Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-22 / 290. szám

2 Kör ős vidék Békéscsaba, 1925 dcccmbcr 25

6. a kamarák a körzeteikbe tartozó vármegyei gazdasági egyesületeket anyagilag is fogják támogatni. Adva van tehát, hová tömörüljön a gazdatársadalom. Mert mi a célja minden gazdának? Az, hogy a mezőgazdasági kultura fejlődjön, legyenek jó utaink, tudjuk terményeinket jól értékesíteni, apasszák terheinket s meg kell teremtenünk a gazdák gyors és pontos hírszolgálatát, értem ezalatt egy speciálisan gazdaérdekeket szolgáló sajtó hírszolgálatot, — egy szóval célunk, hogy a magyar gazda boldoguljon, a magyar nemzet talpra álljon. Ezeknek a céloknak megvalósitása szükséges a kis-, közép- és nagy gazdának s a velünk együtt dolgozó munkásnak 1 — s ezt elérhetjük, ha az előbb emiitett már meglévő szervezetekbe belépünk s azokat tájnogatjuk. Ezek elörebocsájtása után kijelentem, hogy Csizmadia András nemzetgyűlési képviselő urnák a mult ten Békéscsabán történt zászlóbontását a kisgazdák tömörítését illetőleg örömmel üdvözlöm, de a formában, amelyben ö ezt keresztül akarja vinni, vele nem értek egyet. Meggyőződésem, hogy Csizmadia András képviselő urnák is a célt illetőleg az a politikától mentes célja a gazdák érdekében, ami az enyém, miért kell tehát a kisgazdákat külön megyei szervezetbe tömöríteni, mikor J

ían a Vármegyei Gazdasági llet, miért ne lépjenek ezen letbe a kisgazdák, ahol minizgazdasági érdeket képviselő i az egyesület készséggel áll rendelkezésükre, mert hiszen a gazdákat, hogy ugy mondjam egyénileg érintő községi és magánügyekben ugy is megvannak az egyes községi gazdakörök, olvasókörök stb. s ahogyan én a közélet azon iránybani érvényesülésüket ismerem, eredményeket is érnek el. Olvasom a „Körösvidék"-ben Csizmadia képviselő ur beszédét, amelyben a többek között azt mondja: Két erős párt van ma a parlamentben, az egyik a kisgazdák pártja, a másik a szociálistáké. Hát kérdem én, ezeket az előbb emiitett egyesületeket nem tartja Csizmadia képviselő ur alkalmasaknak arra, hogy az általa emiitett szocialistákkal szemben a kisgazdákkal együtt küzdjenek? Ugyancsak ezen a Csizmadia képviselő ur által rendezett gyűlésen K. Schriffert József ur azt a nyilatkozatot tette, hogy a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület sohasem törődött a kisemberek érdekeivel s ezért nem ajánlja ezen egyesületbe való belépést. Ez a nyilatkozata K. Schriffert József urnák az egyesülettel szemben csakis az ő tájékozatlanságát árulja el. Ha jól tudom, K. Schriffert József ur rég idők óta tagja gazdasági egyesületünknek, ugy emlékszem választmányi tagja is volt, szerencsénk hozzá azonban nagyon ritkán volt. Ezen állítását azonban visszautasítom, mert mielőtt valaki ilyen nyilatkozatot tesz, győződjön előbb az illető testület müköSúlyos versengés a szocialista párt kebelén JöuEdelmükEí féltik i uezéreh Sok gondot okoz a szociáldemokratapártnak az a mind erőteljesebb ellenzéki mozgalom, amely a párton belül uj regimmel akarja felváltani a mai Payer—Farkas féle diktatúrát. Az ellenzék indítványt kíván a kongresszus elé terjeszteni, amelyben annak kimondását követeli, hogy a szociáldemokratapárt vezetői | illetve a parlamenti frakció tagjainak havi jövedelme 13 millió koronát ne haladhasson tul. Egyúttal követe ni fogják, hogy utasítsa a pártkongresszus a vezéreket, hogy ne halmozhassák állásaikat és egy pártvezetöségi tagnak se lehessen 4—5 jövedelemmel is járó megbízatása. A vezérek mindent elkövetnek, hogy a legközvetlenebb anyagi érdekeiket gyökerében megtámadó két indítvány még tárgyalásra se kerülhessen. déséről, mindenkinek rendelkezésére állanak jegyzőkönyveink, amelyek hü tükrét mutatják közdasági tevékenységünknek, különösen a Vármegyei Gazdasági Egyesület működését jó időkre visszamenőleg, amelynek elnökei voltak: Beliczey István, Geiszt Gyula, később szerénységem s elnökségem alatt megalakult választmánya az egyesületnek, hogy nem foglalkoztunk volna közérdekből a kisemberek dolgával, — annak bírálatát a nagyközönségre bízom. Az elnök szavait hosszantartó, általános éljenzés követi, majd Sólyoml Lipót egyesületi ügyvezető titkár terjeszti elő a jövő évi költségelőirányzatát. Hangsúlyozza, hogy az egyesület pénzkezelésében hiány nincs. Megemlíti, hogy gróf Wenckheim Ferenc 7 mázsa, gróf Wenckheim József és László 10—10 mázsa búzával, illetőleg annak egyenértékével, Beliczey Géza elnök és Rosenthal Adolf pedig egy-egy millióval járultak hozzá az egyesület kiadásainak fedezéséhez. Bohnert József kormányfőtanácsos nem tartja komolynak a tagdijak jövedelme címén szereplő 6 millió koronás bevételi tételt, valamint azt sem, hogy a Gazdasági Egyesület csak évi 12 millió koronát fizet titkárjának. Indítványozza a tagdijak megfelelő felemelését és a titkári fizetés méltányos megállapítását. Dr. Berthóty polgármester legalább egy pengőben javasolja megállapitani a minimális tagdijat. Sólyomi Lipót annak határozott hangoztatása mellett, hogy mint eddig, a jövőben sem akar nagyobb fizetésre, hanem csak minél több eredményre törekedni a Gazdasági Egyesület szolgálatában, javasolja, hogy akkor dolgoztasson ki az egyesület uj tagdijtervezetet, amikor eldől, hogy milyen pénzbeli támogatást fognak juttatni a Mezőgazdasági Kamarák a Gazdasági Egyesületeknek. • Dr. Berthóty elismeréssel adózik Sólyomi titkár önzetlenségéért, azonban az egyesület intenzivebb tevékenységnnek kifejlődése érdekében fenntartja a tagdijak felemelésére vonatkozó javaslatát. Beliczey elnök is helyesli az elhangzott indítványokat. Javaslatára olyan határozatot hoznak, amely szerint megbízzák az elnöséget és az igazgató választmányt, hogy dolgozzon ki uj tagdíjfizetési tervezetet. A Gazdasági Egyesület multévi tevékenysége Nagy figyelem kiséri Sólyomi titkárnak az Egyesület elmúlt évi tevékenységéről beszámoló jelentését, amely szerint sikraszállott az Egyesület az adóztatás aránytalanságai ellen, sürgette a földreform végrehajtásának a befejezését, hogy egyrészt ne lehessen politikai izgatás anyagául felhasználni az igénylők tömegeit, másrészt pedig, hogy végre biztosítani lehessen a megváltást szenvedők anyagi érdekeit is. — Állandóan küzdött a terményértékesítési viszonyok javításáért, gazdasági hitelek biztosításáért, ápolta a legszorosabb öszszeköttetést a mezőgazdasági kamarával, mindenkor készséggel állott a gazdatársadalomnak rendelkezésére, minden erejével igyekezett szolgálni a mezőgazdasági kultura fejlesztését, támogatta az összes ilyen vonatkozású kiállításokat, vásárokat, előadásokat és értekezleteket, amelyek közül többet maga is kezdeményezett. Minden tevékenységével arra törekedett, hogy meleg otthona legyen az egységes gazdatársadalomnak. Elítélően mutat rá végül a jelentés arra a legutóbb megindult mozgalomra, amely éket akar verni a gazdatársadalom tagjai közé. Tar Gyula indítványára kimondja a közgyűlés, hogy jegyzőkönyvileg fejezi ki elismerését Sólyomi titkárnak alapos, szép jelentéséért. Ezzel a közgyűlés déli 12 órakor véget ért. 9 felsamezoflazdasági isfeola műsoros estje Több izben felhivtuk a közönség figyelmét a felsömezögazdasági iskola szombati műsoros estélyére, mely a hozzáfűzött reményeket beváltva, általános siker jegyében folyt le. Szülők, jóbarátok, ismerősök olyan szép számmal bizonyították az iskola iránti érdeklődésüket és rokonszenvüket, hogy a tágas tornaterem zsúfolásig megtelt s ülőhelyet is csak a hölgyeknek tudott biztosítani a rendezőség. A műsor változatossága, a szereplök kvalitása olyan általános sikert produkált, mely ugy az iskola vezetőségének, mint a lelkes ifjúságnak csak dicséretet és őszinte elismerést szerzett. Az ifjúsági énekkar Hiszekegye és magyar népdalai, melyeket Titz József tanár eredeti letétében és vezetésével adott elő, Némethy Tibor, Ady-, Kaffka- és Végvári szavalata, Gavenda László uj felfogású, művészi ihlettel előadott zongorajátéka, mind elsőrangú számai voltak a színvonalas műsornak, a 2 egyfelvonásos vígjáték pedig pompás humorával s a szereplők ügyes alakításával a legjobb hangulatba hozta a közönséget. A szereplőkről külön-külön nem akarunk megemlékezni, hiszen valamennyien odaadással és az iskolai amatörszinészkedés kereteit túllépő meglepő ügyességgel alakítottak, mégis ki kell emelnünk Medovarszky Pál VII. osztályos tanulót, aki nemcsak kitűnő parasztjátékos volt, de mint az egyik darab szerzője, valóban figyelemreméltó. „Fogati Ferkó beiratása" fordulatos, pompás humorral megirt eredeti iskolai komédia s a fiatal szerzőt komoly tanulmányok után szép reményekre jogosítja. Műsor után záróráig tartó tánc volt, melyről a közönség a legjobb hangulatban távozott. Halálozás Hannesz József sörkereskedő, akit az egész város „Hannesz bácsi"-nak nevezett, tegnap délelőtt meghalt. Több mint félszázadot töltött Csabán. Pályafutását édesapja mellett mint sörfőzö kezdte, még a régi sörházban. Csabával egészen összeforrott. Alig van ember, aki nem ismerte, nem tisztelte az öreg urat. A régi tisztes gondolkozású emberek közé tartozott; páratlanul becsületes és megbízható üzletember, köztiszteletben álló polgár, mindenkihez szivesszavu áldott jó szívű „bácsi*. A jó hírnevű, megyeszerte ismert sörraktár kezelésétől pár éve visszavonult, átadta unokaöccsének s ő maga csendes visszavonultságban töltötte napjait. Pár hónapja szörnyű betegség támadta meg, a gégerák. Betegségét keresztényi megadással viselte, családjától elbúcsúzva, tegnap délelőtt 11 órakor csendesen elaludt. Szép, értékes, munkás életének vége, de a régi, tisztes gondolkozású jó ember emléke köztünk marad. Temetése ma délután fél 3 órakor lesz. * Marinkovlcs Mária nyug. polgári iskolai tanárnő 65 éves korában Békéscsabán elhunyt. A megszállott területekről kiüldözött bus magyarok kálváriás útját járta élete alkonyán. Aradon 34 évig tanított, egész leánygenerációkat nevelt a hazának és a társadalomnak. Jutalma 8z lett, hogy mert magyar érzése nem engedtejaz esküt letenni — kiutasították. Békéscsabára jött, rokonai körében talált otthont magának, de még itt is a tanügy szolgálatába állott, másfél évig tanított, helyettesitett a csabai községi polgári leányiskolában. Három heti szenvedés után szűnt meg nemes magyar szive dobogni. Temetése ma délután fél 4 órakor lesz a Bajza utca 6. számú házból az ág. ev. egyház szertartása szerint a Körösön tuli temetőbe.