Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) szeptember-október • 196-247. szám

1925-10-18 / 236. szám

Körösvidék Békéscsaba, 1925. október 20 9 lélekharang „A középosztály kérdése* tehát „egy nagy, súlyos, fenyegető, szociális probléma" lett, amint azt az ország közvéleménye a miniszterelnök szerdai beszédéből megtudta. Hiszen eleddig nem tudta, nem hitte, mert arról a helyről nem engedték elhinnie, ahol már régen épen olyan jól tudták ezt, mint szerdán, csakhogy nem volt szabad beszélni róla, mert nem volt alkalmas téma annak a szivek mélyén melengetett — halvaszületett —'gondolatnak a megvalósítása érdekében, hogy a „nemzetfenntartó elem" fiaiból nevelnek uj középosztályt, mely a nyomorúságban elpusztult réginek helyét egyedül fogja megelégedésre betölteni. Öt év után először halljuk hivatalos helyről, hogy a középosztály problémája „nemzeti probléma is, mert hiszen erős lehet egy ország munkáskezek által is, de értelmiség nélkül, középosztály nélkül az állam mindig csonka fog maradni." És ezzel bevonul a mi szivünkbe az öntudatos büszkeség, hiszen : mi is „nemzetfenntartó elem" vagyunk ezek szerint. Minden rendén is vo!na, ha ezzel vége lett volna a beszédnek, de az ezután következő részek minden szavából a lélekharang kongása cseng felénk. Tessék minden szót jól megfigyelni, ami ezután következik, mert ehhez fogható statáriális tömegitélet még nem hangzott el idáig: „Meg kell találnunk a módot arra, hogy a középosztály gyermekeinek nevelésénél — akik a történelmi tradíciónak megfelelő fajiságot képviselik — segítségére tudjunk sietni ennek az osztálynak s ha ők el is pusztainak, gyermekeik ennek a nemzetnek újból vezetői lesznek." A magyar középosztály a történelem tanúsága szerint soha nem követett el olvan bünt, amellyel ezt a sorsot megérdemelte volna. Minden nemzeti küzdelemben oroszlánrész jutott neki, de minden katasztrófánk következtében a legsúlyosabb kereszt is az ö vállaira került. Állhatatossága, hűsége mentette meg mindig a menthetőt: a megpróbáltatások legnehezebb idején adta megbízhatóságának és áldozatkészségének megcsodálható tanujeleit. Tíz évi nélkülözésekkel teljes vergődésével megfizette a reánk roskadó jóvátételt; és mióta indirekt jövedelmekből kerül ki az államháztartás bevételeinek zöme, keresetéhez viszonyítva óriási rész jut neki a teherviselésből. Ezek az érdemek le nem tagadhatók (azaz letagadhatók, de mégis igazaki), ezek az érdemek nem teszik méltóvá ezt a társadalmi osztályt arra a sorsra, amelyet juttatnak neki. A sors csapásait példás hősiességgel, némán tűrte, de soha nem hitte, hogy emberfeletti áldozatainak elismeréseképen a purgatóriumi vezeklés után a szó szoros értelmében a túlvilági boldogság lesz osztályrésze. A legelkesereáettebb hangulatában sem tudta elhinni, hogy a legfelelösségtel/esebb helyen — honnan helyzetének javítását számtalanszor ígérték meg kötelező komoly szóval — elpusztulásában fogják megtalálni a megnyugtató megoldás egyetlen móáját! Azért a fejünk fölött kong a lélekharang 1 Kötelét olyan ember tartja a kezében, aki tudja, hogy ez a csengés csak a halottat illeti meg, de tudja azt is, hogy az a halott, kinek elmúlását hirdeti még él és kényszerű pusztulásának minden gyötrelmét kétszer szenvedi át, mert hiszen arról is kioktatták, hogy azokat, akiket szive vérével nevelt: ugyanerre a sorsa szánták. Dr. Bannek Benedek. Cseh pimaszftodás a prágai parlamentben THtabozib a magyar kormány Budapest, október 17. A csehszlovák parlament csütörtöki ülésén az elnökség engedélyt arra, hogy a felszólaló cseh képviselők kizárólag magyar belügyi kérdésekkel kapcsolatosan nyilatkozatot tegyenek. Illetékes helyről közlik, hogy a magyar kormány utasította a prágai magyar követet, hogy csehszlovák parlamentben az elnökség beleegyezésével a magyar belügyekbe történt illetéktelen beavatkozás ellen a csehszlovák kormánynál tiltakozzék. Tánoxos altábornagy kitüntetése Budapest, október 17. A kormányzó a tényleges szolgálatból való kiválása alkalmából az első oszályu magyar érdemkeresztet adományozta Tánczos Gábor magyar királyi altábornagynak, aki a nemzeti hadsereg fennállása óta különleges ^beosztásokban kiváló érdemeket szerzett és a haza érdekében odaadó hazafisággal az átlagon tul emelkedő rendkívül értékes szolgálatot fejtett ki. Tanácsülés Az 1925. évi október 16-án dr. Bsrthóty István elnöklete alatt tartott tanácsülésen az alábbi ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak: Florek Lajos asztalos, Horostyák Lajosné női szabó, Grigolon János Fiai Rt. baromfikereskedés, Stern Mártonná baromfikereskedés, Vágó Rezső Rt. békéscsabai fiókja fakereskedő, Angol-Magyar Bank békéscsabai fiókja banküzlet, Szőllösi József bérfürészelő iparra. Elutasították Róth Ábrahám baromfikereskedés ipar iránti kérelmét. Tartózkodási engedélyt kaptak: Gancz Gizella, Mayer György, Kloiber Teréz, Stökl Paula, Belij Iván, Argyelán Demeter, Liebermann Jakab. Rokka Kötszövögyár vízjogi eng. tárgyában kelt alispáni rendeletet tudomásul vette a tanács. A kisebb kömivesipar gyakorlása tárgyában kelt K. M. rendelete az ipartestület épitőszakosztályának megküldötte tudomásulvétel céljából. Építési engedélyt kaptak: Stábó Mihály, Kovács Pál, Valentinyi Pál, Sípos Imre, Hugyecz János, Erdős Testvérek és az AEGV. Telekeldarabolási engedélyt kapott Dudás Pál és Zsilák András. Özv. Lábos Péterné házátalakitási engedély iránti kérelmét elutasították, úgyszintén Horváth Lajos helyhatósági engedély iránti kérelmét, valamint Madarassy Pál trafikbódé felállítási engedély iránti kérelmét. Ezenkívül számos a hétfői közgyűlés tárgysorozatába tartozó ügy nyert a tanács által elintézést. Va ddiszn óvadászat a budai várban Budapest, okt. 17. Tegnap este a budai hegyekből eddig ismeretlen módon egy vaddisznó a várba tévedt. Az állatot a miniszterelnökségi palota előtt a szolgálatot teljesítő rendőrőrszem vette észre és üldözni kezdte. A vadkan azonban a vár bokrai közé menekült és elrejtőzött. A sikló mellett dolgozó munkások és a sétányon szolgálatot teljesítő rendőrőtszem ma reggel fél 10 óra tájban rátaláltak az állat búvóhelyére. Azonnal értesítették a miniszterelnökségen szolgálatot teljesítő rendőrőrszemet, aki betelefonált az elsőkerületi rendőrkapitányságra. Vitéz Magassy Antal lendörfelügyelö azonnal a helyszínre ment és kölcsönkérte gróf Bethlen István miniszterelnök vadászpuskáját, amelyet az inas le is hozott. A rendőrfelügyelő több lövéssel leterítette a körülbelül 50— 60 kg. sulyu fiatal vaddisznót. Az érdekes vadászatnak még a csendes várban is sok bámulója akadt. Megnyiít a Msárlielyi művészei! kiállítása Általános tetszésre és nagy vásárra számithatnak a Hódmezővásárhelyi Művészek Majolika Telepének csodaszép cseréptárgyai, melyek népies magyaros díszítésükkel a legszebb régi magyar keramikai tárgyakra emlékeztetnek bennünket. Formában, színben, díszítésben annyira kiforrottak ezek a magyar cserepek, hogy bármely külföldi kiállításon becsülettel reprezentálhatják a magyar népies keramikát. A telep mesterei: Kallós Ede, Medgyessy Ferenc, Pásztor János szobrászművészek, Endre Béla festőművész, Smurák József építész, a telep igazgatója teljesen megértették a nép lelkét és ezzel magyarázható meg az a megkapó ortisztikum, melyet a kiállított tárgyak nyújtanak, —- legyen az korsó, virágváza, falitányér vagy egy igénytelen hamutartócska. Nem csodáljuk, hogy tárgyaik gyöngyszemei a kiállításoknak és egyre-másra nyerik el velük az I aranyérmeket. A budapesti mücsar; noki kiállításnak a telep állandó szereplője és legutóbb a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon arattak ezek a cserepek nagy sikert. A kiállításon mintegy 300 darab tárgy van kiállítva és hallatlan olcsón vásárolhatók 1 A megvásárolt tárgyak azonnal el is vihetők. — A telepet a kiállításon Smurák József ügyvezető igazgató képviseli. A Magyar Kir. Operaház előadásai rádión A pósta kísérleti állomás vezetősége közli, hogy a rádió készülékek felállítását a M. Kir. kereskedelemügyi miniszterhez intézett 20 ezer koronás okmánybélyeggel ellátott kérvénnyel a M. Kir. posta és távírda vezérigazgatósághoz (Budapest, Hunyadi János-ut 3 sz. alá) kell bejelenteni. A pósta kísérleti állomás hetenkint kétszer közvetíti a Magyar Kir. Operaház előadásait, a melyek kifogástalanul hallhatók. Osloserln németországi utja Berlin, október 17. Csicserin orosz külügyi népbiztos tegnap Wiesbadenbe érkezett. Építőipari hozlemény Kaptuk az alábbi sorokat: A „Körösvidék" mult vasárnapi számában az I. fokú iparhatóság egy közleményt adott közre ezen a cimen: „Döntés a csabai kisebb kőműves és ácsiparosok munkaköre ügyében". Efc a kereskedelemügyi miniszteri döntés Csongrád rt. városra vonatkozik, melyet az iparkamara küldött le az I. fokú iparhatóságnak. Ugy vélem, hogy ha az I. fokú Iparhatóságnak az építőiparra vonatkozó felvilágosításra lenne szüksége, helyesebben cselekedne, ha a budapesti építőmesterek ipartestületének a véleményét kérné ki, mert az autentikusabb véleményt mondani speciálisán az építőiparra vonatkozólag, mert a kamara is csak véleményező és nem döntő ha- j tóság. A csongrádi döntvény állítólag jogot ad a csabai kőmives és ácsiparosoknak, kik iparukat 1918. év december hó 1-ike előtt váltották, engedélyhez kötött egyszerű szerkezetű, egyenes soron pincenélküli, szoba, konyha-kamarás épületet, mely 6 méter fesztávolságot nem halad meg, felépíteni, £amennyiben jogerősan bizonyítani tudják, hogy a fenti terminus előtt ilyen épületeket létesítettek. De ez természetszerűleg nem jelenti azt, hogy aki 1918. décember 1-je előtt, mikor még Csaba nagyközség volt, a miniszteri rendelet által megállapított határokat túllépte, az most is Békéscsaba rt. város területén jogot szerzett volna magának ezzel arra, hogy a miniszteri rendelet által megállapított határokat túlléphesse, mert ezzel kihágást követ el és a kihágási bíróságnak megszaporítja munkáját. [Építőiparos.)