Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám
1925-10-14 / 232. szám
180 K&rősvidék Békéscsaba, 1925. október 4. husz évvel ezelőtt szomorú emlékül hazaküldőtt koszoruszalagot. Nemes vállalkozásában özv. Seress Gyuláné és egy Veng Mária nevü I tolnamegyei leány kisérte el, akikkel j együtt hosszas fáradozás után rá- j akadt a nápolyi „Szt. Háromság" j temetőre s a temető gondnoki hiva- ] talának készséges segítségével a szép, gondozott kriptára, amelynek halott lakójához elvitték az itthon még mindig csendesen sírdogálva rágondoló édesanya üdvözletét, néhány szál könnyel harmatozott rózsáját s magyar imádságot rebegtek el a távoli olasz földben nyugvó honfitárs nyugvóhelye felett. Özv. Nagy Jakabné az őszinte hála hangján emlékezik meg az olasz hatóságokról és magánosokról, akik a legnagyobb szolgálatkészséggel segítették nehéz, fáradságos, de nemes magyar asszonyi szívre valló vállalkozásában. Mi van ma $ 1925, okt. 14., szerda R. kath.: Kalliszt p. vt. Prot.: Helén Nap kelte 6 óra 16 perckor, nyugta 17 óra 15 perckor (515) Holdkelte 2 óra 18 perckor, éjjel nyugta 16 óra 17 perckor, d. u. Este Vs7 és 1/s9 órakor mozielőadás az Apolló mozgóba n Csak röviden! Hdzassdgközvetítő: Iigen takaros, bájos leányt nem talál On többé! Olyan odaadó, áldozatkész, igénytelen, beszél hérotn nyelven, fest, zeneileg is képzett s a mellett a legháziasabb, pompásan főz . . . Házasulandó: (türelmetlenül közbevág) Ejh, mit fecseg annyit róla kérem, mondja megy egyszerűen, hogy nincs neki semmi hozományai Nagy beruházások üizszabályozásra Elkészült a részletes költségvetés Budapest, okt. 13. Bud János pénzügyminiszter tudvalevőleg még a parlament nyári szünete előtt benyújtotta az 19251926 évi állami költségvetést. Nyomdai technikai okokból akkor a pénzügyminiszter csupán a költségvetés summázását magábafoglaló füzetet terjesztette a parlament elé, amit annakidején a Körösvidék ismertetett is. Most elkészült a költségvetés részletezése. Bár időközben a részletekben változás történt, a költségvetés végöszszege a summázást nem érinti, mert ez változátlanul maradt. A földmivelésügyi minisztérium költségvetési tételei közül érdeklődésre tarthatnak számot azok, amelyek a minisztérium kibővített beruházási programmját tükrözik vissza. Különösen sokat áldoz a minisztérium a vizszabályozásra, igy a Duna és a Dráva szabályozására 7 milliárdot, a Tisza, Szamos, Körös, Maros szabályozására 5 8 milliárdot, a Sió szabályozására 6 miiliárdot és a Balaton szabalyozására 626,400.000 koronát irányoz elő. Hegy évi börtönre ítélték Kraszkó György Gyula, október 13. F. hó 13-án, kedden délelőtt tartotta a gyulai kir. törvényszék Tóth tanácsa annak a bűnügynek a főtárgyalását, amelynek vádlottjaként Kraszkó György fiatal csabai gazda állott a törvény előtt. Kraszkó, — mint annak idején jeleztük, — 1923 évi január hó 24-én gerendási tanyáján ittas állapotban agyonszúrta Viczjdn János nevü béresét. A tárgyaláson a vádlott rokonain, feleségén és néhány ismerősén kívül az érdeklődők elég nagy tömege jelent meg. Kraszkó hetyke megjelenésű, jobbmódu fiatal békéscsabai gazda. Az elnök kérdéseire határozott hangon, illedelmesen felel. — Azon a napon (1923. január 24-én) reggel 7 órakor Békéscsabára utaztam gerendási tanyámról — kezdi vallomását — és Békéscsabán nagyon sokat ittam. Előbb egyedül voltam a „Nádor"-ban, majd Kucsera Pál hentessel ittunk együtt. Elnök: Mikor ment ki Gerendásra ? Kraszkó: Nem emlékszem. Elnök: Hogy ment ki, vonattal? Vádlott: Nem emlékszem. Elnök: Mi felett veszett össze Vicziánnéval ? j Vádlott: Nem emlékszem. Elnök (az asztalon levő, vértől rozsdás kést felemeli s elébe tartja): Ezt a kést sem ismeri? Vádlott: Azt ismerem. Az elnök minden további kérde- ; zősködésére azt válaszolja, hogy nem emlékezik a történtekre, mert telje- j sen részeg volt. Özv. Viczián Jánosnét, a meggyilkolt béres feleségét vezetik be. Tol- j mács közvetiti az elnök kérdéseit s a feleleteket. Vicziánnné (szül. Zsibrita Zsófia) 49 éves korlátolt szellemi készségű egyszerű asszony, akiből csak annyit lehet jóformán kivenni, i hogy kevesli a félje halála miatt > Kraszkó által neki fizetett tartásdijat. A halálos végű késelés történetét legvilágosabban Zsófia nevü 22 éves leánya mondja el, akit utána vezetnek be a tárgyalóterembe. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy Kraszkó György a gyilkosság napján délután 5 órakor ment ki a tanyára Kucsera hentessel együtt. — Gyúró (Kraszkó György gazda) — mondja a leány — bement a szobába s ott Ilka testvéremtől megkérdezte, hogy hány tojást tojtak a tyúkok. Majd Ilkát pofonütötte és kiment a konyhába, ahol anyám éppen kemencét tütött. Rátámadt anyámra, pofonverte s szemérehányta, hogy előző este, amikor disznótor volt a tanyán, anyám megszólta őt, uiert túlságosan duhaj kedvében volt, Én apámért szaladtam s kiszabadítottuk anyámat a Gyúró kezet közül, aki másodszor anyámra rontott s rángatta, ütlegelte. Gyúró egy darabig apámmal birkózott, majd az asztal fiókjából gyufát és kést vett elő és igy indult bérese meggyilkolásáért békéscsabai gazdát el a padlásra megkeresni édesanyámat, aki időközben elrejtőzködött. Egy magas létrán mászott fel a padlásra s azt kiabálta, hogy ha nem találja édesanyámat rágyújtja a tanyát. Apám kifelé ment, de még az istállóig se ért el, amikor Gyúró már lejött a padlásról és csúnya, indulatos szavak kíséretében visszaparancsolta apámat. Apám visszatért a szobába, ahol Gyúró galléron ragadta s amíg fél kezével ráncigálta, másik kezével a fiókból az előzőleg oda visszatett kést ismét elővette. Én sirva, jajgatva kiáltottam rá: „Gyúró mit akarsz apámmal csinálni?" Ő azonban csak lábával toppantott s kikergeteit a szobából. Kiáltozva szaladtam ki, hogy a hátsó kis ablaknál nézzem, mi történik odabent, de még el sem értem az az ablakot, amikor utánam kiáltottak, hogy jöjjek be, mert Gyúró leszúrta apámat. Bementem, apámra borultam, csókolgattam, de már nem élt. Gyúró kiment a tanyából, kint kóborolt. Mi addig szomszédokat hivtunk, mert féltünk, hogy velünk is végez. Elnök: Részeg volt Gyurka? V. Zsófia : Ittas volt, de megismert mindnyájunkat, a padlásra is fel tudott menni. Védő (a koronatanúhoz): Igaz, hogy Gyúró a legjobb viszonyban volt édesapáddal? V. Zsófia: Igaz, sohasem veszekedtek. Védő: Igaz, hogy apád azt mondta Kraszkónak, hogy ha valami baja van, vele intézze el, ne anyáddal? V. Zsófia: Igaz. Vádlott a vallomással kapcsolatos kérdésekre is csak azt feleli állhatosan, hogy nem emlékszik a történtekre. Dr. Zöldy egészségügyi főtanácsos a törvényszéki boncolási jegyzőkönyvet ismerteti, amelynek tanúsága szerint Viczián halálát egyetlen késszurás okozta, amely keresztül hatolt a szivén. Következő tanú Kucsera Pál 28 éves békéscsabai hentes. Előadja, hogy a tragikus esemény napján Békéscsabán, a „Nádor" söntésében nagymennyiségű bort és fröccsöt, majd az „Újvilág" vendéglőben fröccsöket és három üveg pezsgőt, végül a pályaudvaron ismét több fröccsöt fogyasztottak el és vonaton együtt utaztak ki Gerendásra. Ott a Kraszkó tanyáján tanuja volt az egéz történetnek. A kést ő vette ki először Kraszkó kezéből, de másodszor már nem volt ideje a szúrást megakadályozni. — Kraszkó utoljára — adja elő Kucsera tanú, — azt mondta szitkokkal Vicziánnak, hogy tanítsa meg a feleségét, hogy ne járjon a szája, mert különben igy (mutatja) szúrja le. Ezekkel a szavakkal Kraszkó már bele is döfte kését Vicziánba, majd kiszaladt a tanyából s csak egy órai bolyongás után tért vissza. Én azalatt szomszédokért mentem s a gerendási állomáson feljelentettem a dolgot a csendöröknek. Kraszkó röviddel visszatérése után ismét elment s azóta külföldön bujdosott. Braun Lajost, a „Nádor" volt iccését és vitéz Terenyei (Tusják) Györgyöt, az „Újvilág" vendéglő volt kiméröjét hallgatják ki ezután, akik egyöntetűen bizonyítják, hogy Kraszkó tényleg nagyon nagymenynyiségü italt fogyasztott és ittasan tántorgott ki a vasúthoz, néhol Kucsera karjára támaszkodva. Gyeraj Jánosné, szül. Melis Ilona 34 éves békéscsabai lakos az utolsó tanú, aki együtt utazott a végzetes napon tKraszkóékkal Békéscsabáról Gerendás felé és bizonyítja, hogy Kraszkó részeg volt, őt ölelgetni akarta s amikor ellökte magától, erősen megtántorodott s a padnak dűlt. Tóth elnök 5 percre felfüggeszti a tárgyalást, amig a tanács viszszavonul. A tanácskozás végeztével dr. Varjú Zoltán kir. ügyés- mondja el vádbeszédét, amelyben előre meg nem, fontolt szándékos emberölés büntette miatt kéri bűnösnek kimondani és a vizsgálati fogság betudásával meg~ felelően megbüntetni Kraszkót. Dr. Készt védő ezzel szemben a bűncselekmény minősítése ellen emel kifogást először is védőbeszédében. Szerinte Kraszkó nem szándékos emberölést, hanem halált okozó súlyos testisértést követett el. Arra az esetre, ha a törvényszék ezt a kifogást nem venné figyelembe, hanem szándékos emberölés bűntettében marasztalná el a vádlottat, kéri mérlegelni a vádlott büntetlen-előőéletét, nagyfokú ittasságát és ffelindult állapotát, amelyben tettét elkövette. Hangsúlyozza, hogy a vádlott több mint két évig kóborolt Romániában, Csehszlovákiában, Oroszországban és Kisázsiában lelkiismerete terhétől űzetve, amig végre önként hazajött és birái elé állott, hogy könnyítsen lelkiismeretén. Kiemeli azt is, hogy a vádlott a tettének elkövetése előtt mindig a legjobb viszonyban volt Vicziánnal, tehát se oka, se célja nem lehetett őt megölni. Borzalmas tettét csak beszámíthatatlan állapota, erős ittasásga magyarázza meg. A védőbeszéd elhangzása után a tanács ismét visszavonul, majd rövid tanácskozás után déli 12 órakor hirdeti ki ítéletét. Kraszkó GyOrgyOt előre meg nem fontolt, szándékos emberOlés elkövetésének bűntettében mondja ki bűnösnek és az enyhitö körülmények figyelembevételével négy évi börtOnre itéli. A büntetésből egy hónapot és 15 napot az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vesz. Az ügyész megnyugszik az ítéletben, a vádlott és védője azonban felebbezést jelentett be.
