Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-09-17 / 209. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal 3 Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K VI évfolyam 209. szám Ara ÍOOO korona. Csütörtök Békéscsaba, 1925 szept. 17. Magyar javaslatok Genfben Magyarország a szomszéd álla­mokba átcsatolt volt állampolgárai­nak, a magyar faj több milliónyi elszakított fiának életlehetőségeit az • zal a természetes és köteles figye­lemmel kell, hogy kisérje, amire nemcsak egy ezeréves mult törté­nelmi jogai, hanem mint a nép­szövetség tagjának e nemzetközi fórum alapszabályaiban lefektetett megállapodásokból származó jogai is felhatalmazzák. Ethikai okok késztették elsősorban a Genfbe küldött magyar delegáció fejét a kisebbségi kérdésben tett felszólamlásra, mert kevéssel előbb az történt, hogy az erdélyi és bá­náti telepesek jogsérelmeit igen nagy felületességgel ugy intézték el, hogy a panaszosok képviseletét meg sem hallgatták és kizárólag az érdekelt állam sorakoztathatta fel ellenérve­lését. Hogy a kontradiktórius eljá­rást, mely a pártatlan itéletadás elő­feltétele, itt se kerülhessék meg, Apponyi azt javasolja, hogy az ed­dig követett eljárás hiányosságának pótlására a kisebbségi panaszok ügyében hallgassák meg a magas egyházi szervezetektől, kulturális, vagy gazdasági intézményektől be­érkező sérelmek beterjesztőit és az illető kisebbség képviseiőit, továbbá javasolta, hogy minden, a kisebbsé­gekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdést terjesszenek a hágai nemzet­közi bíróság elé, melynek jogérzéke kétségtelenül fölötte áll bármely dip­lomáciai és politikai színezetű fó­rumnak, mint amilyen a genfi is. Az általános biztonsági kérdés külömben is csak ugy oldható meg, ha az általános leszerelést keresz­tülviszik és megvalósítják. Hogy Magyarország mindezeket a célokat teljes erejével támogatja s a népszövetségi intézmény jelentő­ségének fokozásához készséggel já­rul hozzá, bizonyítja talán minden­nél jobban az a tény, hogy a nem­zetek szövetsége által inaugurált gazdasági gyógymód, a szanálás, eredményes sikerrevitelét nemcsak a kormány kívánja és munkálja, ha­nem érte oly magasrendű áldozato­kat hozott Magyarország egész né­pessége, hogy valósággal hősi ön­megtagadással leijesiti adózását, me­lyért emléket érdemelne, mintegy a többi nemzetek társadalma számára példaadásul „a névtelen magyar adó­fizető" Hadjáratot hirdet Magyarország ellen a bukaresti kormány Hazugságokkal is rágalmakkal izgat ellenünk a „Viitorul" — „Hz erdélyi magyarság elvész a román tengerben!" — A bukaresti félhivatalos kormánylap véresszájú riadója (A „Körösvidék" tudósítójától) Bukarest, szeptember 16. Jelentettük, hogy a népszövetségi tanácskozások elé az erdélyi magyar kisebbség több életbevágó fontos­ságú panasza került. A magyar de­legáció az erdélyi földbirtok- és iskolapolitika magyarirtó célzatára mutatott rá az Apponyi Albert gróf által előterjesztett javaslatokban. — Mindez annyira felbőszítette a buka­resti kormányt, hogy félhivatalos lapjának, a „Viitorul" cimü buka­resti lapnak a hasábjain egy szeny­nyes, hazugságoktól és vérlázító rágalmaktól hemzsegő förmedvényt dörgött el Magyarország ellen. A bukaresti oláh kormány lelkületét hűen visszatükröztető mocskos fél­hivatalos közleményből az alábbi részleteket közöljük szószerinti ma­gyar fordításban: Amit nem szabad tfirni Naponta készülnek az ország ellen irt rágalmakkal teli panaszok, ame­lyek a magyar irredentizmus szol­gálatában állanak — még pedig magyaroktól, akik román állampol­gárok. Ezekkel a közönséges rágal­mazókkal és árulókkal szemben a legerélyesebb eszközöket kell alkal­mazni. Hisszük, hogy ha Jugoszlá­viában ilyesmi előfordult volna, a bűnös magyarokat azonnal a hatá­ron túlteszik, hacsak perbe nem fog­ják hazaárulás miatt. A mi türelmünk már amúgy is messzire ment(?) ennek pedig meg kell szűnnie! Nem szabad elviselni, hogy a román állampolgárok idege­nektől legyenek kénytelenek a leg­nagyobb inzultusokat elviselni (?) hanem a legdrasztikusabb eszközök­kel kell fellépni ellen&k ! Mit vészit Magyarország ? R lap ezután — már dűlt betűk­kel — a következőkép folytatja: — Magyarország napról-napra mind kétségbeesettebben konstatál­hatja szomszédaink folytonos­san előrehaladó konszolidálódását s különösen Romániáét. Látnia kell, hogy a mind ke­vesebbedő magyar kisebbség mindinkább elvész a román tengerben. — Tény az, hogy magyarjaink közül igen sokan látják a román uépnek hatalmas felszívó képessé­gét s látva az elkerülhetetlen szük­ségességét is, hazájuknak lojális állampolgárai akarnak lenni s ez a körülmény a budapesti javíthatatlan imperialistákat módfelett izgatja. Erdélyben 10 év múlva nyoma sem lesz a magyar uralom­nak. S ez az, amiért Apponyi és tár­sai olyan nagyon ugranak. Európa pacifikálása Aztán már kisebb, de még min­dig kövér betűkkel szedve igy foly­tatja : — fl világ minden részében s különösen Európában — a töme­gek kívánságának megfelelőleg a békét követelik. — R háború annyi felelősséggel jár s annyira rettenetes, hogy an­nak előidézésére senki sem gon­dol, csak azok, akik hasznot re­mélnek attól. R békekurzus álta­lánossá lett Európában. — Budapesten azonban még mindég ott van a zavarok előidézésének és az állandó provokálásnak a fészke. A bolondok ellen fegyvert kell ragadni, hogy ártalmatlanná lehessen tenni őket. A titok­ban fegyverkező Magyaror­szág ellen haládéktalanul in­tézkedni kell. — Egy híradás jelenti, hogy a kisántánt hatalmai a népszövetség tanácsában újból felvetik Magyarország lefegyverezésének kérdését. Itt a pillanat, hogy a szom­szédos országok vegyék ke­zükbe a szövetségközi kato­nai ellenőrzést. Középeurópa békéje követeli ezt. Folynak a XVII. kathóiikus nagygyűlés előkészületei Budapest, szeptember 16. Október 11—13-ig, három napon át tartják meg Budapesten a XVII. országos kathóiikus nagygyűlést. Rz előkészítés munkálatai serényen folynak. R gyűlés rendező bizottságához az összes magyarországi nagy kathóiikus testületek résztvevő bejelentései megérkeztek már. R kong­resszus alkalmával fontos tanácskozások és diszgyülések lesznek. Görög-oláh diplomáciai affór Kolozsvári szept. 16. Görög-oláh diplomáciai affér keletkezett amiatt, hogy az oláh kormányhatóságok ki­utasítottak Romániából néhány gö­rög állampolgárt. A görög kormány most hasonló retorzióval fenyege­tőzik. Franiaország elongedi Románia háborús adósságát? Bukarest, szept. 16. Painlevé egy a belgrádi Vreme számára adott nyi­latkozatában kijelentette, hogy Fran­ciaország elengedi Jugoszlávia és Románia háborús tartozásait. Az összeg Romániára nézve kereken 1 milliárd frankot jelentene. Jezsuita szerzetes lesz a volt szász trónörökös Berlin, szept. 16. A „Schwedische Zeitung" billenorthi jelentése sze­rint a volt szász trónörökös belép a jezsuita rendbe és ősztől kezdve a vorarlbergi Feldkirchenben folytatja tudományos kutatásait és tanulmá­nyait. A Lóderer-ügy iratai a Tábla előtt Budapest, szept. 16. A .Léderer­ügy összes iratai fellebbezés folytán a táblához kerültek, ahol dr. Kállay Miklós tanácselnöknek osztották k az ügyet. Értesülésünk szerint okt. végén lesz a fellebbezési ügy tár­gyalása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom