezéreszméjéüi e két szót jelölte meg: szolidaritás és fegyelem! Ezután köszöntötte a vendégeket, az összes megjelenteket s megnyi­totta az alakuló gyűlést. Kovacsics Dezső főispán poétikus gyönyörű beszédben üdvözölte a tanárokat, azokat a gyöngykereső­ket, a magyar élet nagy tengeréből a nemzet számára kihalászgatják az igaz gyöngyöket. Rámutatott a ta­nárságnak iskolánkivüli nagy és nélkülözhetetlen munkájára s mint munkatársakat köszöntötte az egye­sületet. Beszéde után percekig zú­gott a taps. Lippay György tankerületi főigaz­gató komoly, szép üdvözlő beszé­dében rámutatott a tömörülés szük­ségességére s felajánlotta támoga­tását az alakuló körnek. Korniss Géza dr. kulturtanácsos a tanárokat, mint a nemzet remény­ségének egyetlen pozitív letétemé­nyeit köszöntötte klasszikus szép­ségű beszédben. A megjelentek nagy hálával fo­gadták a gondolatokban gazdag, gyönyörű beszédeket. Ezután dr. Rell Lajos reálgimn. igazgató terjesztette elő az alakulás érdekében kifejtett munkátatok ered • ményét hangsúlyozván, hogy Békés­megye és Hódmezővásárhely min­den középiskolája bejelentette csat­lakozását s meg is jelent képvise­lőivel az alakuló gyűlésen. E jelentés után egyhangú lelke­sedéssel kimondották a megalaku­lást. A tisztikar a következőképen vá­lasztódott meg: Elnök lett dr. Rell Lajos, ü. v. elnök Gajda Béla, tit­kár Banner Benedek, pénztáros Csicsely Mihály, ellenőr Kilczer Gyula. Dr. Rell Lajos elfoglalván az el­nöki széket, köszönetet mondott a megtisztelő bizalomért az egész tisztikar nevében s fogadalmat tett, hogy a rájuk bízott feladatot a leg­jobb tehetségük szerint fogják be­tölteni. Gajda Béla emelkedett most szó­lásra s rendkivüi figyelemreméltó előadást tartott „Hazafias nevelés a középiskolában" címmel. Nincs hozzá terünk, hogy ezt az értekezést ismer­tessük. Hatásáról azonban csak any­nyit, hogy a Tanári Kör Gajdát meg­kérte : a legelső rendes gyűlésen fejtse ki részletesen idevonatkozó gondolatait, hogy azt a Kör vita tár­gyává tehesse s esetleg egy korszak­alkotó újításnak alapját megvesse. Végül Édes Jenő országos főtitkár mondott lendületes beszédet, kö­szöntvén a legfiatalabb vidéki Kört. Az alakuló közgyűlés igen lelkes hangulatban, nagy bizakodással zá­ródott be. Kulturális előadás Este 6 órakor a Rudolf-reálgim­názium tornatermében ritka magas színvonalú kulturális előadást ren­dezett a Kör. Az Iparos Dalárda, mint mindig, most is teljes elismerést aratott. Nemcsak kezdő éneke, hanem a műsor keretében előadott „bölcsö­dal"-a s a „Nem nem soha I" is óriási hatást tettek a közönségre. Rendkívül melegen ünnepelte a közönség Sajó Sándort, illusztris költőnket, a Kisfaludy-Társaság tag­ját, aki néhány gyönyörű költemé­nyét olvasta fel. Dr. Maday Gyula a magyar föld­ről tartott egészen uj színezetű elő­adást. Rámutatott arra, hogy a ma­gyar művészet csak akkor töltheti be hivatását, ha minden szeretetével és érdeklődésével a magyar föld és a magyar termelő munka felé fordul. Beszéde valóságos költemény volt, mezőgazdasági líra, amelyből ki­csengett a magyar Alföld rajongó szeretete, a magyar termelő munka mélységes megértése és méltánylása. Igaz hálával tapsolták meg. Dr.Bartyik Mátyás dr Maday Gyula egy nagyhatással előadott költemé­nyével ért el igen nagy sikert. Dr. Muntyán Ilona énekesnő Banké Antalné tökéletes kíséretével gyö­nyörködtette a közönséget. Meleg­színezetű, csengő szép hangja be­hatolt minden szívbe. Különösen egy Grieg-dal előadása volt igen szép. Méltán ünnepelték. Berentés Lajos Sajó Sándor egy ujabb versét adta elő olyan frene­tikus hatással, amely még e kiváló szavalómüvésznél is ritka. A tomboló lelkesedés ujrázást kivánt. Erre még egy megrázó költeményt hallottunk, amely mélységes nyomokat hagyott minden lélekben, Berentésnek nép­szerűségét pedig — ha ugyan ez lehet — még öregbítette. A kulturális ezt a békéscsabai Máv. Daloskör preciz, szép éneké­vel végződött. Az egészen megtelt nagyterem közönsége felejthetetlenül kedves délután emlékével távozott. A közvacsora Este fél 9 órakor Pataky Ferenc „Próféta" vendéglőjében mintegy 100 teritékes közvacsora volt, melyen főként a tanüggyel foglalkozók kép­viselői s a magyar közoktatás nem­zeti jelentőségű munkáját méltánylók jelentek meg. A vacsorán sok szép pohárkö­szöntő hangzott el. Pohárköszöntőt mondtak: dr. Madai Gyula elnök, Kovacsics Dezső főispán, Sajó Sán­dor, dr. Korniss Géza, dr. Kovács Dezső, Lippay György, dr. Rell Lajos, Gajda Béla, Banner Benedek, Faragó László, Vidovszky Kálmán stb. A szép gondolatokkal teljes asztali beszédek méltóan fejezték be ezt az igen tartalmas szép napot. Az egybegyűltek a késő éjszakai órákig együtt voltak a legjobb han­gulatban. Pataky Ferenc vendéglős pedig kitett magáért. Bőséges, pom­pásan elkészített ételeket, jó, tiszta italokat szolgált fel, teljes megelége­désére a megjelenteknek. Az Evang. LeányegyesQIet szokásos összejövetelét szerdán, 10-én 6 órakor tartja a presbiteri teremben. Ez alkalommal Koppányi Gyula ref. lelkész feltárja azokat az okokat, amelyek „Az egyháztól tá­vozók útjait" ösmertetik. ft biblia magyarázatot dr. Szeberényi Gusz­táv ev. lelkész folytatja. Elnökség. Elverték a barátja helyett 9 fogadatlan béhitő fizetése Békéscsaba, márc. 8. Február 8 án együtt ivolt Cseh István, Lotz Péter, Gálgyán Antal és Frank Mihály. Amikor Frank el­távozott, valami nézeltérés támadt közte és Lippay Ferenc, ugyancsak békéscsabai kollégája között. A zajra kijött a vendéglőből Hock Zoltán vendég is és Frankot orronvágta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom