Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-18 / 287. szám

Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1925\december 18

. Péntek VI évfolyam 287. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fOggotlan korosMtény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési áraks Negyedévre 75000 K Egy búra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 magyar tanító minden nemes jeliemvonása megcsillant előttünk azon a nagygyűlésen, amelyet csütörtökön délelőtt tartott meg Békéscsabán a Bekésvármegyei Altalános Tanítóegyesület. A gyűlésről lapunk más helyén részletesen beszámolunk, beszámoló tudósításunk azonban több olyan kiegészítésre szorul, amit itt külön kell elmondanunk. A gyűlés nagyrabecsült előadója s több felszólalója aposztrofálta a helyi sajtót és a társadalmat, a nagyközönséget is. Mindkettőnek jóindulatát és megértő támogatását kérte. Erre akarjuk megadni ezen a helyen szerény válaszunkat. Az ügynek ránk vonatkozó részével könnyen végzünk, hiszen nem idegeneknek szólunk, amikor a vármegye tanítóságához emeljük szavunkat. Békésvármegye tanítósága és szerény lapunk között a legnehezebb évek hosszú épitő küzdelmei folyamán olyan testvéries viszony fejlődött ki, amelynek elszakíthatatlan szálai nem szavakból, nem frázisokból fonódtak, hanem legszentebb, legmagasztosabb hivatásunk közösségében gyökereznek 1 Amint sok értékes munkatársat adott és ad most is lapunknak az érdemes tanítói kar, ugy mi is szeretnők, ha szívesen hallaná vármegyénk tanítósága, hogy büszkén akarunk felsorakozni oldala mellé, mert büszkén valljuk magunkat mi is a nép tanítóinak 1 Lehet-e szebb, magasztosabb célja a magyar vidéki sajtó becsületes, hazafias részének, mint a magyar tanitó szépre, jóra, nemesre oktató, nehéz munkájának támogatása és kiegészítése ? Itt kell áttérnünk a társadalomnak ebbe az ügybe va!ó bekapcsolódására. A tanítóság rajtunk keresztül akarja eljuttatni az őt ért fájó méltánytalanságok által kibuggyantott jogos panaszait a társadalom, a nagyközönség füeihez és a mi szavunk segítségével óhajtja megszerezni a nagyközönség jóindulatát igazságos ügye iránt. Mi azonban ugy érezzük, hogy bármennyivel tartozunk is vármegyénk tanítóságának, ezen a ponton nem nyílik alkalom arra, hogy erőnket és szavunkat igaz ügyük szolgálatába állítsuk. Nem azért, mintha nem akarnók segíteni őket a társadalom jóindulatának kivívásában, hanem azért, mert meggyőződésünk szerint a mi elröppenö szavainknál sokkal nagyobb erővel biztosítják a tanítóság fáradhatatlan, áldozatos munkájának ragyogó tényei ezt a jóindulatot. Szerények voltak a gyűlés előadói, amikor a tanítóságnak csak rendes, iskolai munkájáról emlékeztek meg. Igaz, hogy már ez magában is feltétlen biztosítéka lehetne annak a megértő jóindulatnak, amit a tanítók a társadalomtól kérnek. Hiszen melyik rétege az a társadalomnak, amelyiknek ne volna tartozása a tanítói karral szemben! S vájjon egyenként is nem egész pályánkra kiható fontosságú tényező mindnyájunk életében az első iskola és az az útravaló, amellyel első iskolamesterünk bocsájt ki kezei közül ? I Amint kiben-biben születésétől fogva több a jóra, vagy a rosszra való hajlandóság, éppen ugy magán viseli mindenki tanítói kezének simításait. Milyen szerencsétlen, szégyenkező, ügyefogyott, a mai élet követeléseivel szemben milyen szánalomraméltóan tehetetlen, mindenkinek kiszolgáltatolt senkik azok, akik nem részesülhettek az iskola, a tanitó| oktató munkájának áldásában I Csak az ilyenek láttán mérlegelhetik helyesen a tanitó munkájának értékét a legegyszerűbb tagjai is társadalmunknak. Pedig ezen felül mennyit köszönhet még a társadalom a tanítónak I Ha szövetkezet alakul egy község ben, annak a tanitó az irányítója, ha társadalmi mozgalom indul meg, abból a tanitó ki nem maradhat, ha dalárda kell a dalszerető polgároknak, ott is tanitó a karnagy s ha az iskolánkivüli népművelést, a leventeoktatást, a vidék társadalmi egyesületeit és jótékony intézményeit, vagy kulturális életének bármilyen megnyilatkozását vesszük szemügyre, mindenült a küzdők legelső soraiban látjuk a tanítót. Am ítéljen maga a nagyközönség, mondja meg, lehet e szüksége itt szószólóra annak a magyar tanítóságnak, amely minden csepp erejét a társadalomnak szenteli, utolsó lehelletéig a társadalomért küzd s ezzel szemben mindössze jóindulatot, megértést kér a társadalomtól, igazságáért megkezdett becsületes küzdelmében. Mi azt hisszük, egy hang sincs, amely ne kárhoztatná őszinte felháborodással a magyar tanítói kar győngitését. Az ország tömegeinek kulturája a nép oktatóinak kezében van s aki ezt a kezet gyöngíti, áruló ellensége Nagymagyarország feltámadásának I (m. d.) Békéscsaba, dec. 17: A szanálás és főként az ezzel kapcsolatos uj tisztviselői státusrendezés érzékenyen károsította meg az ország tisztviselői karát, amely már amúgy is sokat szenvedett a háborús évek óta. A státusrendezés az összes tisztviselői kategóriák között a tanítóságot sújtja legérzékenyebben, akiknek nemcsak rangbéli visszavetést, hanem szembetűnő anyagi károkat is okozott. Ezek ellen a sérelmek ellen tiltakozott Békésvármegye tanítósága azon az impozáns nagygyűlésen, amelyet csütörtökön délelőtt 9 órára a békéscsabai Közmüvelődésháza nagytermébe hivott össze a Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület. A gyűlés helybeli és vidéki résztvevői (tanítók, tanítónők, óvónők) mintegy 250 en foglaltak helyet a teremben. Jelenvoltak: Benddk Gyula kir. s. tanfelügyelő (a gyulai kir. tanfelügyelőség képviseletében), Tantó Rendezik a választókerületek beosztásit Budapest, december 17. A belügyminisztériumban hosszabb idő folynak az előkészítő munkálatok a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatról. Amint értesülünk, a vármegyék főispánjai sorra megjelennek a belügyminiszter előtt és jelentést tesznek a miniszternek vármegyéik viszonyairól. Véres utcai harcok Damaszkuszban Paris, december 17. Damaszkuszban tegnapelőtt óta véres utcai harc dul a franciák és | druzok között. A várost nagykaiiberű ágyukkal bombázták és repülőgépekből is több tonnányi bombát dobtak le rá. A mostani bombázás sokkal több kárt tett a városban, mint az első. Javultak a munkaviszonyok Magyarországon Budapest, december 17. A munkanélküliség legnehezebb hónapjával, a mult év októberével összehasonlítva egy év alatt 264 százalékkal csökkent a munkanélküliség. A téli hónapokban általában rosszabb szokott lenni a helyzet, most azonban remélni lehet, hogy a munkanélküliek számában a téli hónapokban sem lesz súlyosbodás. Magyarországgal összehasonlítva, több európai államban rosszabbodott a helyzet, ugy hogy nálunk nem a legrosszabbak az állapotok ezen a téren. 9 békésvármegyei tanítóság tiltakozása a státusrendezés ellen Visszauetítte és megfárositotta a tanítókat a „státusrendezés" József népművelési titkár, Békéscsabáról valamennyi iskola tantestülete, Békésről Farkas Giula igazgató (az Alt. Tanitó Egyesület elnöke) tantestületével (a tanyai iskolák tanitói is), Orosházáról Műnsztermann Ernő címzetes kir. tanfelügyelő, igazgató, tantes'ületével, Tótkomlósról Jánosdeák László igazgató tantestületével, Gádorosról Kolbenhauer Kálmán igazqató tantestületével, Csorvdsról Tóth László igazgató és tantestlüete, a szentetornyai tantestület, Gyuláról Mazurek Ferenc igazgató és tantestülete, Mezöberényböl Váczy Dezső igazgató és tantestülete. A gyűlést Farkas Gyula elnök nyitotta meg. Emlékeztetett a közoktatásügyi miniszternek arra a parlamenti kijelentésére, amely szerint a kultusztárca most tulajdonképpen a nemzetvédelmet szolgálja, mert csak ugy menthetjük meg önmagunkat, ha megmentjük kulturánkat. Sajnos, — úgymond — hogy nincs meg a következetesség e között a kijelentés és az elhangzása óta történt kormányintézkedések között. Az utolsó évtizedben amúgy is sokat szenvedett tanítóságot az uj státusrendezéssel a földhöz sújtották és megalázták. — Ennek a mai gyűlésnek kettős célja van. Egyrészt segítségére sietni az országos szövetségnek, másrészt megnyerni a társadalom rokonszenvét a tanítóság igaz ügyének. — Mi nem akarunk elégedetlenséget szítani, csak dolgozni hazánkért, de azt kérjük, hogy biztosítsák munkánkhoz méltó megélhetésünket. A tanitó lealázása magának a nemzetnek a lealázását jelenti 1 Általános helyesléssel fogadott megnyitó szavai után, amelyek higgadtak, tárgyilagosak és méltóságosak, a magyar tanitó öntudatos, semmivel meg nem ingatható hazafiságától áthatottak voltak, mint a gyűlés egész lefolyása, üdvözli a megjelenteket, közöttük elsősorban Bendák Gyula tanfelügyelőt. Benáák Gyula megköszöni az üdvözlést, tolmácsolja Szentkereszthy Tivadar kir. tanfelügyelőnek, a gyulai tanfelügyelőség vezetőjének üdvözletét és sikert kiván a gyűlés munkájára, melyben semleges marad. Moldován Gábor igazgató, agyülés előadója emelkedik ezután szólásra. Bevezetésül elmondja, hogy az utolsó évtized alatt végigjárta a tanítóság a lemondások kálváriáját. Most, amikor már valamennyire megszilárdult az ország gazdasági helyzete, ettől a tanítóság is sorsának jobbrafordulását várta s ime megjelent a státusrendezés, amely a szó szoros értelmében jogfosztás és a tanitóság arculütése. Ez ellen — mondja — bejelentjük j a harcot. A mi harcunk azonban nem bérharc.