Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-28 / 144. szám

8 Stérősvidék Békéscsaba, 1925. junius 28. Tanácsülés Lebontják az flndrássy-uton IBDŐ bódékat Pénteken délután tartotta a vá­rosi tanács ülését dr. Berthóty Ist­ván polgármester elnöklete alatt, melyen az alábbi ügyek nyertek el­intézést : Iparigazolványt kaptak : Pataj Já­nos gyümölcs és zöldségkereskedés, Vaszkó Mátyás baromfi- és tojáske­reskedés, Popelka Ferencné rövid­árukereskedés, Janovits Albert asz­talos, Hedvig Mária nőiszabó, Szi­lágyi Gábor szabó iparra. Elutasí­tották Apjári Jánosné korcsmai ipar iránti kérelmét. Tudomásul szolgált a mérnöki hi­vatalnak a régi anyagból készült téglajárdákról szóló kimutatása. Egy­ben megbízta a tanács a számvevő­séget, hogy a kimutatásban foglalt összegekkel az érdekelt háztulajdo­nosokat terhelje meg és az összegek befizetéséről gondoskodjon, Sztaniszláv Dávid a Horthy Mik­lós uccán levő házában egy üzlet­ajtó nyitására kapott engedélyt. Özv. Viszt Gergelyné bódéfelálli­tása iránti kérelmét elutasították. Ugyancsak elutasították Babarczy Mihály kérelmét, aki a Takarék Egyesület sarkára kapott bódéfelál­litási engedélyének a Fiume elé való átváltoztatását kérte. Az állatorvosi hi­vatal javaslatára a sintértelepen még két megfigyelő kutyaketrec beszer­zésével bizták meg a mérnöki hi­vatalt. A piaci és uccoi árusitó bódék, házak ulán fizetendő helypénz nagy­ságát julius 1-től visszavonásig a tanács a következőképen állapítot­ta meg : hadirokkantak és hadiöz­vegyek az uccákon és tereken en­gedélyezett árusitó bódék után négy­zetméterenként és évenként 100,000 koronát, nem hadirokkantak, vagy hadiözvegyek 150.000 koronát fi­zetnek. fl Hunyadi-téren felállított és engedélyezett bódék után négyzet­méterenként és évenként 150 ezer korona fizetendő. Minden megkez­dett négyzetméter egy egésznek számit. A helypénz negyedévenként előre fizetendő. Az engedély nél­küli bódék lebontandók. A Turul országos testedzőegye­sülettói a tanács két drb. Horthy Miklós kormányzót ábrázoló dotn­bormükép megvásárlását határozta el. Az Andrássy-uti lakosok a 71 sz. alatt a Kociszky féle telken épült árusítóbódék eltávolítását kérték. A tanács a bódék azonnali lebontá­sát rendelte el, mert az építési sza­bályrendelet szerint közforgalmi, vá­rosszépészeti, különösen közegész­ségügyi szempontból kifogás alá esnek. Hrabovszky Mátyás, Dékány An­drásné, özv. Kocziha Jánosné hely­hatósági engedély iránti kérelmét el­utasították. Liker Mihály, Szabó Sándor, Pris­kin János és Vajnai jános építési engedélyt kaptak. Tárgyaltak még több kisebbjelen­tőségü jobbára belső ügyeket. A csonkavármegyék vagyona Arad, junius 27. A trianoni béke­szerződés értelmében Románia és Magyarország bizottságokat alakí­tott, amelyek a kettéválasztott határ­menti vármegyékvagyonánakésadós­ságainak felosztását készítik elő. A bizottságok munkája ezideig nem járt sikerrel, mert a tartozások tekinteté­ben a román és a magyar bizottsá­goknak eltérő volt a nézetük. Tegnap Nagyváradra érkezett Aradról ahol a bizottságok vezetői tartózkodnak, dr. Csatáry Béla és dr. Ernyey Imre magyar kormánybiztos, akik a ha­tóságokkal s a román bizottsággal folytatták a tárgyalást. A kormány­biztosoka megkapott felvilágosítások után visszautaztak Aradra. (KEK) esetten látja, hogy a legnagyobb igyekezettel sem tud velük lépést tartani és nem vergődik annyira se, hogy a családja mindennapi szük­ségletének az árát megkeresse. Hja persze, a kávéfa nem tengeri és a kemény brazíliai agyag nem a magyar Alföld televénye. Ami pedig az újonnan érkezeit magyar kávémunkás erejét elszívja, az a rettenetes, nyirkos forrósá?, a párás, fojtó levegő, amely megrontja a vérét, lázba borítja a testét és ha a szervezete nem elég erős, rövid napok alatt végez is vele. Ezt a próbát minden kivándorló­nak el keli viselnie Braziliában. Oda­kint persze mindenki természetesnek találja, ha az uj kapás egy szép napon nem áll be a sorba. Otthon nyög szalmazsákján, amig meg nem könyörül rajta a halál. Egész csalá­dokat temetnek el a legkisebb meg­döbbenés nélkül a fazendákon. Mi ölte meg őket? — A klima. Nem birták ki a klímát. Meghaltak. Ezen nincs semmi csodálkoznivaló, ez csak iermészetes ?! Ha a klíma ezer formában meg­nyilvánuló betegségein is szerencsé­sen átesett a magyar, még mindig nagyon sok jogos panasza lehet fazendai élete ellen, mert ritka az olyan fazenda, amelyiken a munkás­családoknak rendes, tisztántartható, egészséges lakóhelyük és tűrhető élelmezésük van. Pedig ezek még csak a legminimálisabb követelmé­nyek volnának ahoz, hogy békében viseljék önként vállalt nehéz kereszt­jüket. Hol van még a gyermekek iskoláztatása, egy kis vasárnapi pihenő, egy magyar újság, egy tem­plom, egy kis lelki táplálék, ami kiemeli az embert az állati sorból! Bizony ehez a fazendán nem jut­hat hozzá a magyar. Meg kell ta­nulnia a feketeképü benszülöttek igénytelen, rabszolgaéletét, amelyből hiányzik minden szép, minden gyön géd és minden nemesebb tartalom. Itt kinn a fazendák füstös, nyo­morúságos odúiban bizony minden egyes este elsirathatják a magyar kivándorlottak azt a sok szép nap­sugaras, madárdalos, buzakalászos igazi magyar emléket, amely az iskola padjaitól kezdve otthon el­töltött életük utolsó napjáig olyan erősen, olyan kitörülheletlenül forrott bele szivük mélyébe. Otthon emberek, egy állam pol­gárai voltak, itt robotosok, egy kávé­telep névtelen rabszolgái. Otthon — ha nehezen is — maguknak és csa­ládjuknak éltek, itt kinn pedig csa­ládjukkal együtt megszámozott esz­közök, mint akármelyik félvad ben­szülött, akivel versenyt kell robotol­niok. (Folyt, köv.) [serhésztisztképzí tábor A Magyar Cserkész Szövetség V. kerületi tisztikarának idősebb cso­portja julius hó 2—1 l-ig tisztképző táborba megy Püspökielére (Makó mellett), ahol Vidovszky Kálmán pa­rancsnoksága alatt kora reggeltől késő estig tartó munkában nyernek kiképzést a legfontosabb cserkész­pedagógiai és gyakorlati kérdésekben. A táborozás a Maros mentén egy erdőben lesz, ahol a cserkésztisztek teljes tábori életet élnek. A kiképző munka reggel 6 órától este 10 óráig tart minden nap, mely idő alatt csak napi 3 óra fog pihenésre, jegyzetek készítésére és étkezésre fordítódni. A tíznapos táborozás alatt előadásra kerülnek a következő elméleti és gyakorlati dolgok: Cserkészpedagó­gia; mi a cserkészet feladata? Mit várhatunk egy cserkésztől? A pa­rancsnok és a cserkész. Az őrsve­zetőkérdés. Az őrsi munka. A cser­késztörvények. A leglényegesebb ana­tómiai tudnivalók. A tábor higiéniája. A magyar dal müvelése a cserké­szetben. Az igazi irredentizmus. A legnagyobb magyarok. Cserkészide­álok. Magyarország földrajza nagy vonásokban. Természetismeret. Tájé­kozódás a szabadban. Térképolvasás és rajzolás. Becslések. Megfigyelés. Nyomolvasás. Feladás. Telefon, táv iró, morse, rádió. Tábori munkák. Úszás. Életmentés. Első segély­nyújtás. stb. A hatalmas anyag pontos beosz­tás szerint adódik elő. A parancsnok­nak sikerüft több országos nevü előadót megnyerni ugy, hogy minden remény megvan a táborozás sikeré­hez. Érdekes, hogy a Cserkészszövet­ség csak a III. és az V. kerületben engedélyezett tisztképző tábort. A többi kerületek tisztjei a központi tisztképző táborban kötelesek részt­venni. A püspökielei tábornak 25 tagja lesz. Érettségi vizsgálatok A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf­reálgimnáziumban szombaton feje­ződtek be az érettségi vizsgálatok. A záró értekezleten Kirchknopf Gusztáv elnök köszönte meg a kor­mány képviselőjének Wiesinger Ká rolynak türelmét és jóindulatát, majd pedig a tanári ka: nak fejezte ki kö­szönetét a végzett jó munkáért, kérve őket, hogy továbbra is buzgón fára­dozzanak — az evang. iskolák ősi tradícióihoz hiven — a magyar ifjú­ság nevelésén, tanításán. A tanári kar és az iskola nevében dr. Rell Lajos köszönte meg az elnöknek s a kormány képviselőjének a végzett munkát az érettségizőkkel szemben tanúsított jóindulatot. Ezekután megállapították az ered­ményt, mely a következő: Az érett­ségire jelentkezett 38 tanuló közül megérett 28 és pedig: Mindenből jeles osztályzatot nyert: Bohus János, Klein Lajos, Sztanek György és Fiedler Márta; jelesen érett: Steinhadt Irén; jól érett: Izsó Lajos, Patay Pál, Szilvássy Bálint, Perlroth Salamon és Rajz Magda; érett: Durko Tibor, Ellmann Endre, Engel Lajos, Fridmann Béla, Holecz János, JuhászN. Béla, Molnár Géza, Ócsag István, Petrikovics E. Lajos, Podszfrelen László Sajó Jenő, Stern Arlur.SternFerenc, Szathmáry István, Szathmáry László, Uhrin Mátyás, Wandlik László, és Zivuska Imre Pótló vizsgálaton sikeresen megál­lották a helyüket Grosz László és Hossu Lajos. Nyolc tanuló egy-egy tárgyból szeptemberben javíthat Szarvason. Két tanuló tegy év múlva ismétlő vizsgálatra utasított a bizott­ság. Az érettségizett ifjak előtt az eredményt szombaton délután fél 4 órakor hirdette ki Kirchknopf Gusz­táv elnök gondolatokban gazdag, lélekhez szóló beszédben figyelmez­tette az érettségizett ifjakat köteles­ségeikre. Különösen a haza iránt való mnnkás szeretetre, hűségre s az iskolához való hálás ragaszko­dásra hívta fel az ifjak figyelmét. Ezután Szilvássy Bálint érettségi­zett ifjú társai nevében megköszönte a bizottság jóindulatát s elbúcsúzott megható szép szavakban volt taná­raitól. Az érettségizett ifjak szombaton este a Széchenyi-ligetben gyűltek össze bucsuvacsorára volt taná­raikkal. • •••BaoaHBaaaaaaaaHHBaB n a m Fordulat a Somogyi-Baosó ügyben Budapest, junius 28. A Somogyi­Bacsó ügyoen fordulat történt. Dr. Földes hadbíró ezredes előtt csütörtö­kön az egyik tanú olyan vallomást tett, amelynek következményeképen az alezredes félbeszakította a kihall­gatásokat és még aznap Sátoralja­újhelyre utazott, ahol több kihallga­tást foganatosított. 9 felsomezogazdaftági iskola érettségije Pénteken és szombaton volt az első érettségi vizsgálat a helybeli állami felsőmezögazdasági iskolában, melyen dr. Lovassy Sándor m. kir. gazdasági főtanácsos elnökölt s mely a teljes eredménnyel végződött. A kormánybiztos őszinte elismeréssel szóit az iskola munkájáról s arról az általános és szakműveltségről, melyről az érettségizők feleletei bi­zonyságot tettek. A vizsga eredmé­nyeképen jelesen érett 1, jól érett 9 és egyszerűen érett 4. Az eredmény kihirdetése után a vizsgá ó bizottság és az érettségiző ifiuság közös bankettja volt a Fiume éttermében, ahol az ifjúság nevében Gavenda László köszönte meg az igazgató s a tanártestület fáradozá­sát, míg Péter Jenő igazgató meg­ható és mélyenjáró beszédben is­mertette az iskola fejlődését s látta el buzdítással az életbe lépő ifjakat. Az ifjúság a bankettről táviratilag üdvözölte dr. Schwöder Ervin kul­tuszminiszteri államtitkárt és Dulo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom