Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-15 / 260. szám

Ara WOO korona. Békéscsaba, 1925 nov. 15 . Vasárnap VI évfolyam 260. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000TK ü haditiolcson valorizációja (vk) Egyik szombati esti lap szen­zációs cikket közöl, hangsúlyozván, hogy információját „beavatott hely­ről" kapta. Arról szól az örvendetes híradás, hogy a pénzügyi kormánynak na­gyon komoly terve van a hadiköl­csönkötvényekkel. Egészen külön a valorizációs javaslattól, a kormány valorizálni akarja a hadikölcsönköt­vényeket. Természetesen nem arról van szó, hogy minden hadikölcsönkötvényt aranyértékben beváltanának. Hiszen ha igy csinálnák meg a törvényt, megint csak a spekulánsok járnának jól, akik a hadikölcsön miatt tönkre­ment egzisztenciáktól néhány papir­koronáért összevásárolták a régi szép vagyonok romjait. Egyelőre csak az a terv, hogy némiképen kártalanítsák azokat, akik egész vagyonukat a hadikölcsönjegy­zés következtében elvesztették; akik tulnyomórészben a hadikölcsönbe fektetett pénzből éltek s végül, akik­nek az egzisztenciájuk ment tönkre hadikölcsönjegyzés miatt. Az is ért­hető, hogy ez a kártalanítás nem volna százszázalékos, hiszen az ál­lamnak rengeteg sok nagyon sürgős, életbevágóan fontos szükségleteket kell kielégíteni, mint amilyen az ala­csonyabb kategóriákba beosztott köz­alkalmazottak helyzetének javítása, a nyugdijak rendezése stb. De ha nem is kaphatja vissza azonnal mindenki hadikölcsönbe fek­tetett vagyonát, ha nincs is szó a teljes értékű valorizációról, mégis csak nagy és fontos dolog, hogy végre a hadikölcsönről is szó essék. Hány ember sóhajt fel erre a hírre megkönnyebbülten 1 Hány derék em­bernek szökik könny a szemébe, arra a gondolatra, hogy legalább roncsait fogja látni jóhiszeműen feláldozott vagyonának. Nagyon helyes és humánus gon­dolat, hogy elsősorban azok jutná­nak végre megtakarított kis pénzük­höz, akiket tönkretett hazafias ál­dozatkészségük. Ezeknek az embe­reknek volna igazi áldás a valori­záció. Kétségtelen, hogy mindenkinek vissza kellene adni jogszerint a köl­csönbe fektetett pénzét a maga va­lódi értékében. De az is bizonyos, hogy ha ezt megtenné az állam, akkor rendkívül salyos, talán ka­tasztrofális helyzetbe kerülne. Itt legfeljebb arról van szó, hogy fo­kozatosan történjen meg a hadi­kölcsön teljesértékü beváltása. Ha pedig igy áll a dolog, akkor na­gyon méltányos, hogy először azok jussanak pénzükhöz, akik hazafias áldozatkészségük miatt .nyomorog­nak, akiknek nyugalmasnak hitt öregségük lett nélkülözéssé, akik kevéske megtakarított pénzüket vesz­tették el az államnak adott kölcsön révén. Ha majd ezek — a hadi­kölcsön áldozatai — fellélegzettek, ha az ő mélységes csalódásuk változik át örömmé — azután majd jöjje­nek a többiek, 8kik károsodtak ugyan, de tönkre nem mentek. De ezt a valorizációt gyorsan kel­lene végrehajtani, vagy legalább is megindítani. Vissza kellene végre adni azoknak a bizodalmát, akik ugy gondolták, hogy az állam nem­csak hazafias áldozatkézséget kér, hanem meg is védi az ő leghűbb fiainak érdekeit. Ideje volna már, hogy ismét könnyebbé.váljon azok­nak az élete, akik már csak álmod­nak a régi jó időkről, mert koldus­botra juttatta őket a kötelesség­tudat, az emelkedettebb gondolko­dás parancsolta cselekedet. Kötelessége a kormánynak mi­előbb valóra váltania ezt a tervét, hogy az emberek újra tudjanak hinni az ország erejében, megbízhatósá­gában. Az etika kötelezi erre az álla­mot, mint ahogyan minden becsüle­tes embert kötelez az erkölcs arra, hogy adja vissza azt a pénzt ember­társának, amelyet nemes érzéstől indíttatva adott neki kölcsön az ő baján jó lélekkel segítő felebarátja, ül szociáldemokraták mentőakciója az emigránsok i és a vqfos népbiztosok Érdekében Nagy megQfbözésscI fogadják az ahciót Budapest, nov. 13. A szociálista párt mint ismereres, törvényjavaslat formájában megfo­galmazott határozati javaslatot nyúj­tott be a nemzetgyűlésen a politikai amnesztia céljából. A törvényjavas­lat az 1918 október 31 óta lezaj­lott bűncselekmények miatt, vala­mint az 1921. évi 3-ik tc. alapján elitélteknek és terhelteknek közke­gyelemben való részesítését akarja kimondatni. Vonatkozik a javaslat a politikai okokból elkövetett bűncse­lekményekre, valamint a sajtó utján elkövetett bűncselekmények tettesire, még pedig a már elitéltekre és azokra, akiknek ügye folyamatban van, végül akik elitéltettek és eljárás Tárgyalnak a magyar-oláh kereskedelmi szerző' dósról Kolozsvár, nov. 14. Bukarestben Weisz Fülöp a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank elnökigazgatója a ma­gyar-oláh kereskedelmi szerződésről folytat megbeszéléseket. Legutóbb Constantinescu Trannred kereske­delmi miniszterrel tárgyalt. alatt állanak, de külföldön tartóz­kodnak. A javaslat azokat is részesíteni kívánja a közkegyelemben, akik akár Magyarország területén, akár a külföldi sajtó utján, vagy akár más módon vétettek a magyar állam megbecsülé­séről szóló 1921. évi törvény ellen. A szociáldemokrata párt törvény­javaslatának hire a jobboldali pár­tokban nagy megütközést keltett és amennyiben az tárgyalásra kerülne, előreláthatólag a leghevesebb parla­menti harcokat idézné fel, mert a törvényjavaslat nemcsak a kisebb bűncselekményeket elkövetett u. n. emigránsokat, hanem még a proletár­diktatúra népbiztosait is abszolválná. Enyhítik az adókivetések terén tapasztalt szigorúságokat LcszÉIlitjáh a luxusadót Budapest, november 14. Beavatott helyről arról értesülünk, hogy Bud János pénzügyminisztet legközelebb rendeletet ad ki, amelynek az a célja, hogy elejét vegye az adókivetések terén tapasztalt nagy szigorúságnak. A rendelet utasítást tar­talmaz arra vonatkozólag is, hogy az adókivetésnél mindig az egyéni vagyoni viszonyokat vegyék figyelembe az adókivető bizottságok. Egyéb olyan intézkedések is készülnek a pénzügyminisztériumban, amelyek az adóterhek enyhítését célozzák. Legközelebb rendelet fog megjelenni a luxus­adó leszállításáról. Délvidéki mozgalom az olaszok ellen Újvidék, nov. 14. fiz újvidéki Or­junisták népgyűlésen akartak tilta­kozni az olaszok túlzott naciona­lista politikája ellen. fl rendőrség azonban a legerélyesebben megtil­totta mindennemű olaszellenes gyű­lés megtartását. Kuitura a közgyűlésen A holnapi közgyűlés változatos tárgysorozatán a külföldi kölcsön­ből fedezendő beruházások első ré­szének ügyében teendő tanácsi ja­vaslat tárgyalása a legkiemelkedőbb pont. A beruházási programmból az iskolák építésére, a villanytelep bő­vítésére és közfürdő létesítésére vo­natkozó tervezet kerül a közgyűlés elé. Csupa olyan kérdés, mely a je­len égető szükségletének kielégítése mellett a jövőnek is szól. A közfürdő létesítésére vonatkozó tervezetet már ismertette e lap — a villanytelep kibővítésének szüksége a köztudatba már récén átment ténv Sőt immár folyamatban is levő mü­ve , ai:.i ; • ' is '7.108 k •• de. geknek, mint kétségtelenül jövedel­mező üz.'etí bt kteíu r.eg­viLíi.sl , 7 a an ásí - sin jén :1. A i^rnkiTás programnak ezúttal az iskolák építését mag ib? részéről essék szó. Hogy éppen ez a rfitz kerül először a képviselőies­tül) elé, abban egyrészt a tar ács helyes érzékét látom, másrészt azt a szonoro tén*. ' y a viszony ,k e téren a legsiralmasabBek, e téren a legkiáltóbb és legszembetűnőbb a szükséglet s üt van legjobban reeg­érv ; a helyzet cselekvő beavat­ko; a. A ísnács körültekintő javaslata minden iskolftfajt érint. A kormány­tól a kölesül felvétele alkalmával jóváhagyott ür vezet szerint 250.000 aranykorona lorditható iskolaépítés; célokra, illetve ez összegből még levonásba ke Jl a kölcsön folyósító­sáve' kapcsolatos költségek aiány­lagos 'észé. A tanács javaslata sze­rint ér tendő 1<. ;; :bből i'zy ó- uia. két tanyai iskola s a lednyközéplskola részére uj épület. Mivel azonban a fenti összeg mindezt nem fedezi, a tanács felhatalmazást kér a polgár­mester részére, hogy a még hiányzó összeg fedezetéről való gondosko­dás céljából szükséges tárgyalásokat egy kedvező államkölcsön, valamint államsegély iránt megindíthassa. A tanács további javaslata szerint a leánygimnázium uj épületének léte­sítése után a leánygimnázium igy felszabaduló helyiségébe (a szüksé­ges átalakítások után) a polgári leányiskola költöznék be, mig ennek jelenlegi épületében az iparostanonc­iskola és női tanonciskola nyerne elhelyezést, vagyis egy uj épülettel

Next

/
Oldalképek
Tartalom