Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-09-03 / 198. szám

Ara ÍOOO korona. Békéscsaba, 1925 szeptember 3. Csütörtök VI évfolyam 198. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Keletszlovenszko ós Ru­szin szko katonai szók­helyo Kassa lesz Kassa, szept. 2. A köztársaság ke­leti részét katonailag reorganizálják. Keletszlovenszkó és Ruszinszkó Snej­dárek tábornok parancsnoksága alá kerül és Kassán lesz a székhelye. A bolgár király nem irja alá a halálos ítéleteket Belgrád, szept. 2. Szófiai jelen­tés szerint Zankow miniszterelnök és Boris bolgár király között nyilt konfliktusra adott okot az a tény, hogy a király az eléje terjesztett ha­lálos Ítéleteket nem irta alá. Amerika fizetésre hívta fel Csehországot Washington, szept. 2. Az Egye­sült Államok kormánya az összes európai adós államokkal rendezni akarja a tartozások kérdését és e tárgyban már Csehszlovákiához is felhívást intézett, hogy küldje ki de­legátusait ama adósságok törlesz­tésének rendezése tárgyában, mely Csehországot az Oroszországból ha­zaszállított csehek útiköltségei fejé­ben terhelik. A csehországi németek tiltakozása Prága, szept. 2, A csehországi német pártok képviselői kihallgatá­son voltak Svehla miniszterelnöknél aki előtt tiltakoztak a marienbadi fürdő kisajátítása és a csehországi ' német iskolák bezárása ellen. A jövő évi oláh költségve­tés összege Kolozsvár, szept. 2. Már az olá­hok is összeállították a jövő évi költségvetést. Az előirányzott ki­dást az év első felére 38,750.000.000 leiben állapították meg. A bolgár-oláh jóvátételi tárgyalások befejezéshez közelednek Bukarest, szept. 2. A tárgyaló fe­lek megállapodtak abban, hogy Bul­gária jóvátétel cimén 250 millió lé­vát, a háború folyamán a bolgár hadsereg által okozott romániai ká­rok megtéritésére pedig 70 millió lévát fizet Romániának. Az orosz emigráció kong­resszusa Jugoszláviában Zágráb, szept. 2. Az SHS állam­ban élő orosz emigráció Saltikov tanár elnöklete alatt kongresszust tartott Belgrádban, melyen az emig­rációnak Párisban megtartandó őszi konferencián való részvétel felett döntöttek. A konferencián hozott ha­tározat szerint az emigráció Níkola­jevics nagyherceg álláspontját tette magáévá. Behesuármegyci vitézei; jutalmazása József főherceg Gyulán Ritka ünnepségben lesz része e hó 6-án Gyulaváros kÖ7önségének. Vitéz József kir. herceg Őfensége este 7 órakor autón Gyulára érkezik, hogy másnap, 7-én az általa adományo­zott 82 kat. hold vitézi telken vitéz Molnár Mihály százados, vitéz Sze­les Ferenc törzsőrmester és vitéz Bányai György volt őrmester ünne­pélyes telekbehelyezésén személyesen résztvegyen. A Fenség fogadtatása 6 án este 7 órakor a kath. anyatemplom előtt lesz impozáns keretek között. Itt a hivatalos je'entkezések után dr. Csete József polgármester üdvözlő beszédet intéz a Fenséghez, majd a Vitézi Szék, a leventék és a hadirokkantak, valamint a Fenség volt katonái já­rulnak elébe. Hétfőn Gyulaváriban a református templomban istentisztelet lesz, annak végeztével a községházán díszköz­gyűlés, melyen Békésvármegye köz­hivatalainak vezető előkelőségei teljes számban lesznek képviselve, hogy a Fenség nemes elhatározását meg­örökítő történelmi pillanatok tanúi lehessenek. A díszközgyűlésen tör­ténik a telkek jelképes átadása, mely alkalommal a kormányzó ur Őfőmél­tósága képviselője egy-egy rög alak­jában adja át a megadományozott vitézeknek a becsületes munka és önfeláldozó hazaszeretet jutalmaként a felajánlott telkeket. Kívánatos volna, hogy ezen a lélekemelő aktuson az érdeklődők minél nagyobb számban megjelenjenek. Este 10 órakor a vármegyeháza | termeiben a Vitézi Szék viíéz József kir. herceg tiszteletére bált rendez, mely előreláthatólag a hagyományos fényességgel a siker jegyében fog lefolyni. A bálon a Fenséges ur személyesen megjelenik, épen ezért a Vitézi Szék felkéri az azon részt­venni óhajtókat, hogy 10 órára ok­vetlenül jelenjenek meg, mert a Fenség pontban 10 órakor érkezik s a vármegyeház kapuit nyomban lezárják. A bál sikerét a vármegyei tiszti vitézekből és a tánckedvelő fiatalságból ál'ó hatalmas rendező­gárda biztosítja. Itt említjük meg, hogy a vár­megyei Vitézi Szék a szeptember 6. és 8 ra kiirt nemzetközi lovasmér­kőzéseit törölte s helyettük szeptem­ber 26. és 27-re irt ki országos lovasmérkőzéseket, ló és kocsiver­I senyeket. Száznál több mohamedánt oltefe meg IHosztár hörnyéftén 9 szerbeh irtják a mohamedánokat Zágráb, szeptember 2. A kis Gacko kerületben egy hónap leforgása alatt kilenc emberélet esett áldozatul a rablók garázdálkodásának anélkül, hegy a vizsgálatnak és a rablók üldözésének egyáltalában eredménye lett volna. A gyilkosságokkal a mon­tenegrói Majo Vujovics bandát gya­núsítják, aki az első áldozatoknál mult hó 13 án Gackóban a ható­ságokhoz címzett levelet hagyott vissza, melyben kijelenti, hogy ő a mohamedánokat vallási és hazafias okokból gyilkolja. Ezután pontosan egy hónapra az eset majdnem ugyanazon a helyen megismétlődött. Ismét megöltek há­rom gackói mohamedánt. A mosztári mohamedán polgárság ez ügyben a napokban nyilvános gyűlést hívott össze, amely rezolu­ciójában a többek között ezeket mondja: A gyűlés fájdalommal konstatálja, hogy a szerb horvát-szlovén király­ság megalakítása óta a trebinyei, bileki és gackói kerületekben száz­nál több mohamedán lett gyilkosság áldozata," hogy testvéreik gyilkosai akadálytalanul végzik munkájukat; hogy e gyilkosságok legnagyobb része panaszok és a szkupstinaban kifejezett tiltakozások ellenére is fel­derítetlenül és büntetlenül maradtak és hogy ezek a gyilkosságok a leg ­ujabb időben fokozott mértékben ismétlődnek. Egy titkos klikk rendszeresen űzött bűntetteiről lehet csak szó — mondja végül a rezolució — és ezért a kormány erélyes beavatko­zását sürgeti. Rozsa Sándor egyhori búvóhelye a szentmifciosi csárdában Q csárda bővítése hözben ahadtah a rejtekhelyre — Esirkecsontohat, tojáshéjjat, cseréptálahat és poharahat találtah a búnó-veremben A „Körösvidék" már hosszú hó­napok óta közli Herke Mihály nevű kitűnő szegedi munkatársának Rózsa Sándorról és a régi alföldi betyár­világról szóló zamatos, magyaros izü, színes írásait. A véletlen most ezeknek az általános kedveltségnek örvendő Írásoknak pompás illuszt­rációját hozta napfényre éppen itt nálunk, Békéscsabán. A szentmiklósi (kamuti) csárda tulajdonosa, Fiala Ede, aki ismert nevű tagja Békés­csaba társadalmának, a csárda­épület bővítése közben jó másfél méter széles és mintegy három méter hosszú földalatti, bolthajtásos, régi szobácskára bukkant, amely­ben egyéb apróságok között néhány darab régi, törött cseréptálat, tányért és poha­rat, a tálakon csirkecsontot és eldobált tojáshéjjat talált. Kőztudomásu, hogy városunk ha­tárának ez a része is kedvenc had­szintere volt Rózsa Sándornak, aki betyárjaival gyakran tanyázott nem­csak a kondorosi, hanem a szent­miklósi csárdában is. Hajdanában a romantikus betyárvilág idején az ilyen útszéli csárdákat már kezdet­től fogva búvóhelyekkel építették, hogy minden vendég megtalálja benne a neki legmegfelelőbb, leg­biztonságosabb szállást. A kondo­rosi csárdának például a kéményé­ben volt a betyárok búvóhelye és szinte különös, hihetetlen dolog lett volna, hogy az ugyanezen a betyár­fővonalon álló szentmiklósi csár­dában ne gondoltak volna Ró­zsa Sándorékra egy kis alkalmato­san elrejtett férőhellyel. Nyilvánvaló, hogy a Fiala Ede által felfedezett föld­alatti szoba szolgált ilyen betyármenedékül a szent­miklósi csárdában. Még itt lehetett csak nagy szükség az ilyen alkalmatosságra 1 Hiszen a szentmiklósi csárda négy igen fon­tos, sürünjárt irányba szolgáló ut keresztező pontján épült ezelőtt 120—130 évvel. Egymástól pontosan derékszög­ben elhajolva Békéscsabára, Oros­házára, Szarvasra és Békésre vezet forgalmas ut a csárda sürün tapo­sott küszöbe elől. Itt tehát volt mért állomásoznia a szemfüles betyárnak a régi jó világban, ha finom utast, rakott postakocsit vagy döcögős vá­sáros karavánt akart kiszimatolni. Bizonyára éppen ezért a pandúrok is jobban vigyáztak erre az utke­resztezési pontra s ez kettőzötten szükségessé tette a jó rejtekhelyet a betyárok számára. Hogy nagyon sürün táborozhat­tak Rózsa Sándorék ebben a csár­dában, azt fényesen bizonyítja az a körülmény is, hogy a csárdától Békés felé vezető utat ma is „betyáruf'-nak nevezi a környék lakossága. Tanyai emberek szájról szájra maradt, nagyapáról unokára hagyott kacskaringós históriákkal is bizo­nyítgatják ezen a tájon, hogy sok

Next

/
Oldalképek
Tartalom