Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-07-08 / 151. szám
Békéscsaba, 1925 julius 131. Mra lOOO korona. Szerda m* iMüim«wa'-V M Mi i ii .i iir i í m VI. évfolyam 1 54 . szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Amundsen át akar repülni a Sarkvidéken Oszló, julius 7. A „Sjöfárt Tidende" munkatársa előtt Amundsen kijelentette, hogy azt a feladatot tűzte ki magának, hogy a Sarkvidéken át Alascába repüljön. Reméli, hogy ezt a célját idővei el is érheti. A feladat az, hogy felkutassa azt a nagy ismeretlen területet, amely Alasca és a Spitzbergák között terülgel. Elsworth kijelentette, hogy vágyakozik a sarkvidék után, de sohasem térne viszsza repülőgéppel. Léghajókat azonban lehetne alkalmazni. Feucht ugy nyilatkozott, hogy sohasem venne részt egy sarkvidéki repülőutban, mert nincs alkalmas hely a leszállásra. Halálbüntetést kért az ügyész Léderernére Budapest, julius 7. A Léderer bünügy mai targMalását fél 10-kor nyitotta meg az elnök, akinek felhívására Makay Jenő ügyészségi alelnök elmondta vádbeszedét. Kétségtelennek tartja, hogy Léderer Qusztávot a bűncselekmény elkövetésére felesége szándékosan bírta rá. Lédrer Sándor ellen vádat emelt amiatt, hogy sógornőjétől 60 millió koronát elrejtés végett elfogadott, amikor már tudta, hogy ez a pénz honnan származott. Ezt a vádat most is fentartja ellene. Léderer Sándort bűnpártolás vétségében kéri bűnösnek kimondani. Léderernére az ítélet — mondja — nem lehet más, mint kötéláltali halál. Léderer Sándorral szemben a megfelelő fogházbüntetés volna alkalmazandó. Okoliosányit szembesítették Ditrioh zálogházi becsüssel Budapest, julius 7. A Leirer-féle gyilkosság ügyében a vizsgálóbíró szembesítette Okolicsányi Lászlót Dittrich József zálogházi becsüssel, aki a szemébe mondta, hogy Okolicsányi karácsony előtt elmondta neki, hogy többször fent járt Leirer Amália lakásán. Okolicsányi erre a vallomásra azt válaszolta, hogy csak félreértésből származhatik. Bontják már az aradi szobrokat Arad, julius 7. Hosszú készülődés után ma kezdte meg Vigniaili Ráfael nagyváradi szobrász, a város vezetőségének utasítására, Arad két magyar szobrának, a Szabadság- és a Kossuth szobornak, lebontását, A munkálatokat a Szebadság-szobron kezdték meg. A szobor körüli teret, — az esetleges zavargást elkerülendő — katonai kordonnal zárták el és a szuronyos katonák a munkásokon kivül senkit sem engedek a szobor közelébe menni. A katonaságokon kivül megerősített őrjáratok is ügyelnek a rendre. A munkálatok reggel óta serényen folynak Vigniaili személyes vezetésével. j| miniszter nem járult hozzá a népjóléti tanácsnoki és az árvaszéki ülnöki állások megszüntetéséhez a A decemberi létszámcsökkentés ügyében végre megérkezett a nehezen várt belügyminiszteri döntés, melyből az alábbiakat közöljük: Békéscsaba r. t. város létszámcsökkentő bizottságának 1924 december 11-én hozott határozatát illetve a képviselőtestület által jóváhagyott határozatot a belügyminiszter a következő módositásokkal és észrevételekkel vette tudomásul: Dr. Gally Géza által betöltött népjóléti tanácsnoki és a dr. Zvaratkó Pál által betöltött árvaszéki ülnöki állások megszüntetéséhez, mivel az erősen fejlődő város közigazgatásának zavartalan ellátása érdekében ezekre feltétlenül szükség van, nem járulhat hozzá, amihez képest az miniszter döntése idézett határozatnak az emiitett állások megszüntetését kimondó részét hatályon kivül helyezi. Így a nevezett tisztviselők nem vonhatók végelbánál alá. A képviselőtestület határozatának a szervezési és ügyviteli szabályzatát érintő rendelkezéseit jóváhagyás végett fel kell terjeszteni a törvényhatósági bizottsághoz. A határozatnak dr. Zvaratkó Pál árvaszéki ülnök ellen fegyelmi eljárást elrendelő és őt állásától felfüggesztő részét érifitetlenüt hagyta. A miniszter rendelkezése érteltmében a létszámcsökkentó bizottságnak azon rendelkezése, mely szerint dr. Gally tanácsnokot végelbánás alá | vonják, érvénytelen lett. i n Enyhült az ellenséges államok hangulata a „legyőzöttekkel" szemben 9 szegedi kamara fötiftóránaft jelentése a brüsszeli nemzetközi kamarai kongresszuson Tonelli Sándor dr., a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára most tért haza Brüsszelből, ahol részt vett a kereskedelmi és iparkamaráknak junius 21—27. között tartott nemzetközi kongresszusán. A kongresszus működéséről és Biüszszelben szerzett tapasztalatairól a a szegedi kamara főtitkára a következő hivatalos jelentésben számol be: A kongresszust tulajdonképen a párisi nemzetközi kereskedelmi kamara rendezte, amely abból a célból alakult, hogy nemzetközi központja legyen a világ kamaráinak és egy általános jellegű kereskedelmi és ipari érdekképviseletnek. Az idei brüsszeli kongresszuson 28 állam 727 delegátussal képvisel tette magát. Az egyes nemzetektől függetlenül képviselve volt a nemzetek szövetsége, a németországi jóvátételi bizottság és több más nemzetközi jellegű szervezet. A ki küldöttek számát illetőleg a résztvevő államok sorában Amerika vezetett 246 delegátussal. Utána Nagy britannia következett 87 kiküldöttel. A kongresszuson magyar részről Gratz Gusztáv nyug. külügyminiszter vezetésével megjelente*: Auer Pál dr. az International Law Association tagja. Balla Szigfrid, a Kereskedelmi Csarnok titkára, Belatiny Braun Zoltán dr, az Iparjogvédelmi Egyesület tagja, Halassi Fischer Ödön, a Magyar Cobden Szövetség elnöke, Király Ferenc dr. ügyvéd, Mannheim Lajos bankár, Szávay Gyula, a budapesti és Tonelli Sándor dr, a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára. Ezek közül nyomtatott munkálatokkal szerepeltek a kongresszuson Gratz Gusztáv, aki általános ismertetést irt Magyarország közgazdasági helyzetéről, Tonelli Sándor dr, a megszakadt vasúti összeköttetések helyreállításáról szóló tanulmányával és Halasi Fischer Ödön, aki füzetében Európa gazdasági rekonstrukcióját magyar szempontokból tárgyalta. A kongresszus tárgyalásainak vezető kérdése a gazdasági ujáépitésnek az ügye volt. Az ujáépités kérdésének ismertetésére a párisi nemzetközi kereskedelmi kamara elnöksége egész sor kiválló szakembert kért fel, akik közül tgyesek hivatatalos állásuknál fogva is hivatva voltak arra, hogy véleményüket és nézeteiket kifejtsék. Ezeket az ismertető jellegű előadásokat a kongresszusnak plenáris ülésein tartották és ezekhez természetesen vita nem kapcsolódott és határozathozatalok nem történtek. A gyakorlati jellegű részletkérdéseket a bizottsági üléseken tárgyalták ; ezekben a kérdésekben a bizottságok határozati javaslatot hoztak, melyeket a kongresszusnak utólsó plenáris ülése szankcionált és kimondotta, hogy azokat az egyes kormányoknál való előterjesztés céljából a nemzeti bizottságokhoz teszi át, illetve a Népszövetséghez juttatja el. A nemzetközi kereskedelmi kamara a kongresszus számára külön kötetben összefoglata a gazdasági ujáépitésnek eddigi eredményeit. Ez a kötet az összes résztvevők körében kiosztásra került. A kongreszszuson külön csoport foglalkozott a nemzetközi választott bíróságok kiépítésének kérdésével. A kongresszus megnyitása junius 21-én a belga akadémia nagytermében történt a király, a belga kormány és a brüsszeli diplomáciai testület jelenlétében. A beszédekből kicsillant az aggodalom, hogy a jóvátételeknek mai rendszere veszélyes következményekkel járhat meg azokra az államokra nézve is, amelyeknek javára a jóvátételi kötelezettségeket meqállspitották. Altalánosságban meg lehet állapítani, hogy a hangulat a volt ellenséges államokkal szemben lényegesen enyhült. A gazdasági nyomorúság, különösen pzdig a pénzügyi válság, amely Franciaországban és Belgiumban is egyre élesebb formában jelentkezik, mindinkább rávezeti a gazdasági szakembereket arra, hogy együttműködéssel közösen keressék a kivezető utat a háború utáni időknek gazdasági válságáról. A régi ellenségeskedéseknek nyomát még leginkább a kisantant egyes képviselőinél lehet látni, akik állandóan aggodalommal tekintenek Magyarországra. Az egyes csoportok tárgyalásainak során több olyan kérdés merült fel, amely Magyarországot is igen közvetlenül érdekli. A nemzetközi kamara egységes tervezetet dolgozott ki az ipari és kereskedelmi tulajdonoknak nemzetközi védelmére. — Ebbe a javaslatba a franciák egy pontot óhajtottak bevétetni az úgynevezett területi védjegyre vonatkozólag, amely kizárólagosságot biztosit a cognac, champagner, camembert és más szavak számára. Ezt a pontot több állam képviselői, főleg az amerikaiak és olaszok, igen erő sen megtámadták és arra való hivatkozással, hogy ezek a kifejezések ma már nem provenieciát, hanem előáliitási módot jelentenek, sikerült a teljes törlését keresztülvinni. Magyar részről az ezen kérdés körül kifejlődött vitában Belatiny Braun Zoltán vett részt. Az idegen államok részéről hozott Ítéleteknek a végrehajtásáról magyar rész: 51 dr. Auer Pál szólt hozzá és azt javasolta, hogy a nemzetközi választott bíróságok ügye, amely könnyebben megvalósítható, a nemzetközi jogsegély ügyétől választassák külön, hogy az utóbbinál előálló késedelem az előbbi pont megvalósítását ne veszélyeztesse. A nemzetközi jogsegély ügye ugyanis magyar részről több tekintetben aggodalomra adhat okot. Amig ugyanis a háborús idők kilengései nem simultak el teljesen, óvakodni kell az idegen Ítéletek feltétlen végrehajthatóságának az elfogatásától. Dr. Auer Pál javaslatát a kong-
