Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-25 / 293. szám

Békéscsaba, 1925. december 11. Kőrősvldék 3 Színház és Kultura Színház ! Mi mindent jelent e szd, mi végtelen távolságokat fejez ki e fogalom. A borúsnak derű, időtöltés az unottnak, pihenő a napi munká­ban elernyedtnek, tudományszomj az irodalom és művészetek komoly kereséséig és megismeréséig minde­neknek! Mily békésen elférnek e leg­különbözőbb tényezők a szinház fo­galmának keretei között. A mozaik­szerű nézőtér, a siró, kacagd, hálá­san elismerő, vagy marón csepülő ezerfejü szörny, minden eleme meg­találja benne a keresettet, kielégítheti igényét, vágyát és hajlamát. Mi a magunk részéről a színját­szás és színpad művészetét keressük ott, hol az irodalmi és zenei szem­pontok követelményeivel összhang­ban áll. Nem feledkezünk meg arról, mert nem vagyunk maradiak, hogy ami­kor a szinház kulturkötelességének eleget tesz és itt-ott bemutatva a világirodalom nagyjait, megismerteti a nyugati klasszikusokat, majd adva a belső tartalomban és külső for­mában egyaránt jellegzetesen ma­gyart, megtanítja érteni nemzeti iro­dalmunk fogalmát, lényegét és gigászi méreteit, ugyanakkor nem mellőzheti azt a legújabb irányt, mely a szín­padot helyezte az irodalmi törekvé­sek fölé és utóbbit akadémikus dog­maként felfogva, néha bizony egészen sutba dobta. Nem mulaszthatjuk el megemlé­kezni — az előadottakból is látható — azon álláspontunkról, hogy a szin­ház beláthatatlan távolságra áll a művészetek körében oly sok hivet számláló „l'art pour l'art" elvétől. A szinház nem öncél, nem lehet egyedül szellemi csemege és lelki magábaszállás azoknak, akik már régen felszívták a magyar nyelvű kulturát, de nevelő és felemelő ha­tással legyen mindazokra, akiknek ezt a magyar kulturát csak most, vagy a jövőben áll módjukban ma­gukévá tenni. Hervadhatatlan érdeme a színjátszásnak, hogy a színház­látogatás alfáján, a szórakozni vá­gyás érzetén elindulva, lépcsőfokon­ként haladva mindig csak előre, mind szélesebb rétegekbe csepegtette a szinház s ezen keresztül a zene, az irodalom és művészetek iránti érdek­lődés vágyát. Ezt a kulturkötelességét, ezt a nemzeti hivatását teljesítse városunk­ban is a színpad! Mondjon le az olcsó sikerekről, a megalkuvásról és soha ne feledkezzen meg magasztos küldetéséről 1 Ezzel elérkeztünk egyúttal oda, ahol meg kell tekintenünk a mérleg másik serpenyőjét. Bevalljuk s azt hisszük, velünk érez mindenki, aki az első előadásokon jelen volt, hogy pirulva kényszerülünk azokról meg­emlékezni. Az ezerfejü szörnynek nevezett közönségre gondolunk, mely bizony ugylátszik — ha szabad egy köznapi hasonlattal élnünk — pen­gőben valorizálva, alig néhányad­magával jelent meg a kulturát támo­gatni. Az a néhány ember, akit örömmel látunk hangversenyen, kép­kiállitáson s mindenütt, ahol szellemi és lelki szükségletét többé-kevésbé kielégiteni képes, ott volt a színház­ban is, de sokkal nagyobb a száma azon elmaradottaknak, akik a magyar színészetet pátfogolni ezúttal elmu­lasztották. Kitől tanuljon a szellemé­ben, hazafiságában és kulturában gyengébb réteg, ha nem azoktól, akik régen szivták magukba a má­gyar kulturát, anyagiakban nem szű­kölködnek és vázolt álláspontunkat elvben okvetlenül osztják is, de a gyakorlati támogatással adósok ma­radtak. Él bennünk a hit és remény, hogy az üres páholyok és széksorok csak véletlenül maradtak azok s a közön­ség jövőbeni támogatása biztosítja és meghozza a színháztól megkívánt teljesítmények kvintesszenciáját is 1 Meskó Béla. Óvodások, karácsonyi előadása A „Kőrösívék" tudósítója jelenti: Eleken a legkisebbek, az ovodások e hó 22-én léptek színpadra a Kelturház nagytermében. A kis ajkak édes szava, meleg szivecs­kék dobogása hívta a mamákat, papákat, néniket, bácsikat, jöjje­nek minél többen s lelkük olvad­jon szeretetben, gyönyörűségben. Öröm volt nézni és hallgatni a kicsikéket, mily ügyesen és hatá­rozottsággal mozogtak a színpadon Előadás után az ovodások egy­egy csomag ajándékot kaptak. El­ismeréssel kell adóznunk Horváth Mária óvónőnek, akifáradságotnem ismerve hetek óta készült a kis ovodásokkal e kedves előadásra. Több, mint 300 kérelmező mondott le Békéscsabán házhelyéről és földjéről A békéscsabai földbirtokrendezés mérlege. A földpirtokreform törvény alap­ján Békéscsaba r. t. város területén még 1921. november havában be­fejeződött a föld- jés házhelyigény­lők összeírása. Az első összeírás­kor jelentkezett házhelyre és földre kadirokkant 345, hadiözvegy és árva 318, munkás 1685, törpebir­tokos 483, közszolgálati és egyéb alkalmazott, kisiparos 1278 egyén. Ezt az összeírást még egy pót­felvétel követte 1924 szeptember­ben, amikor ismét sokan vélték magukat igényjogosultaknak s kér­tek házhelyet és földet. Ez a fel­vétel a következő eredménnyel zárult: hadirokkant 40, hadiözvegy és árva 37, munkás 38, közszol­gálati és egyéb alkalmazott, kis­iparos 249 jelentkezett felvételre. Az elmúlt év nyarán a házhely­hez juttatottakra nézve ugy ren­delkezett az Országos Földbirtok­rendező Bíróság, hotfy az igény­jogosultság különbeni elvesztése mellett kötelesek a mérnöki dijakat záros határidő alatt befizetni. En­nek a felhívásnak sokan nem tettek eleget és igy sok házhelyhez jutta­tottnak igényjogosultságát törölték. Mint ismeretes, a polgármesteri hivatal még szeptember havában felhívta az érdekelteket, hogy szep­tember 22-től 30-ig fizessék le a végrehajtási költségeket. Bár ezt a terminust egészen november 3-ig meghosszabbították s igy a jogo­sultaknak annál is inkább módjuk­ban volt a végrehajtási költség­átalányt befizetni, mert két, sőt a rokkantak, özvegyek és árvák há­rom idézést is kaptak, mégis na­gyon sokan nem tettek eleget ennek a felhívásnak. Igy a hadirokkantak közül 89 egyén fizetett 172 hold után, míg 55 egyén írásban lemon­dott, illetve nem jelent meg fizetés végett, ami 101 holdat jelent. A hadiözvegyeknél, árváknál 96 fize­tett 70 hold után, nem fizetett azon­ban 89 egyén 147 hold föld után költséget. A házhelynél 197 üresedés ál­lott be. A nagymérvű lemondásnak ma­gyarázatát főképen abban lellhet­jük meg, hogy gyorsan beköszön­tött az ősz, s azok a kérelmezők, akiknek földet juttatott a bíróság, az előzetes költségeket sziveseb­ben fektették be legfontosabb élet­szükségleti cikkekbe. Mint érdekes dolgot említhetjük meg, hogy összesen 148 millió ko­rona végrehajtási költség gyűlt igy is egybe. (Dr. 1. K.) ••••••••«•••••••••••••••«•••••••••••••RTJM A gyomai pedagógusok gyűlése A „Körösvidék" tudósjtója je­lenti : A magyar kultura fejlesztése érdekében ritka szép tevékenysé­get fejtenek ki a gyomai padagó­gusok, akik Pedagógiai Társaság címen egyesületbe tömörültek. Ha­vonként tartják gyülésüket, melyen a nevelés és oktatás köréből fel­olvasásokat tartanak, megvitatva fontos szakkérdéseket is. E na­pokban is nagyszámú pedagógus jelenlétében tartották értékes fel­olvasásukat „a fegyelmezésről" Ruszka Sándor és ,,a háború, mint a tanítás anyagáról" Hreblay Lajos áll. polgári iskolai tanárok. Mind­két felolvasást élénk eszmecsere követte, melyet a Társaság disz­elnöke : Harsányi Pál ref. esperes kiváló pedagógiai érzékkel és nagy tudásával vezetett. Indítványára a jelenlevők elhatározták, hogy az alkalmi egyesület rendes alapsza­bályokkal működő egyesületté ala­kuljon át. Az alapszabályok ki­dolgozásával egy ügyvezető elnö­köt, Vargha Gyula igazgatót és Hreblay Lajos tanárt bizták meg. Hreblay indítványára az egyesület havonként megjelenő szaklapot is fog kiadni, melyben a vármegye népoktatási intézeteinek munkás­ságát akarják az érdekelt szülők­kel megismertetni s ezzel a szülői házat az iskolával szoros együtt­működésre ösztökélni. Szabadalmat megszerez, értékesít minden államban Feltalálók utmutatóját díjtalanul küldi ÁRON ÉS MOLNÁR szabadalmi Írója Budapest VIII., Józsel-körat 9. sz. A gyomai nöegyesiileí karácsonyi vásárja A „Körösvidék" tudósítója je­lenti : A lelkes gyomai nők kitű­nően megrendezett karácsonyi vá­sárt tartottak vasárnap. Ez alka­lommal a Nőegyesület 45 gyer­meket látott el meleg ruhával és cipővel. Az ünnepélyt Hreblay Lajos tanár, egyesületi titkár, tar­talmas, meleghangú beszéddel nyitotta meg, mellyel a kerület nemzetgyűlési képviselőjét Dr. Zeöke Antalt üdvözölte. Az ün­nepély megnyitásán a társadalmi egyesületek képviselői, s a köz­ség elöljárósága is részt vett. Ré­pás Pál ref. lelkésznek, a Stefánia Szövetség helyi elnökének, szivek­hez szóló szavai zárták be a dél­előtti hivatalos aktust. Délután késő estig tombolajáték volt, me­lyen 2000 drb. értékes és hasznos tárgy került kisorolásra. A nélkü­löző szegények hálás szívvel kö­sz'önték Záhonyi Aladárné egye­sületi elnöknőnek fáradhatatlan buzgalmát. Egy oláh tanitó fél­holtra vert huszonnégy magyar gyermeket, mert nem tudtak óláéul Kolozsvár, december 22. Szék­jenő községben az ottani magyar iskolát nemrég államosították s az elcsapott magyar tanítók helyett olyan oláh tanítókat hoztak, akik egy szót sem értettek magyarul. Egyik tanitó, mikor a székely ap­róságokkal sehogysem tudta meg­értetni magát, annyira dühbe jött, hogy rátámadt a gyermekekre és huszonnégyet közülük félholtra vert. A községben az ártatlan apróságok bántalmazása miattcsak­nem lázadás keletkezett, a szülők meg akarták lincselni az állatias tanítót. A felháborodott embereket a község idősebb vezetői csak nagynehezen tudták lecsendesíteni. A brutális tanitó ellen a község lakossága bűnvádi feljelentést tett s elhatározták, hogy míg a tanítót el nem távolítják, gyermekeiket nem engedik iskolába. Az eszmé­letlenre vert gyermekek közül töb­bet kórházba kellett szállítani. VitagyUlés Orosházán A magyar keresztényszocialista párt vasárnap délután népgyűlést tartott Orosházán, ahol első izben most bontották ki a párt lobogó­ját. A gyűlésen Csizmadia And­rás orosházi nemzetgyűlési kép­viselő is részt vett. Kálló Ferenc káplán megnyitó szavai után Kó­ródi Katona János, volt képviselő hosszú beszédben mutat'ta ki a szociáldemokráciának a kommu­nizmussal és az ország feldarabo­lásával való kapcsolatát s azt, hogy a forradalmak a keresztény kisembereknek csak veszteséget okoztak. A jelen levő szociálde­mokratákkal a beszéd egész fo­lyamán élénk szócsata volt, mely­ben a közbeszólók maradtak alul. A gyüles végén megalakukult a szervező bizottság. Ugyanaznap délelőtt Csorváson volt gyűlés. A gyümölcsfák téli ápolására egyedül az Avenarius-féle DENDRIN vízben oldható gyümölcsfa-carbolineum alkalmas. Kiváió védőszer a gyümölcsfákat pusztitu levéltetvek, vértetü, pajzstetü, faragópille, gyürüspille, pókhálósmoly stb. kártevése ellen Kártevő gombák ellen a Bayer-féle SOLBAR-ral permetezzük, melyet az egész világon alkalmaznak. Elpusztítja a vánkospenészt (Monilia), lisztharmatot, a varasodás gombáját. — A legjobb ellenszere a szőlőlevél fodrosodásának KERJEH ISMERTETŐKET! Magyarország részére gyártja: Krausz Moskovits Egyesült.. Ipartelepek rt. Budapest, VIII., Örömvölgy-utca 8. szám. Forgalomba hozza: Magyar Növénymentő R.-T. Budapest, VII., Dohány-utca 20. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom