Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-24 / 241. szám

Békéscsaba, 1925 október 22. Arm WOO korom Szombat VI évfolyam 239. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. függatlan koromxtény politikai napilap . Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési Arak: Negyedévre 75000 K Egy bóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Várospolitika amott — várospolitika itt Lezajlott Békéscsaba város kép­viselőtestületének közgyűlése, mely határozatával elzárkózott az iparos­ság egy méltános s igazságos ké­relme elöl, kimondván, hogy az Iparosszékház és Iparcsarnok részére kért és egyedül alkalmas városi telket nem áll módjában rendelke­zésére bocsájtani. Álljunk meg itt egy szóra I — és elmélkedjünk afelett, hol ütközik össze egyrészt Békéscsaba város érdeke, mint a közérdek, az iparos­ság egyéni érdekeivel és mivel érde­melte ki másrészt, ez a magyar iparosság e mostoha elbánást. Békéscsaba a Triánon szabta át­kozott határok konzekvenciájaképen tránzitó határvárossá vált. E minő­ségében, valamint fejlett ipara és eleven gazdasági élete Jolytán, első­sorban lenne hivatva arra, hogy az erőszakkal elszakított Temesvár, Arad, Nagyvárad nyomába lépve, kiépitse egy nagyvonalú város struktúráját és lerázza magáról az alföldi vá­rosok mindent megfojtó szellemi és fizikai porát. Nincs itt szükség egetverő zsenia­litásra, hiszen előttünk állanak a pompás példák, miket hűen és egész­ségesen követni nem nehéz probléma, de szükség van belátásra, meg­értésre. Ez a megértés, ez a belátás hiányzik városunk mai összetételű képviselőtestületében. Nem akarván, vagy nem tudván magát túltenni a pártpolitika korlatain, nem látja meg azt az irányt, melyet követve, na­gyobb nehézségek és akadályok nél­kül megtehetné a fejlődés gyermek­cipőjében is azt az utat, melynek végcélja nem délibáb, de igenis egy Temesvár, Arad, Nagyvárad kör­vonalait mutatja. Temesvár sem évszázadok alatt fejlett azzá, ami. Fejlődése csak az 1890 es években veszi kezdetét és a világháború kitöréséig, rövid 25 év alatt érte el a fejlődésnek azt a fokát, melyet elérni Békéscsabának sem lehetetlen. A nagy német váro­sok mintájára megragadott mindenek­előtt minden eszközt, hogy komoly tényezővé növelje iparát. Bőven ren­delkezésére állott tekeit örökösen ingyen, avagy hosszú évtizedekkel biztosított adómentességgel, a kon­vencionális egy-egy arany ellenében ajánlta fel nemcsak a helyi iparosok­nak, de minden arra való idegen­nek is, ki megfelelő garanciákkal és életrevaló tervekkel fordult hozzá. Jól tudta e város érett polgársága, hogy a látszólagosan drága juttatá­sok bőségesen ontják majd minden­kinek a kamatot. Kereskedő, gazda vagy iparos, nagytőkés avagy a ki­zárólag szellemi javakkal bővelkedő, teljes tudatában van az örök igaz­ságnak, hogy közöttük voltak, van­nak és lesznek érdekellentétek, mégis kötelességének érezte támogatni vá­rosa egyik vagy másik osztályának érdekeit, hiszen a támogatás és a pillanatnyi áldozatok gyümölcsét, ismét a köz, az összesség fogja él­vezhetni. Munkaalkalmat ád a mun­kátlanoknak, olcsóbb beszerzési for­rást a köznek l Szebbé teszi a város külső képét, lüktető vért ömleszt a belső szervezetbe! Igy és bölcsen gondolkodtak amott s nem maradt el a kívánt eredmény I De vájjon mit láttunk e józan böl­csességgel szemben a közelmúltban Békéscsabán ? Egy tisztelt, szakmá­jában kiváló iparos telek iránti ké­relmét a vóros tanácsának javasla­tával szemben a képviselőtestület elutasítja, egy másik komoly, jö­vendő terveiben oly nagy koncep­ciójú iparos, kinek országosan el­ismert neve, hatalmas lendülettel fej­lődő ipari üzeme, szülővárosára csak fényt áraszt, drága pénzen kényszerül megvenni azt a talp­alattnyi főidet, melyre szüksége van, hogy növekedésében meg ne álljon. Majd — horribile dictu — amidón az iparosság összesége a kietlen Andrássy-uton, azon a vasúthoz ve­zető vonalon, melynek kiépítését minden város polgársága mindenek előtt és elsősorban szorgalmazza, egy a helyi viszonyokhoz képest mo­numentális középületet akar emelni, ugy e pompás tervet csirájában fojtja meg. Eltekintve a szépészeti szem­pontokból és az egy évtized óta Egyhangúlag elfogadta a kormánypárt a 12500-as osztúszámot Budapest, október 23. A miszterelnök a tegnapi pártértekezleten felszólalásában olyan bi­zalmas közléseket tett, amelyek eredményeképen fogadták el egyhangú­lag a 12500-as osztószámot. A miniszterelnök beszéde igeA nagy hatást tett a jelenvoltakra. Görög csapatok betörtek Bulgáriába Szófia, okt. 23. (Bolgár Távirati Iroda.) A görög csapatoknak bolgár területen kifejtett hadműveletei a határon 20 km. szélességben és 8 km. mélységben folynak. Belgrád, okt. 23. A bolgár—görög incidens Belgrádban valósággal riasztó hatást kel­lett. A hadügyminisztériumot utasították, hogy az eseményeket kisérje fi­gyelemmel. Egyelőre jugoszláv csapatokat nem küldenek a veszélyeztetett területekre, de előzetes intézkedések már történtek, igy megállapították, hogy a konfliktus kiélesedése esetén' milyen csapatokat fognak a határra küldeni. A külügyminisztériumban kijelentették, hogy Jugoszlávia semleges marad addig, amíg nem fenyeget az a veszedelem, hogy a konfliktus to­vább terjed. Jugoszláviának érdeke a konfliktus lokalizálása egyrészt, más­részt a Szalonikibe vezető ut biztositása, amely lehetővé teszi Jugoszláviá­nak azt, hogy a konfliktushoz hozzászóljon. ön tözőautom obllo ka t Békéscsabának / Baukó András városi főmérnök és Zahorán Pál városi intéző Buda­pesten járt, ahol elsősorban a kö­vezéshez kiutalt állami követ sürget­ték, majd öntözőautók beszerzése ügyében folytattak előzetes puhato­lózó tárgyalásokat. Ajánlatok kéré­sére később kerül sor. Illetékes kö­rökben remélik, hogy még a tél fo­lyamán sikerül két öntözőautót be­szerezni a városnak, ami az ucca­kövezés előrehaladásával bizony már ugyancsak idószerü is volna. Mont ongodik be Washingtonba Károlyi Mlhélynét Washington, október 23. Was­hingtonban a kormány megtagadta gróf Károlyi Mihálynétól útlevelé­nek láttamozását. A grófné felolva­sásokat akart tartani az Egyesült államokban. Strassburger lapkiadó, Singer varrógépkirály veje teg­nap elment Collidge elnökhöz, majd Kellog külügyi államtitkárhoz és sürgette az intézkedés visszavoná­sát, azonban mindkét helyen vissza­utasító t tó k. pangó építőiparnak s a véle szerves összefüggésben álló vérkeringésnek, ezen építkezés nyújtotta előnyeitől, nem mulaszthatjuk el röviden reá­mutatni a tervezett Iparcsarnok fel­építésének beláthatatlan gazdasági következményeire. Éppen földrajzi fekvésünk és vasúti hálózatunk foly­tán ugyanis az Iparcsarnok, melyben a helyi iparosoknak állandó jellegű kiállítások és árumintavásárok ren­dezésére adatna alkalom, felkeltené nemcsak a belföldi, de a közeli el­szakított nagyobb városok kereske­delmének érdeklődését, emelné ez­i zel az idegen forgalmat. Ezeknek előnyeit s nagyhorderejű konzekven­ciáit bővebben fejtegetni felesleges. De e logikus és józan érvek mel­lett megkell emlékeznünk e kérdés morális oldaláról is. Mivel érdemelte meg az 1200 lelket meghaladó mB­gyar iparosság, mely keserves, be­csületes munkával keresi kenyerét, hogy amidőn évszázadok óta elő­ször és egyszer fordul igazságos kérelmével szülővárosa reprezentán­saihoz, azok nem sietnek őt támo­gatva karja alá nyúlni, sőt és ellen­kezöleg kegyellenül fordítanak hátat. Amidőn gyászszallagos bokrétába gyűjtöttük e néhány adalékot, hogy majdan e sorokat véletlenül elolvasó utókor is elgondolkodhassék elődei várospolitikájának fajsulyáról, re­ményünknek adunk kifejezést, hogy ezen utókor, miként mi is, senkit sem fog megbántani azon gyanújá­val, miszerint e határozatok szülő­oka az érdekképviseletek önzése volt és készséggel minősiti majdan azo­kat a megfontolás hiányának. Ugyan­ekkor arra kérjük a képviselő ura­kat, vegyék revízió alá e határoza­tokat, de vegyék revízió alá egész várospolitikájukat is, mert minden, a közelmúlt határozataihoz hasonló ujabb határozat szülővárosuk fejlő­dését évtizedekkel veti vissza. Az iparosság pedig ne adja fel szárnyaszegetten a közdelmet, szer­vezkedjék újból, erőteljesebben vilá­gosítsa fel a kétkedőket és jusson eszébe, hogy miként a történelem a népeket, ugy az események az osz­tályérdekeket elsöprik akkor, ha vesz­tett csata után meghajlanak a pilla­natnyilag erösebb előtt és kiejtik ke­zükből a fegyvert. Az élet csak a küzdőt, a magának minderősebb fegyvert kovdcsolót, a bizva bízót glorifikdlja l Meskó Bila, a békéscsabai Iparosbank Rt, vezérigazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom