Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-09-22 / 213. szám

82 Kérősvidék Békéscsaba, 1925. szeptember 20. Abd-ei-Krim megsebesült Fez, szept. 21. Abd el Krim a Biban hegy ellen folytatott harcban egyik lábán súlyosan megsebesült. alaptíikeemelése Több mint négyszázmillió az alaptőke Vasárnap d. e. tartotta a Békéscsabai Városi Takarékpénztár rt. rendkívüli közgyűlését saját helyiségében a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Áchim László elnök üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést szabályszerű összehivásánaK és a határozatképességének megállapítása után megnyitottnak nyilvánította. Elnöki megnyitójában nagyvonásokban vázolta azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik az alaptökeemelést. Ezek közül elsősorban is az intézet folytonos fejlődésére hivatkozott. Bejelentette, hogy a Pénzintézeti Központ az alaptőkeemeléshez a hozzájárulását megadta. Thury Lajos igazgató jelentette a gyűlésnek, hogy a március 8-án elhatározott alaptőkeemelést sikeresen végrehajtották, minek folytán a tartaléktőke 403 millió koronára emelkedett. Ezután Schwarcz Miklós vezérigazgató terjesztette elő az alaptőke felemelésére vonatkozo jól megindokolt javaslatát. Az alaptőke felemelésének múlhatatlan szükségességét indokolja pénzünk stabilizálódása folytán az aranykoronára történő áttérés. Az alaptőke felemelésével kapcsolatban azon reményének ad kifejezést, hogy ezáltal lesz annyi tőkéjük, hogy megállják helyüket a helyi pénzpiacon. Felolvassa a Pénzintézeti Központnak az alaptőke felemelésére adott engedélyét, meiy szerint az eddigi 211 millió korona alaptőkét ujabb 212 ezer darab ezer korona névértékű részvény kibocsájtása által 423 millió koronára felemelik. A befizetési határidőt október 7-ében állapították meg. Az előterjesztést a gyűlés egyhangú lelkesedéssel elfő* gadta, majd a részvények összevonását határozták el és az alaptőkeemeléssel kapcsolatban szükségessé vált alapszabálymódositásokat intézték el. A gyűlés Áchim elnök szavaival ért véget. Hi aiiar csépiógarniturát huszonötezer Koronáért? Még a falu asszonyairól is gondoskodott a rendezőség, mert az összes nyereménytárgyakat felsoroló képes ismertető fűzetben a nyereménytárgyak között talá'unk pompás konyha és étkezési felszereléseket, üstöket szén vasalót stb. Feltűnő előny az, hogy a szerencsés nyerő nem köteles azt a nyereménytárgyat elfogadni, mely a kihúzott sorsjegyére esett, hanem a nyerményérték erejéig saját tetszése szerint olyan gépet, felszerelési cikket, vagy tárgyat választhat — minden ráfizetés nélkül — mint amilyenre épen szüksége van. Aki tehát ezekből a sorsjegyekből vásárol, mindenképen jól jár, mert egyrészt magát segiti, másrészt pe dig támogatja a Falu Szövetség-et mely öntudatra ébresztette és a boldogulás útjára vezeti az eddig mindenki által elhagyott és elszigetelt falvak népeit. Egészen természetes, hogy a Falu Szövetség-nek ez az akciója fényes sikert arat és hogy a sorsjegyet vásárolók boldogan fogják használni értékes és praktikus nyereményeiket. Magyar gazdaifjak tanulmányútja Németországban Képek a német gazdasági életből — Egy csabai gazdaifju érdekes megfigyelései II-ik közlemény. A lótenyésztés nincs annyira kifejlődve, mint nálunk, nevelő kancákat alig lehet látni. Csak hámos, nehéz lovakat tartanak, amelyekkel sokkal jobban lehet dolgozni a szántóföldeken, mint a mi könnyű lovainkkal. A sertéstenyésztés nincs annyira kifej'ődve, de egészen, máskép megy mint nálunk. Egész éven át ólban tartják ésetetik, a sertéseket járpadarávalés krumplival. A legeltetés nincs divatban itt. Lassan, de szakadatlanul dolgoznak itt az emberek. Előbbre is vannak munkájokkal, mint az otthoniak. Itt már másodszor szántjuk a tarlókat. Vannak olyan szántások buza alá, amelyek már négyszer is felszántódtak és^még egy vetőszántás következik rájuk. Ezek a lucerna és lóhere földek, amelyeket az első kaszálás után feltörtek. A konyhára igen könnyen szoktam rá. Eleinte paprikával fűszereztem mindent, de most már erős a paprika. Kenyér csak kétszer van naponként, még pedig a 10 órai uzsonnára és a délutáni uzsonnára. Reggel feketekávé süteménnyel. (Nem valódi kávé, hanem árpa- és rozskeverékből készítik és cukor nélkül.) Tizórai: vajaskenyér sajttal és sonka. Ebédre: főzelék, a húshoz kenyér helyett krumpli. Délután 1 órakor: feketekávé, sütemény és sonka. Vacsora: főzelék, vagy mártás krumplival. Sokat utaztam már itt. A vidék igen szép. Nagyon sok erdő van. A városok is szebbek, mint a mieink. Csak emeletes házakat lehet errefelé látni városban is falvakban is. Láttam már három kiállítást és mindeniken sok gazdasági gépet. Szeptember 13-án voltam Naumburgban kiállításon. Ott láttam a világ legnagyobb ökrét, amely 210 cm. magas és 17 métermázsa nehéz. Törökországból vette és hozta el most januárban egy német ember 10.000 márkáért. A tanulás nehezen megy, mert nem igen szeretnek a németek magyarázgatni. Mindent el kell lesni tőlük. Vendégszeretetük sem olyan, mint a mienk, de már megszoktuk a természetüket. Szép itt minden és jó, de még sem olyan szép, mint Magyarországon, mert ez nem a mienk. Ide kellene jönniök a magyar lányoknak is. Azok is sokat tanulhatnának a német gazdalányoktól, mert ezek nem félnek annyira a naptól, mint a mi leányaink, sem pedig attól, hogy a körmük nem lesz elég finom, ha gyomlálni mennek. A német lányok is tanulhatnak a magyar lányoktól — kenyeret sütni, mert az nem kenyér, amit itt sütnek. (Igaz, hogy itt csak rozs kenyeret esznek az emberek.) Maradok tisztelettel: N. N., békéscsabai gazdaifju. Mezőgazdasági sorsjátékot rendez a Falu Szövetség, hogy ezzel a ténykedésével is segítse és előnyökhöz juttasa a gazdatársadalmat melynek érdekében munkálkodni és jólétét szolgálni meg nem szűnik. Őszinte örömmel látjuk, hogy végre olyan sorsjegyeket is bocsátanak ki, amellyel a nyerők, komoly használható, és értékes nyereményekhez juthatnak. fl 25 ezer koronába kerülő Mezőgazdasági Sorsjeggyel egy teljesen felszerelt gózlokomobilos cséplőgarniturát, vagy egy amerikai gyártmányú traktort, vetőgépet gazdasági szekeret, lószerszámot és még számos ezer nyereményt meghaladó, csupa kiváló gyártmányú olyan tárgyat lehet nyerni, amelyek a mezőgazdasági ^életben nélkülözhetetlenek ü Hadröá rendkívüli közgyűlése Közel három vaggon a kamuti földek bérhátraiéka — Ujéoig marad még a Vasárnap délelőtt tartotta a Hadröá Nemzeti Szövteság békéscsabai csoportja rendkívüli közgyűlését a tagok elég gyér érdeklődése mellett. A gyűlést Rechnitzer Ede elnök nyitotta meg, majd ismertette a házhely és föld utan járó felmérési illeték befizetéséről kiadott rendeletet. A tagok tudomására hozza, hogy az illeték az OFB ítéletében is meg van állapítva. Kifogásolja, hogy a Hadröá tagjai és a nem hadigondozottak illetéke között nagyon kevés a külömbség. Felolvas az OFB ítéletéből néhány fontosabb a tagokat közelebbről érintő adatokat. Bejelenti, hogy az ítéletben említett 10 hold ingyen felajánlott földet kérték az OFB-tői hadirokkant alap létesítése céljából, de kérelmüket elutasították. A kamuti földek után az idén is 190 métermázsa buza a bérhátralék. A hátralékot bírói ítélet alapján be akarták hajtani, de a földtulajdonost képviselő dr. Reisz ügyvéd sokak kérelmére eltekintett a behajtástól bízva, hogy a termények betakarítása után megfizetik. A bérhátralékosok azonban kötelezettségüknek ntm tettek eleget Hangoztatja, hogy a bérhátralék nagyrészben az izgatók munkájának eredménye, akik a bérlők között a befizetés ellen izgatnak, hangoztatva annak igazságtalanul magas voltát. Az izgatók lelketlen munkája bajba hozta a bérlők nagyrészét. Természetesen az izgatók maguk sem fizetnek. Kiss János tag a bérfizetési kötelezettség teljesítését hangoztatja. Ezután a gyűlésen jelenlevő dr. Reisz József ügyvéd a kamuti földtulajdonos képviselője szólott a legnagyobb jóakarattal a tagokhoz, megmagyarázva nékik kötelezettségük mikénti feltétlenül teljesítését illetve a nem teljesítés következményeit. A birói javaslat alapján — mondotta — ezelőtt három évvel a kincstár által megállapított bér ellenében 218 kat. hold földet adtak át a kamuti földekből a békéscsabai rokkantaknak Az első évben a bérfizetés rendben történt, a második évben már 85 métermázsa volt a bérhátralék. A bérhátralékosok az idén nem kaptak földet. Az idén már tetemesen felszaporodott a bérhátralék. A kaposvári pényügyigazgatóság által megállapított 832 métermázsa bért 560 métermázsára redukálták. Ebből befolyt összesen 370 métermázsa. Sokan akkor hagyták ott a földet, mikor már be kellett volna takarítani s igy is befolyt néhány métermázsa. Többen felesnek adták ki a földet. A felesek mind szegény emberek voltak, akiknek kötelességszerű volt a termények kiadása. Igy aztán az idén is 190 métermázsa lett a bérhitralék. Az idén már az ítélethez csatolt igényjogosultsági megállapítás alapján osztják ki a földet. Azok, a kik béráátralékba vannak nem kapnak földet. A föld után mindig a kincstár által megállapított bért kell fizetni. A hátralékban levőknek 15 napi határidőt ad a fizetési kötelezettség teljesítésére és aki ez idő alatt befizeti hátralékát, az idén is kap földet. Rechnitzer Ede figyelmezteti a tagokat, hogy csak akkor kapnak földet, ha befizetik az illetéket, mert nem fizetés esetén elvesztik igényjogosultságukat. Bejelenti egyben, hogy a vezetőség lemond, mivel mindenfelől folytonos támadások érik és kifogásolják munkájukat. Dr. Reisz József nem egyezik bele a vezetőség távozásába addig, mig a bérhátralékok ügyét el nem intézik. Rechnitzer elnök ismételten hangoztatja, hogy a folytonos támadások miatt feltétlen szükség van a lemondásra. Az egyes tagokat ért sérelmek orvoslása közben összeütközésbe kerültek a város vezetőségével. Ez is a lemondás szükségessége mellett szól. Kéri lemondásuk tudomásul vételét és a választás megejtését. Kiss János az egysége3 és becsületes munkára hivja fel a tagok figyelmét. Dr. Reisz József hangoztatja, hogy szoros elszámolási viszonyban van a vezetőséggel a 275 métermázsa hátralék ügyében. Uj vezetőséggel nem hajlandó tárgyalást kezdeni és a földosztást sem hajtja velük végre. Különben is egész biztos, hogy az uj vezetőséggel sem sokáig lesznek megelégedve a tagok, mert a hátralék fizetését azok sem fogják tudni elintézni. Ajánlja a tagoknak, hogy ezt a pontot törüljék. Rechnitzer újból azt hangoztatja, hogy nem állnak el a lemondás tervétől. Dr. Reisz József figyelmezteti a tagokat, hogy a vezetőség lemondása esetén az egyesület autonómiáját felfüggesztik és az egyetemesség alapján polgári bíróság elé viszi az ügyet. Rechnitzer a választás tartamára korelnöknek Kiss János kéri fel. Kiss János a korelnökséget nem vállalja. Dr. Reisz József a sérelmek alapján jogosnak tartja a lemondást, de a tagos érdekében kéri a vezetőséget a további maradásra, mert különben ha perre kerül a hátralék ügye, akkor az összes tagok megsínylik azt. Gáspár Lajos javaslatára megszavaztatják a jelenlevőket, akik mind bizalommal viseltetnek a vezetőséggel szemben.