Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-09-19 / 211. szám

Békéscsaba, 1925 szept. 19. Ara WOO korona. Szombat VI évfolyam 211. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai n api lap . Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000:K ü százéves akadémia Irta ARADI-SZABÓ ISTVÁN. A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának százesztendős jubileu­mára készül. Több mint száz éve annak, hogy a lánglelkü, fiatal gróf, Széchenyi István fölajánlotta egész jövedelmét az Akadémia megalapí­tására s evvel anyagi támpontot adott azok kezébe, akiknek szivén feküdt a magyar kultura csarnoká­nak felépítése. Mi, kevés magyarok, akik szét­morzsolva és terheklől megrakodva itt állunk a bennünket körülvevő ellenséges államok gyűrűjében, mély megilletődéssel gondolunk erre a dátumra és dacára a szenvedések óceánjának, melyben mint erejét és kormányosát vesztett hajó hányko­lódunk, büszkeségtől dagadó kebel­lel kiáltjuk szerte a világba, hogy a magyar kultúrfölény minden aka­dályon győzedelmeskedett és száz­éves Akadémiánk tekintélye előtt fejet kell hajtania még az elfogultak tömegének is. Ebben a fenkölt szépségű pilla­natban, mikor a magyar kultura és tudomány templomának századik esztendejét ünnepeljük, félre kell tennünk minden kicsinyes szempont­ból fakadó kritikai megvilágítást és minden erőnkből azon kell lennünk, hogy Csonkamagyarország és a meg­szállott területek egységes magyar népe méltó demonstrációval ünne­pelje a magyar kultura dicsőségét. A magyar kultura és tudomány temploma százesztendős és mi, ke­vés magyarok most ennek ünnepét üljük. Nem árihat már nekünk az ellenségek örökké támadásra kész mo?goiódása, hisz a nagy világ szeme már régen reánk irányította figyelmét s kénytelen-kelletlen, de tudomásul kellett vennie minden ha­talomnak a létezésünket. Mikor Ap­ponyi Albert tisztelelet parancsoló alakja beszédre emelkedik a genfi konferencián, már remegés és ag­godalom járja át a reánk pályázó ellenségek képviselőit s mikor az elhangzott expozé után tapsra ve­rődnek a tenyerek, még a legnagyobb irigyek is belesárgulva, kényszere­detten helyeselnek. A magyar kultura győzelme meg­indult az egész földkerekségen. Nincs valamire való kuliurország a kontinensen, ahol magyar művészek ne szerepelnének és nincs olyan kul­turváros, melynek színházában még magyar szerző darabját ne játszot­ták volna. A magyar sikereknek már visszhangja támadt az egész világon s egy magára hagyott kis nemzet dacos büszkeséggel áll megmaradt televény földjén az állandó táma­dások pergőtőzében. A mi győzelmünk biztos. Ha erőn­ket megnyirbálták is, ha megfosz­tottak is a védelem lehetőségétől, a legnagyobb fegyvert: hatalmas kul­túránkat senki sem veheti el tőlünk, És minden idők zivatarában, veszé­lyében és forrongásában: kulturánk bástyáján ott áll a százéves Akadé­mia homlokzatán büszkén hirdetve a magyar művészet és tudomány halhatatlan dicsőségét. Bethlen miniszterelnök a pénteki minisztertanácson Budapest, szeptember 18. Bethlen István gróf miniszterelnök hivatalának elfoglalása óta ma délután először elnököl a szokásos misztertanácson. A minisztertanácson a kormány tagjai nagyszámmal jelennek meg és a napirenden igen sok nagyfontosságú kérdés szerepel. A minisztertanács 5 óra után veszi kez­detet és előrelátlatólag a késő esti órákig tart el. Olasz röpülök Budapesten Budapest, szeptember 18. Tegnap érkezett Budapestre a középeurópai tanulmányúton levő olasz repülőraj. Az olasz tisztek ma délelőtt fél 11 órakor gyönyörű koszorút helyeztek a rákoskeresztúri temetőben pihenő pilóta-halottak sirjára. Ma este a Tiszti Kaszinó diszes társasvacsorát rendez az olasz repülök tiszte­idére. A Bécsben motorhiba miatt elmaradt negyedik repülőgép ma dél­után érkezik a mátyásföldi repülőtérre. Lassan nyomulnah elő a franciák Fez, szeptember 18. A Reuine vidékén tegnap az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. A Bibane-tömbön a hadmüveletek tervszerűen folynak. Az ellenségnek a Bibane tömbön kifejtett ellenállását sikerült leküzdeni. Egy északon álló osztag felért a hegy csúcsára és ezzel sikerült a déli szárnnyal az össze­köttetést megteremteni. Az Anusin és Tezrut vidékétől délre harcban álló osztagok tűz alá vették az El Nizahból jövő felkelőket. A franciák veszte­sége a hadmüveletek alatt nagyon csekély, mig az ellenség nagyobb vesz­teséget szenvedett. 9 békési tanitdválasztás utóhangjai Kaptuk az alábbi sorokat: A békési tanitóválasztás kapcsán nem kis megütközést keltett az ér­deklődők között az egyik iskolaszeki tag viselkedése. Az egyik állásra egyhangú választást várt mindenki, mert attól eltekintve, hogy az ezen állásra jelölt békési születésű és fiatal hadiárva volt, mint az elmúlt iskolai évben ott működött helyettes­tanító is bízvást várhatta a legtel­jesebb támogatást az egész iskola­szék által. Ám nem ez történt. Emberünk a 11 iskolaszéki tag­társának véleményével szembehe­lyezkedve, egy teljesen idegen pályá­zót támogatott a helyi jelölt ellen. Persze kisebbségben maradt! A meggyőződése mellett ily ritka kö­vetkezetességgel helytálló ember igyekezetét igen nagyra lehetne be­csülni, ha az adott körülmények között magyarázatot tudnánk találni e nyakasságra. De igy csak ama góbénak kijáró megértéssel térhetünk napirendre magatartása felett — aki az egyik néhai világi képviselőválasztáson csak azért szólott ellene a különben egyhangú néphatározatnak — a jelölt ellen semmi kifogása nem lévén — hogy mindenek észre vegyék, mi­szerint ó is van a világon I —jsz — Tárgyalás magyar-szerb vonatforgalomról Budapest, szept. 18. Szeged—ki­kindai vasútvonal megnyitása ügyé­ben a tárgyalások szeptember 26-án kezdődnek. Az ,,Observer" a magyar népszövetségI kötvény vásárlását ajánlja az angoloknak London, szept. 18 Vasárnapi száii óban az Observer .Hungárián fináncé" cimmel foglalkozik Magyar­ország pénzügyi helyzetével. Ismer­teti a budget egyes részleteit és megállapítja, hogy a Népszövetség ellenőrzése mellett a magyarországi szanálás mind eredményesebb. Ang­lia iránti szimpatikus lépésnek tartja, az előkelő londoni újság, hogy a magyar koronát font alapon stabili­zálták és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a két és féiszázalék­kal kamatozó magyar népszövetségi kölcsön vásárlása igen jó befektetés. GONDOLATOK * * A névtelen adófizetőnek szob­rot kellene állítani, — mondotta gróf Apponyi Albert. És az egész ország érzi, hogy nagy, nagy igazság van ebben a mondásban. Valóban, ha javultak a gazdasági viszonyok, az annak köszönhető, hogy a magyar nép csodálatos hősiesbéggel adózott. Még nem vagyunk teljesen rend­ben, még távol vagyunk attól, hogy minden irányban elérjük a béke szín­vonalát. Még hátra vannak a leg­égetőbb állami beruházások, épít­kezések, még egy ideig viselni kell a terhet, ha azt akarjuk, hogy iga­zán jobb napokat lássunk. És egy politikai csoport máris minden adót el szeretne törölni: a forgalmiadót, a vigalmi adót, a luxus adűt, le akarják csökkenteni a vám­tarifát, a szállítási dijakat. El akar­nak törülni minden adót, amely a kereskedelmet, tehát főként a zsidó­ságot érinti. Ellenben nem szólnak egy szót sem a földadónak leszállí­tásáról. Megint kilóg a lóláb. Egészen bi­zonyosan az a tendenciájuk, hogy az emiitett adók eltörlése folytán fel­tétlenül előálló deficitet fizettessék meg a termelőkkel, hogy ez az osz­tály teljesen tönkre menjen s újra kész prédája legyen a merkantil világnak. Jó lesz vigyázni az adóeltörlése­ket követelő, tetszetős jelszavakkal korteskedő „politikusokra I" * Nemzetközi boxmérkőzéa fo­lyik most Budapesten a városligeti cikuszban. Minden este félholtra verik egymást az u. n. boxbajno­kok, sőt néha-néha még egy jám­bor néző is eszméletlenül marad a porondon, mint ahogyan az csütör­tök este tőrtént. Minden este „zsúfolt ház" előtt folyik a párviadal. Es a nézők, fér­fiak és nők egyaránt hisztérikus kiabálások között gyönyörkönek a nagyszerű tornában, amely nem egyébb mint zápfogak kiverése, orrcsontok betörése, fülek leszaki­tása, ajak felhasítása, vese és szív szörnyűséges megütese. A mérkő­zők percenként elvesziik eszméle­tüket. A masszőrök fellocsolják óket s a közönség üvöltve követeli: „tovább, tovább" — mignem az egyiket lepedőbe viszik ki. Az ember megborzul az utálattól ha csak olvassa is a boxmérkózé­seket. A pesti közönség meg ve­szekszik a jegyekért, önkéntelenül is eszébe jut az embernek az amit megvetéssel emlegetett a régi római kor, amikor a nagy cirkuszokban rabszolga gladiátorokat eresztettek egymásnak, hogy a közönség má­moros lelkesedése közepette gyil­kolják le egymást. Vájjon nem ezek a förtelmességek kezdenek-e fel­elevenedni a boxmérközéseknél ? 1 Semmi sem uj a nop alatt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom