Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-22 / 290. szám

\ Békéscsaba, 1925 december 25. Kőrőavldék 259 a Szociális Misszió kapácsonjfaQnnepétye 1Z0 szegény gyermeh részesült ajándékba Az áldásos tevékenységet kifejtő békéscsabai Szociális Misszió Tár­sulat bensőséges gyönyörű kará­csonyfa- ünnepet rendezett vasárnap délután a Közmüveiödésháza nagy­termében, melyet teljesen megtöl­tött a közönség és az iskolás gyer­mekek sokasága. A karácsonyfaünnep keretében osztották ki azokat a karácsonyi ajándékokat a szegény gyermekek között, melyeket a misszió áldoza­tot és fáradságot nem kimélő höl­gyei gyűjtöttek össze. Az értékes, hasznos ruházati és élelmicikkek rengeteg mennyiségben szépen ki voltak rakva minden gyermeknek külön-külön, amelyek­nek látása a legnagyobb csodálatot váltotta ki mindenkiből. A szegény gyermekek megaján­dékozása érdekében a [lehetetlennel határos munkát fejtett ki a misszió fáradhatatlan elnöknője, Berényi An­talné, aki minden igyekezetével azon volt, hogy minél több értékes hol­mit gyűjtsenek össze a szegény gyermekek megajándékozására. Karácsonyi szeretetadományban ré­szesültek a Misszió népkonyháján étkező gyermekek, a Szent László­utcai elemi iskola, a Révay-utcai elemi iskola, a polgári fiúiskola, a reálgimnázium és több erzsébethelyi szegénysorsu iskolásgyermek, össze­sen százhúszan. Kiosztásra került 70 leánykaruha, 60 fiuszvetter, 120 pár cipő, 30 fejkendő, 20 pár kez­tyü, 25 pár harisnya, 20 sál, 20 fiti­és leánysapka, 170 kilogramm nul­lásliszt, 10 kilogramm zsir, 5 kilog­ramm tepertő, 6 pár bőrtalp és 30 ezer korona a felszegelésre páron­ként, tészták és édességek. A meg­ható ünnepség lefolyása a követ­kező: Román Mariska nagy hatással el­szavalt egy karácsonyi imádságot, majd dr. Bartyik Mátyás r. kath. lel­kész igen szép és ügyesen felépített beszédet intézett az iskolásgyerme­kekhez, kiemelve a missziós hölgyek érdemeit. Beszéde végeztével eloltották a villanyt és meggyújtották a terem közepén felállított, gyönyörűen fel­díszített karácsonyfa gyertyáit, köz­ben a gyermekek és a közönség el­énekelt egy egyházi éneket. Román Mariska ujabb szavalata után egy kis leány hibátlanul elmondott egy erre az alkalomra szépen megirt be­szédet, melyben köszönetet mondott adományban részesülő társai nevé­ben az adományozóknak és a misz­sziós hölgyeknek jószívűségükért. Egy egyházi ének zárta be a lélek­emelő ünnepséget, mely után a misz­sziós hölgyek kiosztották a szegény gyermekek között a szeretetadomá­nyokat. CionkB Magyarország — nem oruig, Bgési Magyaromig — mennyország Elkeseredett félnapos vita után szavazták meg Békéscsaba 19Z6. évi költségvetését Békéscsaba, dec. 21. Lassan, gyéren gyülekeztek a kép­viselőtestület tagjai a hétfői közgyű­lésre, amelynek legfontosabb pontja a város 1926. évi költségvetése volt. Dr. Berthóty polgármester meg­nyitójában rámutatott arra, hogy a folyó évben ez az utolsó közgyűlés, amelyet már jórészt a jövő évre való előkészületek foglalnak el. Hangsú­lyozza, hogy hosszú idők óta ez az első költségvetése Békéscsabának, amelyikben jelentékenyebb összeget fordíthat városfejlesztésre. Dr. Franciszky aljegyző a polgár­mesteri jelentést terjesztette elő, amelyhez dr. Szeberényl Lajos Zs. szólal fel elsőnek. Felvilágosítást kér affelől, hogy a most már befe­jezett földreform során kaptak-e valamit a békéscsabai földmun­kások. Aradszky György azt kérdi, igaz-e, hogy a szanalás végrehajtása Ügyé­ben valami felszólítás érkezett a minisztériumtól a városhoz. Több más jelentéktelenebb fel­szólalás u'áa a polgármester adja meg a kért válaszokat. Elmondja, hogy a békéscsabaiak számára ki­jelölt földek mérnöki felmérése most folyik, a házhelyek kiosztását pedig a csereföldek kijelölése késlelteti. Aradszky felszólalására ismerteti az uj szanálási intézkedéseket, ame­lyek november 25 tői hatályon kivül helyezték a B) listákra és elbocsáj­tásokra vonatkozó összes korábbi rendelkezéseket. Olyan leirat, amilyent Aradszky említ, nem érkezett. Hosvdth István tanácsnok, adó­hivatali főnök bemutatja az 1926. évi virilis városi képviselők névsorát. Általános érdeklődés közepette kezdi meg Ács János a város 1926. évi költségelőirányzatának ismerte­tését. Az általános vitában Hankó Mi­hály azt kívánja, hogy tegyenek lé­péseket a város csatornázása és víz­vezetékkel való ellátása érdekében. Aradszky György általánosságban sem tartja elfogadhatónak a költség­vetést, mert sokallja az 50 százalé­kos pótadót. Dr. Berthóty polgármester tájé­koztatásul közli, hogy egyetlen ma­gánmérnök adott eddig ajánlatot a város vízvezeték berendezésére, azonban csak magáért a tervezésért 3 milliárdot kért. Kért a miniszté­riumtól is tájékoztatást az előké­szítő lépések megindítása ügyében, erre azonban még nem érkezett válasz. Javasolja, hogy várja meg a képviselőtestület ezt a választ. Kívánatosnak tartja ezenkívül az 50 százalékos pótadóval felépített költségvetés elfogadását is. A képviselőtestület általánosság­ban el is fogadja a költségvetést. A költségvetést a „Körösvidék már részletesen ismertette s itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a rész­letes vita során egy kinos, eléggé u i ( J el nem ítélhető incidens is történt. Hollander Lipót egyik közbeszólá­sával annyira felingerelte a kedélye­ket, hogy a polgármester elhagyta a közgyűlési termet s csak ötperces szünet elteltével kölcsönös kimagya­rázkodás után lehetett folytatni a közgyűlést. Kisebb módosításokkal részletei­ben is elfogadták a költségvetést. A közgyűlés délutáni részének le­folyásáról szerdai lapunkban számo­lunk be. üz állampénztárt tisztvise­lők gyűlése Impozáns keretek közt zajlott le Békéscsabán a városháza nagyter­mében vasárnap az Állampénztári Tisztviselők Országos Egyesületének választmányi gyűlése és a Békés­vármegyei Állampénztári Tisztviselők Egyesületének alakuló gyűlése, a melyre Békésvármegye valamennyi állampénztárának tisztviselői teljes számban megjelentek, sőt az or­szág minden részéből előjöttek az állampénztárak képviselői. A gyű­lés egyhangú lelkesedéssel Brdz Já­nos igazgatót választotta meg az Országos Egyasület elnökévé, aki már eddig is, hosszú éveken át vi­selte ezt a tisztet, s a legnehezebb időkben is mindenkor bebizonyította rátermettségét és együttérzését. Ezután áttértek az Orsz. Egyesület szervét képező Állámpénztári Tiszt­viselők Békésvármegyei Egyesületé­nek megalakítására. Enytdi Béla ismerteti a vidéki szerv megalakítá­sának szükségességét és célját: a tagtársi érzés és összetartozás ápo­lásának fontosságát, indítványozza, hogy a megalakuló vidéki szerv az Orsz. Egyesület alapszabályait fo­gadja el. Erre Bráz elnök kimondja az egyesület megalakulását. Ezután következett a tisztikar meg­választása. A gyűlés a Békésmegyei Szerv elnökévé Horváth Antal igaz­gatót (Gyula), alelnökké Hild György főtanácsost Békéscsaba és jegyzővé Enyedt Béla tisztet (Gyula) válasz­totta meg. Az ügyrend elfogadása után Princz Antal főtanácsos javas­latára Csonyka-Bíharmegyéböl a sarkadi állampénztárt és Csanád­megyéből a battonyai és makói állampénztárt is bekapcsolják a Bé­késmegyei Egyesületbe. Enyedl Béla javaslatára a gyűlés táviratilag üdvözli dr. Bud János pénzügyminisztert és dr. Balázsy államtitkárt. Hild György főtanácsos javasolja még, hogy dr. Berthóty István pol­gármesternek és Békéscsaba város közönségének a gyűlés köszönetét fejezze ki a támogatásért és a nagy­terem rendelkezésre bocsátásáért. A gyűlés az elnök lelkes zárószavaival fél 12 órakor étt véget. Utána Bráz elnök tiszteletére rendezett bankett volt a Prófétában, mely a legkedé­lyesebb hangulatban tartott a ven­dégek elutazásáig. Száznyolcvan hold uj termőföld A földmivelésügyi mintszter leg­utóbbi beszédéből nyilvánvaló lett, hogy a kormány tudatában van annak, hogy Magyarországon, amely kimondottan mezőgazdasági állam, sokkal intenzivebb mezőgazdasági politikát kell folytani, mint eddig. Erre vall az az intézkedés is, amely szerint vizszabályozásokra és lecsa­polásokra újból nagy összegeket kíván fordítani a kormány. Igy a már erre a célra lekötött összegeken felül az idei költségve­tésben 15 millió aranykoronát fog­nak felhasználni arra a célra, hogy a termő területeket megnöveljék. Egyelőre a földmunkák elvégzése van soron, de jövő év őszére leg­alább 180 ezer katasztrális ho ujabb terület fog rendelkezésre lani a megművelésre. A termőterületek szaporítása lett nagy súlyt kiván helyezni a kormány arra is, hogy a jövőben figyelemmel az ország kereskede­lempolitikai helyzetére, történjék a termelés. HÍREK i" Kara­alkalom­isJMHkP­És Wtők FELHÍVJUK t. számonként vásárló olvasóink fi­gyelmét a „KÖRÖSV1DÉK* kará­csonyi számára, amely az a'.kalqrn­szerü karácsonyi cikkeken és_ kottnál is változatosabb hirat' kivül országos nevü irók és elbeszéléseit, költeményeit stb., va­lamint közéletünk vezető egyénisé­geinek legkiválóbb írásait is tartal­mazza s mint eddig, ugy most is felülmúl terjedelemben is, értékes, szórakoztató, nivós tartalomban is minden vidéki lapot. Ajánlatos tehát, (ámbár sokezer példányban küldjük széjjel lapunkat a Körösök videkére) hogy minden t. példányonkénti vá­sárlónk előre is igyekezzék karácsonyi számot lefoglalni magának, hogy ugy csabai, mint vidéki bizományosaink minél teljesebb mértékben kielégít­hessék t. példányonként vásárló ol­vasóközönségünk igényeit. — Karácsonyfaünnep. A békés­csabai Evangélikus Nőegyésülét Leányegyesület f. hó 22-én, kedden délután 2 órakor tartja a presbiteri teremben karácsonyi ünnepét. Ez alkalommal házi ünnep keretében 200 szegény gyermeket fog felru­házni és ellátni szeretetadományai­val. A két egyesület elnöksége bi­zalommal kéri a hittestvéreket: szí­veskedjenek a szegény gyermekek részére süteményt vagy gyümölcsöt küldeni. A szeretetadományok át­vétele hétfőn délután 2—6 és ked­den délelőtt 8—11 között törté a presbiteri teremben, ahol a egyesület tagjai ez idő alatt állan­dóan ott találhatók. Az ünnep ren­dezősége ez uton hívja meg az ér­deklődőket s tisztelettel kéri meg­jelenésüket az ünnepen. — A békéscsabai róm. kath. templomi énekkar f. hó 19-én, 20-án, 21-én, 22-én és 23-án (szom­battól szerdáig minden nap) d után 6 órakor összpróbát tart a ánygimnáziumban. Az énekkari gok szives megjelenését kérlAc karnagy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom