Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-11-01 / 248. szám

Békéscsaba, 1925. november 1. Körösvidék A vezér elfogatása Irta: Herke Mihály Szeged város és az Alföld életében nevezetes dátum volt az 1870-ik esztendő, amikor a szegedi vár kapuján bevonult Ráday Gedeon kir. biztos udvara, hogy felüsse székhelyét azon kazamaták között, melyeknek ormai fölött négyszáz év előtt a lófarkas félholdas lobogót lengette diadalmasan az alföldi puszták magyar sóhajtásoktól zugó, suhogó szele. Sürgés-forgás támadt a szegedi várban. — Uj zárakat, uj lakatokat veretett Ráday a korhadó, nyiszorgó vasajtaira . . . Kelletek azok oda . . . Nagy sor, nagy jövő várt reájuk. Mögöttük vetette meg Ráday nagy ur az alföldi puszták zsiványainak, a Tisza-Dunaközi nádasok, meg zugó erdők banditáinak és az országutak félelmetes haramiáinak nyugvó ágyait, hogy legyen nekik hol megpihenni, ha majd — hurokra kerülnek . . . Azt a megbízatást kapta ugyanis, Ráday Gedeon gróf, az akkori kormánytól, mint teljhatalmú kir. biztos, hogy állítsa helyre az élet- és vagyonbiztonságot nem csak a TiszaDuna közén, de|a Tisza-Maros-Duna közén az erdélyi hágókig, meg ha kell azon tul is mindenütt az országban, ahol annak szüksége fentforog. — Szabad teret adván neki élet és halál fölött. Mikor megalakította az úgynevezett Ráday tanácsot, és a Ráday törvényszéket, első gondja az volt, hogy maga elé idéztetett minden csendőrbiztost és pusztai kapitányt s meghagyta nekik, hogy számoljanak be eddigi működésűkről és munkájuk sikereiről.. . Akiket aztán a bemondottak után nem talált alkalmasaknak az ő munkakörében való együttműködésre, azokat szélnek eresztette, a többieket pedig megtartván, feleskette az iránta való hűségre azzal, hogy aki nála kötelességét hiven teljesitendi, annak elismerést és jutalmat, akit pedig hűtlenségen kap, annak börtönt, vagy ha ugy kell, akasztófát juttat. Hogy ki, melyikre szerzett érdemeket, azt részben az eddig megirt történeteimben irtam meg, részben pedig az ezutániakban fogom megírni . . . Szeged felé akkor nem csak a vidék, de az egész ország szeme nézett . . . Sokat, azaz mindent várt akkor Rádaytól nem csak Szeged, „ de az egész ország. — Olyan zavaros és felfordult közállapotok voltak akkor országszerte, hogy a kedélyek megnyugtatására szükség volt már. Banditák, betyárbandák kalandozták be keresztül kasul az Alföldet, Temes- és Aradmegyéket, meg a zsiros Bánátot . . . Nem volt sem élet-, sem vagyonbiztonság. Ráday, meg a szegedi vár lett hivatva helyreállítani mindakettőt. — Meg is felelt hivatásának mindakettő, mégmielőtt eltelt volna rövid három esztenő. Hogy rendjén kezdje Ráday a munkáját, Szeged környékét és az Alföldet akarta először megtisztítani a betyár gyomtól. Evégből helyezte székhelyét Szegedre. Tehát alig, hogy bevunult a szegedi várba, rá egy hónapra megkezdte a betyárirtást.. Eszköze is, módja is volt hozzá bőven. Akkoron, az akkor még Torontálvármegye, később Szeged város tulajdonát képező, Tisza-Maros közi háromszöget : az 1500 holdas árteret és füzerdőket nógrádi galambosi Herke János, az apám birta bérbe a vármegyétől. — Ezernél több darab, Keletázsiából beimportált tnerinói juha járt legelészni tavasztól késő őszig, földetérő selymes gyapjával, az ujszegedi szedres erdők harmatos füvére. Egy őszi nap alkonyatán, puskával a vállán, — akkoriban anélkül egy lépés sem volt biztos — kiballagot atyám az ujszegedi füzesekbe, hogy megnézze féltet nyáját, nem esett-e bennük kár, avagy baj, mert csak a fagy beáltával szokták azokat onnan évente, istálőra, telelőre behajtani. A sürü, burjáno3 erdőknek egy állandó csősze volt, valami Veszelka nevü özvegyember, aki szemrevaló, szintén özvegy menyecske lányával, a szép Annussal, télen-nyáron kint lakott a csőszházban, melynek sok viszontagságos napokat látott, maradványa most is ott áll, a ma Kállay-ligetnek nevezett, Mária Terézia királynénk által ültetett hajdani nyárfaerdő néhány bóbiskáló, immár három századot megért vén nyárfájának árnyékában. Amikor a csőszházhoz ért, hogy szokása szerint betérjen oda, egyetmást megtudni, már erősen alkonyodott az idő. Mikor belépett a szük, homályos szobába, a csősz hellyel kínálta, aztán mécsest gyújtott és azt az asztalra tette. Mikor széttekintett atyám a mécses halovány világánál, megriadva vette észre, hogy a csőszön és leányán kivül még egy ismeretlen ember tartózkodik a homályos szoba egyik zugában. Cifra szűre nyakig be volt gombolva, ott ült egy asztalnál s jobb keze hatalmas kétcsövű karabélyán pihent. Amint meglátta atyámat, hirtelen felszökött helyéből, fegyverét ráemelte és . . , ha a csősz hirtelen mellette nem terem, Isten tudja, mi történik ott. (Folyt, köv.) A budapesti Opera tagjai a csabai Uárosi Színházban Az Aurora Kör vezetőségének hosszú fáradozás után sikerült az Operaház legkiválóbb művészeit egyetlen estre megnyerni, hogy idei művészi programmjának megfelelően méltó megnyitóval szolgáljon a közönségnek. November hó 9-én, hétfőn este Mozart „Szöktetés a Serályból" cimü operája kerül színre Goder Gizella, Halász Gitta, Somló József, Wenczell Béla művészekkel a főszerepekben, Fleischer karmester vezetésével. Csak az Aurora jubiláris előadásán volt olyan élvezetes és feledhetetlen est, aminő ez lesz. A jegyek nagyrésze már bérletben elkelt, igy biztosan telt ház fog tapsolni a művészeknek. Jegyek a szokott helyen kaphatók. Népszerű tudományos eioatíásoR a leánygimnázium uj épülete javára Köztudomásu, hogy a leánygimnázium régi épülete gaz intézet céljainak már egyáltalán nem felel meg, a hatalmasat fejlődött intézet teljesen kinőtt az ötven év előtti keretekből. A hivatalos tárgyalások folynak az illetékes tényezők között a református templom melletti szép telken egy uj épület emelése céljából, amely célra, — mint ismeretes, — a város a külföldi kölcsönből mintegy 120—150000 aranykoronát rezelvált is. Az intézet tanári testülete Gajda Béla igazgató kezdeményezésére REJTVÉNYEK (Megfejtési határidő: november 4., szerda. Megfejtések és rejtvények a „Körösvidék" szerkesztőségének, Békéscsaba, Szt. István-tér 18., küldendők). 1. Beküldte: IFJ. JACZINA GYULA. Beküldte: IFJ. JACZINA GYULA. szem szem B e Sirocco NI szemszem. 3. Beküldte: BOSKÓ MANCIKA. Lapunk mult vasárnapi számában közölt rejtvények helyes megfejtése: 1. „Körösvidék." 2. „Erdő mellett nem jó lakni." 3. Régesrégen. Mind a három rejtvényt helyesen fejtették meg: Balog Sándor, Boskó Mancika, Hidy Gyula, Horváth Jenő, Horváth István, Imre Albertné, ifj. Jaczina Gyula, Kiss György, Koppányi Irmuska, Kovács Sándor, Kovács Lajos, Pongrácz István főhadnagy, Popovits András, Szántó Jánosné, Szebedinszky Jenő, Tardy Sándor, Vincze Károly. Az 1. és 2. rejtvényt fejtették meg helyesen: Aradszky György, Benedek Matild, Fehér Károlyné, Lehotszky Margit, Román Pál, Szlavkovszky József. Vlcskó Lajos. Az összes megfejtők között Cooper „Á vörös kalóz" cimü érdekes, diszkötésü ifjúsági müvét sorsoltuk ki, amelynek nyertese Vincze Károly békéscsabai polg. fiuisk. III. oszt. tanuló. Az értékes könyvet már elküldtük a szerencsés megfejtő címére. — (Megjegyezzük, hogy a nyereménykönyv kiválasztásánál mindenkor tekintettel vagyunk a nyerő igényeire.) figyelemre méltó akcióval igyekszik a maga részéről is egyrészt állandóan felszínen tartani a kérdést, másrészt pedig a közeljövőben felemelendő épület berendezésének költségeihez tőle telhetően munkájával hozzájárulni. Evégből elhatározta a tanári testület, hogy november 9-ikétől kezdve minden hétfőn délután 6 órakor a Közmüvelődésházában, vagy az intézet tornatermében vetített képekkel kisért előadásokat rendez, s ez etőadások teljes jövedelmét az emelendő uj épület költségeire jorditja, hogy ezzel ís könnyítsen a város terhén, melyre az uj épület emelésének kötelezettsége szerződés szerint hárul. Ezenkívül még a tanév folyamán egy nagyszabású intézeti előadást is rendez ugyanezen célra. Ez előadások, mint emiitettük, november 9-én hétfőn kezdődnek, mely elkalommal elsőnek Gajda Béla igazgató tart előadást Velencéről, a lagúnák gyönyörű városáról, 150 képben mutatva be ennek bűbájos szépségeit. Ugy ezt az előadást, mint a többieket egy-egy szavalat, ének, vagy zongoraszám előadása fogja változatosabbá tenni. Az előadásokon belépődíj nem lesz de a rendező tanári testület reméli, hogy a nagyközönség, megértve akciójának nemes és önzetlen célját, megfelelő önkéntes adománnyal fogja ennek elérésében támogatni. Legközelebb közöljük az előadások sorrendjét s azt a módot, amelyen az összes előadásokra ülőhelyet biztosithat az érdeklődő közönség magának, Rendelet. A 39820/1921. B. M. rendelet 38. §-ában biztosított jogomnál fogva a Békéscsabai Levente Egyesület által folyó évi november hó 1-én rendezendő kegyeleti emlék staféta verseny alkalmával a közrend fenntartása érdekében a következőket rendelem : 1. A staféta-útvonalon, nevezetesen a Kossnth-tér, Szent István-tér, Andrássy-ut, Kazinczi-utca, Szarvasi-ut, Baross-utca, Szent István-tér és Ferencz József-téren a 101-es emlékoszlopig a versenyzők elhaladásának időpontjáig a kocsiforgalmat elzárom. A fenti útvonalon tartózkodó kocsik és egyéb jármüvek ezen időpontig az úttest szélére félre állni, az útvonal felé tartók pedig a mellékutcákban megállani kötelesek. 2. A gyalogjáró közönség ugyanakkor a gyalogjárókon köteles tartózkodni. 3. A staféták indulását a m. kir. 10. honvéd gyalogezred díszszakasza által leadott dísztüz fogja jelezni. 4. Aki jelen rendeletem ellen vét, azt a kihágásokról szóló 1898. XL. t.-c. 78. §-a alapján az 5340—1924. M. E. rendelet 5. §-ának alkalmazásával 500.000 koronától 1.000.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetem. Békéscsaba, 1925. évi október 31. a rendőrkapitányság vezetője: Jánossy, m. kir. rendőrfőtanácsos. Hirdetmény. Békéssámson község elöljárósága ezennel közhírré teszi, hogy folyó évi november hó 4-én délelőtt 10 ólakor Békéssámson községházánál egy darab kiselejtezett tenyészbika és négy darab kiselejtezett tenyészkan fog nyilvános árverezésen a legtöbbet ígérőnek eladatni. Békéssámson, 1925. október 28. Elöljáróság.