Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) november-december • 248-293. szám

1925-12-08 / 279. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1925. december 25. birtokos) erőinek összegyűjtése a csonka ország talpraállitása érdekében. A hallgatóság hosszas éljenzése után Cxinkoczky Pál (Kondoros) jelentkezik szólásra. Azt kivánja, hogy a kisgazdatársadalomnak ez a szervezkedése olyan erős legyen, mint az iparosok testületei, amelyek megfelelő autonómiával rendelkeznek. Igy lehet elérni, hogy a gazdának ne kelljen olcsón elkótyavetyélnie terményeit. Megértést kell teremteni a munkásság és a kisgazdák között. A munkás azt követeli, hogy legyen olcsó a kenyér és legyen magas a munkabér. Nem látja be, hogy ha a gazdától értéken aluli árért veszik el terményeit, akkor nincs miből magas munkabért fizetnie. Utal Csizmadia szavaira s kivánja, hogy siket üljön megteremteni ebben a szervezkedésben az összhangot a nagybirtokos, a kisgazda és a munkás között. Balogh Gyula (Budapest) a Falu Szövetség igazgatója a következő felszólaló. A Falu Szövetség üdvözletét tolmácsolja, majd lendületes szavakkal buzditja a kisgazdatársadalmat a szervezkedésre, az összetartásra. Elvették országunk kincses területeit ellenségeink s a fegyverek elcsendesedése után most gazdasági harcot folytatnak ellenünk. Csak erőink összegyűjtése tarthat meg ebben a harcban. A gazdatársadalom eddig olyan volt, mint egy útszéli kavicsrakás. Csak látszólag egy, mihelyt hozzányúl valaki, annyifelé hull széjjel, ahány darabból áll. Hiányzott belőle az összetartó erő. Pedig ennek az életbevágó fontosságát a közelmúltban is több komoly példa bizonyította. A nemzetgyűlésen a vántarifa tárgyalásánál csak minden erejük megfeszítése árán tudták megvédeni a kisgazdaképviselők a kisgazdatársadalmat több érzékeny károsodástól. Annak, hogy a gazdasági termények ára ilyen katasztrófálisan lemorzsolódott, a kisgazdák szervezetlensége az oka. Reméli, hogy ha ez a szervezet kiépül, Békésvármegye kisgazdái felismerik a „Falu" Szövetség fontosságát és megfelelő támogatásban részesitik hatalmas épitö munkáját. Ivdncsó János, a Falu Szövetség népjóléti társulatának budapesti kiküldöttje és szervezője a Falu Szövetség intézményeit ismerteti, majd Botyánszky Mihály (Békéscsaba) emelkedik szólásra. A földmives nép felszabadításának és felemelésének munkája Kossuth Lajos keze után 1849-ben félbe maradt. Most Csizmadia András (általános éljenzés) az, aki szervezni akarja az egész ország földmives társadalmát. Támogassa mindenki ezt a hatalmas munkát. Ne legyen oldott kéve a kisgazdatársadalom, hanem tegye össze minden erejét azok ellen a szervezett ellenségei ellen, akik őt félre akarják vezetni és ki akarják használni. Dr. Láng Frigyes (Békéscsaba) indítványt terjeszt előElismerés illeti meg — úgymond — Csizmadia Andrást, hogy önzetlenül és teljes odaadással munkálkodik a gazdatársadalom megszervezésén és amint a megjelentek nagy száma mutatja, sikerült a gazdákat nemtörődömségükből felrázni és érdekeik védelmére egyesíteni. Ő maga mondta, hogy a cél az összes gazdák megszervezése, amivel ellentétben áll a mai közgyűlés, amely az évtizedek óta fennálló és bizonyos vagyonnal is rendelkező Békésvármegyei Gazdasági Egyesület mellett egy ujabb megyei gazdaegyesületet kiván alakítani és ezzel az összes gazdákat egyesítés helyett meg akarja osztani. Ezzel szemben inkább azt a következtetést kellett volna levonni az általa előadottakból, hogy a kisgazdák is a már meglevő megyei szervezetbe, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületbe csoportosuljanak, amelynek vezetősége most is azért kénytelen távollenni, hogy Budapesten az OMGE által rendezett gazdanapokon a gazdák érdekeiért sikraszálljon. Minthogy akadt a megyében egy férfiú, aki fel tudta rázni a kisgazdatársadalmat nemtörődömségéből, vegye át a vezetést a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületben, hogy az a nagy-, közép és kisbirtokosok egyébként is azonos érdekeit együttesen és igy a legnagyobb erkölcsi erővel szolgálhassa. Megfontolásra ajánlja az alakuló közgyűlésnek, hogy egy ujabb egyesület alakítása és ezzel az erők szétforgácsolása helyett tömörüljenek inkább a békésvármegyei kisgazdák is a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületbe, amely eddig is minden gazdaérdeknek szolgálatában állott. Dr. Schriffert Ferenc hangoztatja, hogy ez a most alakuló uj szervezet nem rekeszt ki senkit keretei közül, sőt az a cél, hogy mindenki megtalálja benne elhelyezkedését. Nem dolgozhatik és nem is akar dolgozni a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület ellen. Azokat akarja felrázni, akik eddig nem tömörültek a meglevő Gazdasági Egyletbe. K. Schriffert József azt állitja, hogy a Gazdasági Egyesület sohasem törődött a kisemberek érdekeivel, tehát nem tartaná helyesnek, hogy abba olvadjon be ákár most, akár később a kisgazdák szervezete. Haladjanak a kisgazdák egyenesen a maguk utján és ne házasodjanak össze más szervezetekkel. Ezekután a felszólalások után egyhangú lelkesedéssel mondja ki a közgyűlés a Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete megalakítását. Az egyesület alapszabályait dr. Cs. Varga Antal ismerteti. Ezek szerint az Egyesület kizárólag gazdasági célokat szolgál. Alapító tagja lehet minden feddhetlen előéletű magyar gazda vagy gazdasági ügyekkel foglalkozó polgár, aki 25 pengőt, rendes tagja, aki évi két pengőt fizet le. Tagjai lehetnek testületek és más egyesületek is. Az alapszabályokhoz Ladányi András (Köröstarcsa), Araczki György (Békéscsaba), K. Schriffert József és dr. Schriffert Ferenc (Gyula), Czinkoczky Pal (Kondoros), végül Csizmadia András szól hozzá. Egyhangú felkiáltással választották meg az Egyesület vezetőségét. Az alapszabályok elfogadása után a vezetőség megválasztására kerül a sor. A választás az előkészítő bizottság javaslata alapján mindvégig a legteljesebb egyhangúsággal folyt le. Nagy lelkesedéssel kiáltották ki elnökké Csizmadia Andrást, tiszteletbeli elnökké dr. Kovacsics Dezső főispánt, alelnökökké: Drienyovszky Jánost (Békéscsaba), Berczy Istvánt (Békés) és Papp Zsigmondot (Gyoma), ügyvezetőigazgatóvá dr. Cs. Varga Antalt (Gyula), jegyzővé Jároly Józsefet (Gyula), pénztárnokká F. Sal Józsefet (Gyula), ellenőrökké: Kraszkó Mihályt és Botyánszky Pált. A választmány eddig megválasztott tagjai : Czinkóczky Pál Kondoros, Batári Antal Gyoma, Kovác« István Endrőd, Bartók Márton és Winter József Mezőberény, Komáromi Lajos és Dávid János Doboz, Erdődi Lajos Gyulavári, K. Horváth János, Jankó Lajos és Bolla Mihály Orosháza, Györgyi Lajos Pusztaföldvár, Csiszár Sándor Csorvás, Zábrák Pál Szentetornya, N. Tóth István Gádoros, K. Mészáros Dávid Nagyszénás, Nagy József Szeghalom, Ladányi László Köröstarcsa, Zsilák Mihály és Araczky György Békéscsaba, Darabos András és Asztalos András Tótkomlós, Durkó Sámuel és ifj. B. Szabó Sándor Békés, Gógh András, Csomós István és dr. Schriffert Ferenc Oyula. Ezt az ideiglenes névsort még az újonnan belépő községek képviselői egészítik majd ki. Csizmadia András meghatottan mond köszönetet az iránta megnyilvánult nagy bizalomért és elfoglalja az elnöki széket. Kovacsics főispán beszéde Altalános éljenzés közepette emelkedik szólásra dr. Kovacsics Dezső főispán. Hangsúlyozza, hogy nem csak tiszteletbeli állásnak akarja tekinteni megbízatását, hanem dolgozni is akar a nemes ügy érdekében, amint már az előkészítő munkálatok során is igénybevették támogatását és meghallgatták tanácsait. Megállapítja, hogy a közönség általában idegenkedik a szervezkedés gondolatától, mert mindig a szociáldemokraták szakszervezeteit látja maga előtt, amelyek erőszakos módon egyeduralomra törnek. Leszegezi, hogy a kisgazdatdrsadalom magasabb rendű, nemzeti hagyományokból táplálkozó osztály, amelynekszervezkedése csak gazdasági és kulturális célokat szolgál és távol áll minden ha talmi törekvéstől. Erélyesen utasitja vissza azokat a fővárosi lapokban a nagygyűlést megelőzően megjelent alaptalan kombinációkat, amelyek külömbözö politikai célzatot igyekeztek ebbe a szervezkedésbe belemagyarázni. Általános helyeslés közepette jelenti ki, hogy ez az egyesület nem politizál, de a magasabb, pártpolitikán felülemelkedő nemzeti célok megvalósítása érdekében mindenkor helyt fog állani. Isten áldását kéri az egyesület ilyen irányú munkájára. KOzebéd. Gyűlés után népes közebéd volt a Kisgazda Egyletben. Ebéd alatt több lelkes, tartalmas felköszöntő hangzott el. Dr. Kovacsics Dezső főispán a Kormányzót, Zeőke Antal gróf Bethlen minisztet elnököt és Kovacsics főispánt, Csizmadia András Mayer János földmivelésügyi minisztert, (a kit indítványára táviratban is üdvözöltek) és Drienyovszky Jánost, a csabai Kisgazda Egylet elnökét üdvözölte. Itt emiitjük meg, hogy a „Békésmegyei Kisgazdák Egyesülete" legközelebbi rendes közgyűlését is Békéscsabán tartja később meghatározandó időben. Migend Dezső. 9 ftormányzó neuenapjánafe megünneplése Békéscsabán Lampionos felvonulás Nagybányai vitéz Horthy Miklós Magyarország kormányzójának nevenapja alkalmából Békéscsaba város közönsége is kifejezésre juttatta a Nagy ur iránt érzett hódolatát és ragaszkodását. Már szombaton a kormányzó nevenapjának elöestélyén zászlódiszbe öltözött a város és kilenc órakor a honvéd laktanyától kiindulva impozáns fáklyás és lámpionos felvonulás volt. A felvonulásban résztvett a 10. honvéd gyalogezred zenekara, diszszakasza és a békéscsabai leventék igen nagy számmal. Erre az I alka'omra az Andrássy-ut és a Szt. I

István-tér minden ablaka fényesen ki volt világitva. A katonazenés me- 9 vitézek vacsorája nethez természetesen igen sokan csatlakoztak, úgyhogy mire a Ferenc József-téri 101-es emlékműhöz értek, már nagyszámú közönség gyűlt egybe. A 101-es emlékműnél a zenekar eljátszotta a Himnuszt majd a városháza elé vonultak, hol egy hatalmas máglya vakitó tüze világitott bele a ködös éjszakába mint a magyar nemzet öröktüze, hirdetve a magyar feltámadást, igazságot és dicsőséget. A városháza előtt a zenekar eljátszott egy indulót, majd a menet az Andrássy-uton visszavonult a laktanyához, hol széjjeloszlottak. A felvonulás tökéletes megrendezése vitéz Szobotics Emil ezredes,