Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-24 / 241. szám

Békéscsaba, 1925 október 22. Arm WOO korom Szombat VI évfolyam 239. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függatlan koromxtény politikai napilap

. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési Arak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Várospolitika amott — várospolitika itt Lezajlott Békéscsaba város képviselőtestületének közgyűlése, mely határozatával elzárkózott az iparosság egy méltános s igazságos kérelme elöl, kimondván, hogy az Iparosszékház és Iparcsarnok részére kért és egyedül alkalmas városi telket nem áll módjában rendelkezésére bocsájtani. Álljunk meg itt egy szóra I — és elmélkedjünk afelett, hol ütközik össze egyrészt Békéscsaba város érdeke, mint a közérdek, az iparosság egyéni érdekeivel és mivel érdemelte ki másrészt, ez a magyar iparosság e mostoha elbánást. Békéscsaba a Triánon szabta átkozott határok konzekvenciájaképen tránzitó határvárossá vált. E minőségében, valamint fejlett ipara és eleven gazdasági élete Jolytán, elsősorban lenne hivatva arra, hogy az erőszakkal elszakított Temesvár, Arad, Nagyvárad nyomába lépve, kiépitse egy nagyvonalú város struktúráját és lerázza magáról az alföldi városok mindent megfojtó szellemi és fizikai porát. Nincs itt szükség egetverő zsenialitásra, hiszen előttünk állanak a pompás példák, miket hűen és egészségesen követni nem nehéz probléma, de szükség van belátásra, megértésre. Ez a megértés, ez a belátás hiányzik városunk mai összetételű képviselőtestületében. Nem akarván, vagy nem tudván magát túltenni a pártpolitika korlatain, nem látja meg azt az irányt, melyet követve, nagyobb nehézségek és akadályok nélkül megtehetné a fejlődés gyermekcipőjében is azt az utat, melynek végcélja nem délibáb, de igenis egy Temesvár, Arad, Nagyvárad körvonalait mutatja. Temesvár sem évszázadok alatt fejlett azzá, ami. Fejlődése csak az 1890 es években veszi kezdetét és a világháború kitöréséig, rövid 25 év alatt érte el a fejlődésnek azt a fokát, melyet elérni Békéscsabának sem lehetetlen. A nagy német városok mintájára megragadott mindenekelőtt minden eszközt, hogy komoly tényezővé növelje iparát. Bőven rendelkezésére állott tekeit örökösen ingyen, avagy hosszú évtizedekkel biztosított adómentességgel, a konvencionális egy-egy arany ellenében ajánlta fel nemcsak a helyi iparosoknak, de minden arra való idegennek is, ki megfelelő garanciákkal és életrevaló tervekkel fordult hozzá. Jól tudta e város érett polgársága, hogy a látszólagosan drága juttatások bőségesen ontják majd mindenkinek a kamatot. Kereskedő, gazda vagy iparos, nagytőkés avagy a kizárólag szellemi javakkal bővelkedő, teljes tudatában van az örök igazságnak, hogy közöttük voltak, vannak és lesznek érdekellentétek, mégis kötelességének érezte támogatni városa egyik vagy másik osztályának érdekeit, hiszen a támogatás és a pillanatnyi áldozatok gyümölcsét, ismét a köz, az összesség fogja élvezhetni. Munkaalkalmat ád a munkátlanoknak, olcsóbb beszerzési forrást a köznek l Szebbé teszi a város külső képét, lüktető vért ömleszt a belső szervezetbe! Igy és bölcsen gondolkodtak amott s nem maradt el a kívánt eredmény I De vájjon mit láttunk e józan bölcsességgel szemben a közelmúltban Békéscsabán ? Egy tisztelt, szakmájában kiváló iparos telek iránti kérelmét a vóros tanácsának javaslatával szemben a képviselőtestület elutasítja, egy másik komoly, jövendő terveiben oly nagy koncepciójú iparos, kinek országosan elismert neve, hatalmas lendülettel fejlődő ipari üzeme, szülővárosára csak fényt áraszt, drága pénzen kényszerül megvenni azt a talpalattnyi főidet, melyre szüksége van, hogy növekedésében meg ne álljon. Majd — horribile dictu — amidón az iparosság összesége a kietlen Andrássy-uton, azon a vasúthoz vezető vonalon, melynek kiépítését minden város polgársága mindenek előtt és elsősorban szorgalmazza, egy a helyi viszonyokhoz képest monumentális középületet akar emelni, ugy e pompás tervet csirájában fojtja meg. Eltekintve a szépészeti szempontokból és az egy évtized óta Egyhangúlag elfogadta a kormánypárt a 12500-as osztúszámot Budapest, október 23. A miszterelnök a tegnapi pártértekezleten felszólalásában olyan bizalmas közléseket tett, amelyek eredményeképen fogadták el egyhangúlag a 12500-as osztószámot. A miniszterelnök beszéde igeA nagy hatást tett a jelenvoltakra. Görög csapatok betörtek Bulgáriába Szófia, okt. 23. (Bolgár Távirati Iroda.) A görög csapatoknak bolgár területen kifejtett hadműveletei a határon 20 km. szélességben és 8 km. mélységben folynak. Belgrád, okt. 23. A bolgár—görög incidens Belgrádban valósággal riasztó hatást kellett. A hadügyminisztériumot utasították, hogy az eseményeket kisérje figyelemmel. Egyelőre jugoszláv csapatokat nem küldenek a veszélyeztetett területekre, de előzetes intézkedések már történtek, igy megállapították, hogy a konfliktus kiélesedése esetén' milyen csapatokat fognak a határra küldeni. A külügyminisztériumban kijelentették, hogy Jugoszlávia semleges marad addig, amíg nem fenyeget az a veszedelem, hogy a konfliktus tovább terjed. Jugoszláviának érdeke a konfliktus lokalizálása egyrészt, másrészt a Szalonikibe vezető ut biztositása, amely lehetővé teszi Jugoszláviának azt, hogy a konfliktushoz hozzászóljon. ön tözőautom obllo ka t Békéscsabának / Baukó András városi főmérnök és Zahorán Pál városi intéző Budapesten járt, ahol elsősorban a kövezéshez kiutalt állami követ sürgették, majd öntözőautók beszerzése ügyében folytattak előzetes puhatolózó tárgyalásokat. Ajánlatok kérésére később kerül sor. Illetékes körökben remélik, hogy még a tél folyamán sikerül két öntözőautót beszerezni a városnak, ami az uccakövezés előrehaladásával bizony már ugyancsak idószerü is volna. Mont ongodik be Washingtonba Károlyi Mlhélynét Washington, október 23. Washingtonban a kormány megtagadta gróf Károlyi Mihálynétól útlevelének láttamozását. A grófné felolvasásokat akart tartani az Egyesült államokban. Strassburger lapkiadó, Singer varrógépkirály veje tegnap elment Collidge elnökhöz, majd Kellog külügyi államtitkárhoz és sürgette az intézkedés visszavonását, azonban mindkét helyen visszautasító t tó k. pangó építőiparnak s a véle szerves összefüggésben álló vérkeringésnek, ezen építkezés nyújtotta előnyeitől, nem mulaszthatjuk el röviden reámutatni a tervezett Iparcsarnok felépítésének beláthatatlan gazdasági következményeire. Éppen földrajzi fekvésünk és vasúti hálózatunk folytán ugyanis az Iparcsarnok, melyben a helyi iparosoknak állandó jellegű kiállítások és árumintavásárok rendezésére adatna alkalom, felkeltené nemcsak a belföldi, de a közeli elszakított nagyobb városok kereskedelmének érdeklődését, emelné ezi zel az idegen forgalmat. Ezeknek előnyeit s nagyhorderejű konzekvenciáit bővebben fejtegetni felesleges. De e logikus és józan érvek mellett megkell emlékeznünk e kérdés morális oldaláról is. Mivel érdemelte meg az 1200 lelket meghaladó mBgyar iparosság, mely keserves, becsületes munkával keresi kenyerét, hogy amidőn évszázadok óta először és egyszer fordul igazságos kérelmével szülővárosa reprezentánsaihoz, azok nem sietnek őt támogatva karja alá nyúlni, sőt és ellenkezöleg kegyellenül fordítanak hátat. Amidőn gyászszallagos bokrétába gyűjtöttük e néhány adalékot, hogy majdan e sorokat véletlenül elolvasó utókor is elgondolkodhassék elődei várospolitikájának fajsulyáról, reményünknek adunk kifejezést, hogy ezen utókor, miként mi is, senkit sem fog megbántani azon gyanújával, miszerint e határozatok szülőoka az érdekképviseletek önzése volt és készséggel minősiti majdan azokat a megfontolás hiányának. Ugyanekkor arra kérjük a képviselő urakat, vegyék revízió alá e határozatokat, de vegyék revízió alá egész várospolitikájukat is, mert minden, a közelmúlt határozataihoz hasonló ujabb határozat szülővárosuk fejlődését évtizedekkel veti vissza. Az iparosság pedig ne adja fel szárnyaszegetten a közdelmet, szervezkedjék újból, erőteljesebben világosítsa fel a kétkedőket és jusson eszébe, hogy miként a történelem a népeket, ugy az események az osztályérdekeket elsöprik akkor, ha vesztett csata után meghajlanak a pillanatnyilag erösebb előtt és kiejtik kezükből a fegyvert. Az élet csak a küzdőt, a magának minderősebb fegyvert kovdcsolót, a bizva bízót glorifikdlja l Meskó Bila, a békéscsabai Iparosbank Rt, vezérigazgatója.