Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-12 / 257. szám

10 Kőrősvidék Békéscsaba, 1925. november 1. Ehhez képest a hivatkozott ren­delet 45. §-ának második bekez­désében a kényszervágások beje­lentésére vonatkozólag foglalt ren­delkezést hatályon kivül helyezem s ugyanezen §-ban uj harmadik be­kezdésként a következő rendelke­zéseket iktatom : Minden kényszervágás, tekintet nélkül arra, hogy az állat husa köz­vagy magánfogyasztásra van szánva, a vágás, illetve elvéreztetés oká­nak felmerülésekor ugy a husvizs­gálónak, mint a községi elöljáró­ságnak (városi hatóságnak) beje­lentendő. Utóbbi viszont köteles az esetről az állat fajának, korának, tulajdonosa nevének és lakásának, továbbá a vágás okának, az eljárt husvizsgáló nevének és a husvizs­gálat eredményének közlése mellett az I. fokú állategészségügyi ható­ságot és az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvost azonnal értesí­teni. Ugyancsak a kivatkozott rende­let 60. §-a helyett pedig egészben a következő rendelkezéseket te­szem. R husvizsgáló minden kőz- vagy magánfogyasztásra levágott lovat és szarvasmarhát, továbbá minden közfogyasztásra levágott vagy ma­gánfogyasztásra kényszervágott ju­hot, kecskét és sertést a levágás után alaposan megvizsgálni tartozik és húsát csak abban az esetben bo­csáthatja szabadon emberi fogyasz­tásra, ha azt e célra a fennálló sza­bályok szerint alkalmasnak találta. R jelen rendelet folyó évi decem­ber hó 1-én lép életbe. Hét évi fegyházra ítélték a battonyai bűnszövetkezet vezérét Ityolc fogja volt a bűnszövetkezetnek Szeged, nov. 11. Nyolc battonyai legény állott a szegedi törvényszék Vild-tanácsa előtt, kilen rendbeli lopás bűntetté­vel vádolva. A nyolc legény közül a legöre­gebb, a 27 éves Bilka János alakí­totta a tolvajszövetkezetet tavaly ősz­szel s az idén egész márciusig ret­tegésben tartották sorozatosan elkö­vetett lopásaikkal Battonya lakossá­gát. A vezér ügyes taktikával a ta­gokat a munka előtt leitatta s igy italosan követték el a lopásokat. Agyafúrt ravaszsággal dolgoztak és mindig olyankor lopakodtak be a tanyákba, amikor a gazda vagy nem volt odahaza, vagy késő éjjel, ami­Jkor aludtak a háziak. így februárban Görbe Imre sertésóljának vályogfalát kiásták s onnan három süldőt haj­tottak el. Rásiti Dusán vermét fel­ásták és két mázsa krumplit loptak el. Vidiczki Urostól kilenc mázsa cirokszakállt, Qruncsics Prókától há­rom akácfát és még vagy hat káro­sulttól körülbelül 15 métermázsa ci­rokszakállt tulajdonítottak el. A bíróság hosszas tanácskozás után a bűnszövetkezet vezérét, Bilka Jánost kél évi fegyházra ítélte, a ta­gokat, Pável Istvánt, Madár Istvánt, Kovács Jánost, Pável Józsefet, Bilka Pétert és Marosi Istvánt egy évi, 8 hónapi s kisebb-nagyobb börtönbün­tetéssel sújtotta. Az ügyész súlyos­bításért, a védők enyhítésért felleb­beztek. Zürichben a magyar koroaáV" 0*0072*70-el jegyezték Megkezdte a Huria a Beniczky-Ogy tárgyalását Budapest, november 11. A kir. Kúria első büntető tanácsa előtt ma délelőtt került tárgyalásra a kormányzósértés és hivatalos titok elárulása cimén három évi fogházra ítélt Bentczky Ödön bünügye. A legfelsőbb bíróság dr. Ráth Zsigmond kúriai másodelnök elnökletével a bünper érdemével csak a bejelentett semmiségi panaszok keretében foglalkozik. A Beniczky-ügy tárgyalása a büntetőtörvényszék és a Tábla előtt is a nyilvánosság kizárásával folyt le és a Kúria is zárt tárgyaláson bírálja el az ügyet. A mai tárgyalás kitűzé­séről értesítették a Markó-utcai fogházban levő Beniczky Ödönt is, aki azonban nem jelent meg ügyének harmadfokú tárgyalásán. A tárgyalást a Kúria a vádlott távollétében tartja meg, mert a Kúria tárgyalásaira nem idézi meg a vádlottakat, hanem csak éitesiteni szokta őket a tárgyalás kitűzéséről. Szervezkednek a gazdák terményeik kedvezőbb értékesítése érdekében Véget vetnek a közvetítői rendszernek Gazdakörökben mozgalom indult meg, amelynek célja az, hogy a gaz­dáknak terményeik értékesítésénél se­gítséget nyújtsanak. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a gazda akkor adta el a gabonáját, amikor a vevő betévedt hozzája, kivéve persze a városhoz közel fekvő falvak gazdáit. Ha nem tévedt be egy kereskedő sem hozzá, akkor nem adta el ga­bonáját, de ha el is adta, a vevő egészséges konkurrencia nélkül sza­badon diktálhatta az árakat. A mozgalom vezetői most azt akarják, hogy német mintára behoz­zák nálunk is a „gabona-nap" in­tézményét Németország több vidékén már régóta rendeznek egyes kereskedelmi gócpontokban gabona-napokat. A termelők felutaznak ide, eladandó terményükből mintát hoznak maguk­kal és minden közvetítő nélkül el­adják a malmoknak és a nagykeres­kedőknek. Nálunk ezt a gabona­napot ugy akarják megrendezni, hogy egy-egy faluból több gazda összeáll és együtt adja el termését, ami igy akkora mennyiséget tesz ki, hogy akármelyik malom vagy kereskedő szívesen szóba áll akárkivel, annak megvétele végett. Arról is van szó, hogy rendeznek a falvakban propaganda előadásokat, amelyeknek céljá az, hogy egyrészt a .gabona-nap" intézményét nép­szerűsítsék, másrészt pedig a gazdá­kat olyan ismeretekbe vezessék be, amelyek nélkül a mai gazdasági életben a rendkívül össze-vissza kuszált kereskedelmi viszonyok mel­lett jól eladni nem is lehet. Odesszában megkezdik az orosz-oláh tárgyalásokat Moszkva, november 11. Csicserin néhány nappal ezelőtt javaslatot tett Romániának a két ország között kötendő kereskedelmi szerződés érdekében. A tárgyalásokat már a legközelebbi napokban Odessában megkezdik és ez alkalommal a besszarábiai kérdésről is tanácskoznak. IHegkeruIt a mezohegyesi állami birtokról ellopott gulya Homály fedi a 75 tinó az elveszett jószágokat eltűnésének körülményeit — Oláh vámőröknél találták - Csak 30 millió váltságdíj fejében adták ki nyukat" az oláhok {A Körösvidék tudósítójától) Mezőhegyes, november 11. Szenzációként közöltük a mult héten, hogy a mezőhegyesi állami birtok gulyájából ismeretlen tettesek éjjel elloptak 75 tinót. Szorgalmas kutatás után végre a tinókat oláh megszállott területen találták meg. A különös lopásról tudósítónk az aláb­biakban számol be: A gulya eltűnése érthető meg­lepetést és izgalmat keltett az egész ménesbirtokon. Mindjárt a nyomozás elején megállapították, hogy az álla­tokat éjféltájban hajtották el a mező­kovácsházi határban levő fedetlen akolból, keresztül Mezőhegyesen, egészen a csanádpalotai határig. Ott a vasúti töltés mellett hajtották az állatokat s ahol a vasút megszállott területre folytatódik, ott lépték át velük a határt. Annál könnyebb volt ez, mert ezen a helyen nincs határ­őrség. A gulya mellé rendelt két szám­adó-gulyás és a német bojtárgyerek semmit se vett észre a gulya eltű­néséből, mert a majorban már este 6 órakor lefeküdtek s csak reggel néztek a gulya után. Kónya Endre jószágfelügyelő és Fáy Ödön titkár három hajcsárral azonnal az eltűnt gulya nyomába indult. Átmentek a határon s min­denütt a nyomokon haladva, eljutot­tak Nagylakra, ahol meg is találták a gulyát hiánytalanul — az oláh vámőrség őrizetében. A nyomozó ménesbirtoki tiszt­viselők azonnal tárgyalást kezdtek az oláh vámőrséggel, de csak három­napi huza-vona, táviratozgatás, sza­ladgálás után sikerült a gulyát ki­váltani az oláh fogságból harminc millió magyar koronáért. A harmincmillió koronát „várn­illdék" cimén követelték az oláhok, ami a laikus előtt méltán tűnhet fel csodálatosnak. Oláh részről ugy igyekeznsk feltüntetni az egész ügyet, mintha nem gulyalopásról, hanem gulyaszökésről volna szó. Szerintük a gulya kitört a födetlen karámból s valami csodálatos szimpátia folytán ép feléjük vette az utat. Ezzel szemben az a valószínű, hogy a tolvajok az oláh határ kö­zelében cserbenhagyták a gulyát s igy került az a határőrök kezébe. A kalandos kiruccanást tett gulyát tegnap reggel hiánytalanul vissza­hajtották Mezőhegyesre. 9 leánygimnázium első kulturdélutánja A békéscsabai m. kir. állami Lo­rántffy Zsuzsanna leánygimnázium tanári kara elhatározta, hogy ez iskolai évben 14 kulturális előadást fog tartani, amelynek célja egyrészt ismeretterjesztés, másrészt pedig az, hogy az itt befolyó önkéntes ado­mányokkal is segítsék felépíteni a már mulhatatlanöl szükséges leány­gimnáziumot. Az első előadás kedden d. u. 6 órakor volt a Közmüvelődésházában. A nagytermet megtöltő közönséghez Gajda Béla szólott, röviden ismer­tetvén az előadások célját és prog­rammját. Majd áttért az est tulaj­donképeni programmjára: Velence ismertetésére. Az „Adria menyasszonyának" tör­ténetét tárta fel röviden, világosan, érdekesen, majd egy kiválóan ked­ves, közvetlen és színes előadás keretében, amelyet kitűnő vetített képek bemutatása tett még élénkebbé nagyon tanulságosan és alaposan tárta a közönség elé Velence kincsei­nek mérhetetlenségét. Gyönyörű, ta­nulságos séta volt az a másfél óra, a lagúnák városában. Befejezésül a velencei nagy festők képeiből muta­tott be néhányat. Az előadást mind­végig feszült figyelemmel s nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség. Kedvesen tarkította a kulturdél­utánt Bonis Emmi csengő, szép, olasz dala, amelyet Muntyán Iza­bella kisért kifogástalanul, továbbá Debreczeny Ella preciz zongorajá­téka, aki egy velencei szerenádot adott elő nagy hatással. Az első előadás teljes sikere biz­tatás arra, hogy ezek a kulturdél­utánok igen jól sikerültek, látoga­tottak lesznek. liépmSveíés Gsorváson a A m. kir. Belügyminisztérium ál­tal jóváhagyott alapszabályokkal ren­delkező Csorvási Ifjúsági Egyesület keretében megkezdődött november 8-án, vasárnap délután a községi népművelési bizottság által rende­zett ismeretterjesztő előadások soro­zata. Az állami elemi iskola tanter­mében megtartott ünnepélyes meg­nyitó előadáson megjelent az ér­deklődő hallgatóság sorai között Popovics Kornél főjegyző, a várme­gyei törvényhatósági Népművelési Bizottság helyi megbízottja és szá­mos érdeklődő hölgy és férfi. t\z ünnepélyes megnyitó előadást az ifjúsági énekkar „Hiszekegy"-je nyitotta meg. Majd az állami isko­lai növendékek és az ifjúsági egye­sület tagjai által előadott hazafias alkalmi szavalatok és énekek után Tóth László áll. iskolai helyettes igazgató, az előadások vezetője tar­tott megnyitó beszédet. Örömmel üdvözölve a megjelenteket, a hallga­tóság komo'y érdeklődéséből azt látja, hogy Ckorvás község hazafias érzelmű lakossága megérti korunk intő szózatját, hogy: ne hanyagol­juk el a Gondviselés által belénk oltott szellemi kincseket, azok fej­lesztését, hanem igyekezzünk azo­kat a szellemi tehetségeket minél jobban kiművelni, rsnk teteink, tudá­sunk folytonos gyarapii fsával, gaz­dagításával, hogy valóba n a „terem­tés koronájának" mondh^ ssuk ra a: gunkat. Hogy minden igk lz hazafi megallja helyét becsülettel ^tt, hová

Next

/
Oldalképek
Tartalom