Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-10 / 280. szám

Ara WOO korona. Békéscsaba, 1925 december 10. Csütörtök VI évfolyam 280. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak i Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K ron tul a markukba röhögnek. Mert ha nem is sikerült zűrzavart csi­nálni, legalább ők nem kerültek hu­rokra. Régi nóta. így volt s így lesz ez mindig. A nagy bűnösök meglép­nek, a kicsik meg szenvednek. Mikor jön már rá a mi derék ma­gyar népünk arra, hogy nem szabad beugrani a gyűlölséget hirdető ide­gen agitátoroknak?! Ha akarnak valami zavart csinálni, csinálják ők a horgas orrú lázitók. Harcoljanak, küzdjenek ők az „eszméért", ha ugy hisznek benne! Vigyék ők a bőrü­ket a vásárra ! De a jó magyar nép, a családos munkás térjen már észre, ne ugorjon be ezeknek, akik ugy sem tehetnek egyebet, minthogy bör­tönbe juttatják az ártatlant. Nemzetközi vasutügyi értekezlet Veronából jelentik: A gyorsvonatok áruszállításáról tárgyaló nemzet­közi értekezlet megkezdte munkálatait. A tárgyaláson Olaszországon kivül Németország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia é3 Jugo­szlávia kiküldöttei vesznek részt. nemzetgyűlés ZZ-én kezdi meg karácsonyi szünetét Budapest, december 9. A nemzetgyűlés költségvetési vitája iránt egyre szemmelláthatób­ban megcsappant erdeklődés mutatkozik. Bár egyes képviselők közül számosan bejelentették felszólalásukat, a szónokok közül sokat kell tö­rölni, mert mikor rájuk következik a sor, nincsenek jelen. A nemzetgyű­lés egyébként reméli, hogy a költségvetési vita és az utána köve kező rövidebb jsvaslatok letárgyalása utan a nemzetgyűlés legkésőbb 22 én megkezdi karácsonyi szünetét. A mai ülés végén Eckhard Tibor inter­pellál Petrichevich Horváth Emil báró államtitkár mükődesével kapcso­latban. angol hémeM fogtak el Parisban Pdris, dec. 9. Nagyszabású kémkedést leplezett le a párisi rendőrség. Elfogott ugyanis egy volt angol hadseregbeli tisztet és altisztet, akik Párisban le­tagadva azt, hogy az angol hadsereg kötelékébe tartoztak, álnév alatt él­tek és meg akarták szerezni a fiancia katonai repülőgépek építésének ter­veit. Párisban igen nagy izgalmat keltett az idejekorán leleplezett kémke­dési ügy. Félmilliárdos ékszerrablás fényes nappal Brüsszel, december 9. Fényes nappal kirabolták Brüsszel legnagyobb ékszeráruházát és fél­milliárd értékű ékszert vittek el. A budapesti főkapitányságot is meg­keresték ebben az ügyben és egész Európában körözik a tetteseket. GONDOLATOK A hadviseltekkel sok méltány­talanság történik. A tönkrement or­szág nem tudja anyagilag sem tel­jesíteni kötelességét azokkal szem­ben, akik a hazáért ontották vérüket s kötelességtudásuknak lettek nyo­morultjai. A hadirokkantak, hadi­özvegyek, árvák ellátása állandóan megoldatlan probléma. A háoorus éveket nem számítják be — nemcsak duplán, hanem sokszor szimplán sem — a hadviselteknek. És ki tudná felsorolni az apróbb-nagyobb méltatlanságokat ? Da mindebbe lassan beletörődtek már a hadviseltek. Hanem az mégis felháborító, hogy az ő helyzetükkel minduntalan visszaélnek szervezett csalók. Folytonosan háborgatják a hadviselteket mindenféle hivatalos Írással ellátott emberek s füt-fát ígérnek, ha a hadviselt belép ebbe vagy abba az ő érdekét képviselő egyesületbe, ha hozzájárul a „hösök albumának" kiadásához, ha vesz egy emlekpiakettet stb. Legutóbb magukat ny. törzstisz­teknek nevező jófellépésü urak azzal keresték fel elsősorban a tiszteket, hogy háborús élményeikről s tetteik­ről hivatalos okmányt állítanak ki, hadd lássák a fiak és unokák, hogy milyen hős volt az ősük. Olyan ügyesen, olyan sokat be­széltek, hogy nagyon sokan beug róttak az „ezredes" és „alezredes" uraknak, pedig az oklevél drága volt. Kit hogy tudtak berántani. (500,000—2.000,000 K) Most aztán kisült, hogy az egész ; svindli. Semmi hivatalos értékük nincs az okleveleknek s a rajta levő , pecsétek is hamisítványok. A díszes, 1 drága oklevelek mehetnek a tűzbe í Nagyon szigorúan meg kellene büntetni ezt az oklevélgyártó társa ságot, hogy végre elmenjen az em- | berek kedve a hadviseltek becsa- • pásától! * Nem férnek a bőrükbe a kom­munisták. Á landóan csinálják a ma­guk titkos agitációját. A főváros rendőrségét tui ébernek találták, most azért a határmenti falvakban űzik gonosz játékukat. j A napokban 14 kommunistát hoz- 1 tak be a csehszlovák határ menté­ről. Ezek többnyire jámbor falusi emberek, akiket elkábított a pénz és az agitáció. Ha nem bolonditják őket, va ószinüleg jámbor, csendesen do gozó jó munkások volnának, akik fütyölnek az egész bolsevizmusra. De az ügyes agitáció elvette az eszüket. Most aztán börtönben ülnek a szerencsétlenek. Egy részük rettegve tagad s szánja-bánja botlását. Más részük szavalja az agitátoroktól ta- ; nult maszlagokat. De mindegyik szenvedi a börtön szomorúságát. Az igazi agitátorok meg odaát a hatá­A csongrádi bombapor a Kúria előtt Budapest, december 9. A királyi Kúria ötös tanácsa ma délelőtt 11 órakor kezdte meg a csongrádi bombaper ügyében beadott semmi­ségi panaszok tárgyalását. Az ítéletet 14 óra 26 perckor hirdette ki. Az összes semmiségi panaszokat eluta­sította és a Tábla ítéletét jóváhagyta. Murgács Kálmán nútásestje Gyulán f. évi december hó 12 én a Polgári Kör összes helyiségeiben este fel 9 órai kezdettel dr. Gyökösy Endre, dr. Pogány József, dr. Hor­váth József, Aigner Márta és dr. Kovalszky Róbert közreműködésével az Országos Jegyző Árvaház javára. Az est védnökei: dr. Kovacsics Dezső főispán és dr. Daimel Sándor alispán. A nagyszabású estély iránt máris óriási érdeklődés nyilvánult meg s tekintettel a jótékonycélra, az érdek­lődők figyelmét ezúton is felhívjuk. 9 békéscsabai téli országos vásár A békéscsabai téli országos vásárt a hetek óta tartó 15—20 fokos hi­deg annyira befolyásolta, hogy az ugy forgalom, mint látogatottság te­kintetében messze alatta maradt a hasonló vásároknak. A hétfői szarvasmarha, sertésvá­sár csak délelőtt tiz órakor kezdett valamennyire kialakulni. A rossz ut és a nagy hideg következtében a felhajtás igen gyenge volt, úgy­hogy a felét sem érte el az őszi felhajtásnak. Dél felé a forgalom mégis annyira alakult, hogy össze­sen közel négyszázötven állat cserélt gazdát. Bár az árak estek, a keres­kedők keveset vásároltak. A keddi lóvásár valamivel erősebb volt, de az őszi vásár egyharmadát is alig érte el a felhajtás. Az árak itt keveset változtak, csak kevés­sel estek az öszi vásár óta. Bár kül­földre állatbetegség miatt nem lehet szállítani lovat, mégis nagyobbrészt kereskedők csinálták a forgalmat. Lóátirás összesen 271 volt. A be­folyt forgalmiadó után számítva a vásár forgalma közel hét milliárd korona volt. A vásár talán a lacikonyhásók­nak kedvezett legjobban, mert a nagy hideg következtében sűrűn ke­resték fel egy kis melegítőért a vá­sárosok a sátrakat. Az állatvásáron egyébként a kö­vetkező árak alakultak ki: Sertések: Féléves darabja 350-400000 K Egy éves db^-ja 1000000—1500000 K Egy és féléves 1500000-1800000 K Hízott sertés kg-ként 14-14500 K Szarvasmarha: Borjú 500-600000 K Tehén 2500000-3600000 K Üsző 600-800000 K Egy és fél éves bika 6—7000000 K Idősebb tehén 4—5000000 K Kos 5-700000 K Ló: Igásló 3-5000000 K Idősebb lő 1500000—2500000 K Luxusló 6—10000000 K A szerdai kirakodóvásár szomorú képét mutatta a gazdasági helyzet­nak. Természetesen nagyban fo­kozta a pangást az egyre növekvő hideg. Az árusok ennek ellenére elég nagyszámban jöttek el meszi vidé­kekről a vásárra, de vesztükre, meit a forgalom oly kicsi volt, hogy költ­ségüket is alig tudták megkeresni. Különösen hiányzott a vidék közön­sége, akiket a nagy hideg tartott vissza. Legjobb vásáruk mégis a ruhásoknak volt, mig az apróbb dolgokat árulók nagyon gyenge vá­sárt csináltak. Hulturesték az eleki Kultúrházban Az eleki Kulturház e hó 6-án, vasárnap este ismét megkezdte a szokásos téli kuliuresték rendezését. Az előadást Széchenyi István emlé­kének szentelték. Dr. Csepregi Imre esp. plébános szép szavakkal ecse­telte a nagy Széchenyi önzetlen munkásságát s hazaszeretetét. Majd a polg. iskolai növendékek mutat­ták be ismételten;- Szótér István polg. iskolai tanárnak „flz Akadé­mia megalapítása" cimü egy felvo­násos színmüvét. Az előadás kiegészítéséül még Reisz Ferenc Petőfi: „A magyar ifjakhoz" cimü versét, Reisz József Uh and : „Der Lstzte Pfalzgraf" ci­mü versét szavalták és az ifjúság még a „Der Verscheuchte Qual­geist" cimü német színmüvet adta elő sikeresen. A műsort a Himnusz nyitotta meg és a Szózat zarta be. Az előadásokat Reibel Mihály káp­lán rendezi fáradságot nem kimélő buzgólkodással. A következő kulturest csütörtö­kön lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom