Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-08 / 254. szám

Békéscsaba, 1925. november 44. K&rósvldák 9 A nagytemplom árnyékában Csipkedni szoktak minket, csabaia­kat, hogy csak a nagytemplom ár­nyékában merünk vitézkedni. És az ember azt gondolná, van valami ebben, mert természetes, hogy min­denkinek nagyobb a bátorsága, ön­érzete otthon, hol aj viszonyokkal ismerős és társai támogatására szá­mithat, mint az idegen, ki nem ismert távoli vidékeken. A világháború alatt azonban Békés­csaba fiai elégszer megmutatták, hogy vitézek, sőt hősök ők ott is, hová a nagytemplom árnyéka el nem ér. Az az érdekes, hogy hatvan évvel ezelőtt éppen forditva állt a dolog: a nagytemplom árnyékában voltak a csabaiak a legbátortalanabbak. Miért ? A nagytemplom története adja meg erre a választ. Tele van az balszerencsével, úgyhogy a mult század közepén azt is rebesgetni kezdték, hogy a nagytemplom előbb­utóbb össze fog dűlni. Még a hatva­nas években is lehetett látni egyes öreg embereket, amint jártukban-kel­tükben a nagytemplom közelébe érve átkerültek a kistemplom oldalára. Annyi bizonyos, hogy a nagy­templom épitése idején és fennállá­sának első felében egyik balesetet élte át a másik után. Kezdődött mindjárt a tervezésnél. Ami csabaiak közt a legritkább eset: óriási viszálykodás támadt. Egyesek azt a fantasztikus tervet támogatták, hogy a régi templom körül építsék az ujat. Ez a régi templom a mai evangelikus kistemplom helyén ál­lott. Ugy akarták a dolgot megoldani, hogy ez a régi templom maradjon továbbra is használatban, mig az uj körülötte és fölötte elkészül s mikor az uj teljesen kész lesz, akkor ront­sák le a bennlevő régit. Az „egyházi tagok" józanabb ré­sze a kőművesmesterekkel együtt tiltakozott ezen kimera 'megvalósí­tása ellen, A viszálykodás oly heves volt, hogy két presbyter között, — igaz, hogy a gyűlésen kivül — tett­legességre is került a dolog. Ez a hallatlan eset végre minden­kit kijózanított. Egyhangúlag elfogad­tak egy másik indítványt, igaz, hogy most sem a leghelyesebbet. A leg­helyesebb indítvány az volt, hogy a város két különböző részén építse­nek két kisebb templomot; akkor mindenki befért volna és jól hall­hatta volna lelkészének szavát, nem úgy, mint most, mikor tízezer lélek­kel van tömve a templom és a fia­talság be sem fér, hanem csak a lépcsőkön álldogál. De ezzel szem­ben Milecz Mihály, akkori lelkész tervét fogadták el, ki azt indítvá­nyozta, hogy sajátítsák ki a régi templommal szembeni, hat birtokos tulajdonában levő területet és oda építkezzenek. Érdekes, hogy Milecz egyházszakadástól félt, ha egymástól messzefekvő templomok lesznek és ezért vitte keresztül, hogy két tem­plom helyett egy nagyobbat emelje­nek. Ziegler, gyulai kőmivessel alkud­tak meg, rábízták az egész építke­zést. Ez volt a második szerencsétlen momentum ; ahelyett, hogy művészi értékű pesti építészre bizták volna a dolgot, építtettek a becsületes gyulai pallérral egy óriási granáriumot. 1807-ben volt az ünnepélyes alap­kőletétel, 1911-ben történt a harma­dik szerencsétlenség: bekövetkezett a devalváció, ötödére szállott alá a pénz abba kellett hagyni az építkezést. Ott meredezett a négy méter ma­gas fal egész 1817-ig, az egyázbeliek még hevesebben összekaptak afelett, hogy most már mi tévők legyenek ? Uhrinyi András presbyteré az érdem, hogy 1817-ben végre újra folytatni kezdték a munkát. Az építkezést et­től kezdve semmi sem zavarta és a templom 1824-re teljesen el is ké­szült. Ekkor azonban megtörtént a negyedik szerencsétlenség, legalább is a takarékos egyházatyák bátran an­nak tekinthették : Az előirányzott 60 ezer váltóforint helyett végül is öt­százezret kellett a templomért fizetni 1 A költségeket a devalváció és a süppedékes talaj megkívánta előre­nemlátott alapozások verték fel eny­nyire. 1834-ben jött az ötödik csapás: a földrengés, mely annyira megviselte, hogy csaknem egészen újra kellett építeni. Nem csoda, ha ekkor ütötte fel fejét a templom mielőbbi összedülé­séről szóló babona, aminek 1844-ben majdnem szerencsétlen következménye lett. Ez év virágvasárnapján a lelkész prédikációja közben a felső karzat­ról egy subát ejtett le valaki, mely nagy zajjal csúszott le a falakon. Nosza több sem kellett: ,,Dül a tem­plom" — hördült fel mindenfelől a hivek serege és rohant a szük kijá­rásoknak. A rettentő tolongásban többen megsebesültek, még jó, hogy agyon nem nyomtak valakit. Azóta majd egy évszázadot élt át templomunk szilárdan és csendes békességben. Régen meghaltak már azok az öregek, kik arrajártukban a tulsóoldalra kerülték el. Azoknak az öregeknek az újonnan emelt óriási épület idegenszerű, az ő gyermek­koruk megszokott Csabájának képébe bele nem illő volt még, könnyebben bevették hát az oktalan balhiedelmet. De a mai csabai kicsi gyermekko­rától fogva látja, neki kedves a képe, mint szülőjének arca. Sértésnek venné, ha valaki azt mondaná neki, hogy az ő büszkesége dülékeny alkotmány I Ma már elképzelni is alig tudjuk, hogyan verhetett gyökeret ez a ba­bona, mikor az épület vaskos alak­járól, márvány alapjáról mindenki láthatja azt, amit a szakértői szemle is régen megállapított, hogy ez a templom vármegyénk monumentáli­sabb épületei közt épen a legszi­lárdabb. A mai cssbai nép tehát nem is igen ismeri, de főleg egyáltalán nem hiszi a régi babonát és kedves tem­plomát vasárnap színültig megtöltve, igaz szive szerint zengi azokat az igéket, melyek a főbejárat felett la­tinul olvashatók: „Dicsőség a ma­gasságban az Urnák 1" Dr. Haan Albert. Látogatás Wagner József Ma nyílik meg Wagner Józsefnek, városunk kiváló festőművészének gyűjteményes kiállítása Haan-ucca 4. sz. alatti műtermében. Megláto­gattuk a művészt, hogy szemlét tart­sunk képei felett. Legelőbb a tájképeket veszem szemügyre. Csendes, nyugodt han­gulatu vásznak, egy harmonikus, de­rűs lélek meglátásai. Sehol kiviritó szin, sehol nyugtalanság. Küzdelem­nek, tusának nincs nyoma a képeken. Még az izzó napsütésben, vagy a gomolygó felhők alatt alkotott mü­veken is valami csendes harmónia ömlik el, kellemes melegség, csend, beszédes némaság, A „Tanyai csend­élet", „Csendes ucca", „Faluvége", „Estefelé", cimü képek igazi alföldi hangulatot árasztanak, Csendes me­lankólia mosolyog le „Szeptember végén", „Gerlai erdő", „Garadna­völgyi részlet" cimü képeiről. És mind­egyik képen ott van a művész lelke a maga elmerengő, nyugodt hangu­latával. Csendéletei ugyanezt a nyugalmat tükrözik vissza. Itt is a monoton szinek dominálnak. A tarkaságot, különösen a hangos, kiabáló tarka­ságot nem szereti a művész. Még a színesebb képekben — mint amilyen a „Séta után", „Edények", „Piros almák" — is van bizonyos szinegy­ség. Gyönyörűen nyilvánul meg e harmónia szépsége a „Labdarózsák" cimü képen, mely a „Begóniák"-kal egyik legjobb alkotása a művésznek. Megkapó a „Falusi templom bel­REJTVÉNYEK (Megfejtési határidő: november 11., szerda. Megfejtések és rejtvények a „Körösvidék" szerkesztőségének, Békéscsaba, Szt. István-tér 18., küldendők). 1. Beküldte: KISS GYÖRGY. SZ m m m 111 Ül 3. Beküldte: PÉLI LAJOS. Fe encz 3. Beküldte: IFJ. HÉDER SÁNDOR. por + viz * ® * A mult vasárnapi számunkban közölt rejtvények helyes megfejtése: 1. Földönfutó. 2. Négyszemközt beszélni. 3. Holdfogyatkozás. Mind a három rejtvényt helyesen fejtették meg: Baán István (Békés), Bogdány Júlia (Bcsaba), Bohus Emília (Bcsaba), Buday Imre, Buday Lajos, Buday Mihály, Cza­páry Istvánné, Dittrich Istvánné, Fehér Piriké, Fekete Szűcs Margit, Gróf Károly (Esz­tergom), Gurisatti Ferenc, Gurzó Micike, Gyumbier Zsófia, békéscsabai Hangya Szö­vetkezet, ifj. Héder Sándor, Hidy Gyula, Hrabovszky Zsófika, Kiss György, Kiiment András, Kolompár János, Koppányi Irmuska, Kovács Dóra, Kővári Sándor, Kvasz János, Lehotszky Margitka, Lukoviczky László, Nóvák Ilus, Opauszky Ica, Párti Mária, Péli Lajos, Povázsay Nusi, Rajcsok Bözsike, Rosner Pál, Sass Jocika, Szabó Rózsi, ifj. Szekerka János, Szlavkovszky József, Thomann Ferencné, Tőke János (Békés), dr. Uhrin András, Vincze Béla Rezső, Vincze Károly, Vincze Margit, Vlcskó Ferencz, Werschitz Hilda. A harmadik rejtvényt fejtette meg ifj. Jaczina Gyula. A megfejtők között „Nil"-nek a „Fehér ruha" című értékes müvét sorsoltuk ki, amelyet Gurzó Micike (Békéscsaba) nyert meg. seje". A maga egyszerűségében is sok hangulat van ezen a kis interi­eurban. A kiállítást kiegészíti egy-két ré­gebbi rézkarc és rajz. Általában véve komoly élvezetet nyújt a tárlaton való séta. Wagner József ugy áll előttünk képeiben, mint egy nagyon törekvő, komoly, tehet­séges művész, akinek sok mondani­valója van s lelke finom érzéseit szerencsésen tudja kifejezésre juttatni. Wagner József képkiállitását min­denkinek figyelmébe ajánljuk, aki szereti a szépet, aki el tud meren­geni a tiszta hangulatok birodalmában. A bemutatott képek összeállítása is művészi Ízlésre vall. A képek árai pedig igazan alacsonyak, ugy, hogy Békéscsaba és a környék közönsé­gének ismét alkalma van arra, hogy aránylag olcsón szerezzen jó képeket. (vk) Iskolai Széchenyi-ünnepély ele A Lorántffy Zsuzsanna leány­gimnázium f. hó 23-án, hétfőn este 6 órakor a Közmüvelődésháza nagy­termében változatos müsoru Szé­chenyi-emlékünnepet tart a legna­gyobb magyar közéleti fellépésének 100 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepség részletes műsorát annak idején közöljük. A békéscsabai községi polgári leányiskola f. hó 13-án délután 4 órai kezdettel Széchenyi emlékünne­pélyt tart az Apolló Mozgó helyi­ségében. Az ünnepély keretében vetitőképes előadás is lesz, mely Budapest nevezetességeit ismerteti. Az előadással járó kiadások fedezésére, valamint a Magyar Tudományos Akadémia s az iskola Széchenyi­könyvtára javára Önkéntes adomá­nyokat kérs a szülőket, érdeklődőket ez uton is meghívja az Igazgatóság. Előadás Velencéről Mint jeleztük is, aj leánygimnázium emelendő uj épülete felszerelése ja­vára rendezendő előadássorozatot Gajda Béla nyitja meg f. hó 10-én, kedden délután 6 órakor a Közmü­velődésházában Velencéről tartandó előadásával, melynek során 150 szí­nesen vetített képben mutatja be a földkerekség e legsajátságosabb szépségű városának nevezetességeit. Előadás közben Debreczeni Ella és Bónis Emma egy-egy alkalmi zon­goraszámot, illetve éneket adnak elő. Belépődíj nincs, de szives adomá­nyokat kérnek a költségek fedezésére és az uj épület felszerelési alapjára. Mind a 14 előadásra ülőhelyt biz­tosító belépőjegyért az igazgatóság­hoz kell fordulni. Középiskolák fel­sőbb ossztályu tanulói számára ugyanezen előadás hétfőn, 9-én dél­után 5 órakor lesz a leánygimná­zium tornatermében szintén belépő­díj nélkül, de tetszésszerinti adomá­nyokat ezalkalommal is kernek. — A következő előadást f. hó 16-án Banner Benedek dr. tanár tartja "Ázsia partjain" címen vetített képek­kel. * Gazdák figyelmébe. A Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara fel­hívja azoknak a gazdáknak figyel­mét, hogy akiknek nagyobb meny­nyiségben van eladó napraforgó mag és tökmag készletük, továbbá fehér-, fürj-, vagy tarkababot, repcét, és mákot kívánnak eladni, jelentsék be sürgősen a Kamara hivatalához (Debrecen Hunyadi-u. 10) annak megjelölésével, hogy mily mennyi­ségben és mily árakban adják e ter­ményeiket. A Kamara közvetlen ex­port lehetőségeket kíván ugyanis a gazdák javára e cikkekből teremteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom