Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-06-25 / 141. szám
\ Békéscsaba, 1925 , junius 25. Körösvidék 5 — Uj ártézikut. Sikeresen fejeződött be a 111. ker. gr. Tisza lstvánuccai ártezi kut fúrása, amit Hrabovszky Ádám vállalkozó végzett. Az érdekelt lakosság ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a kútért a város vezetőségének. Itt emiitjük meg, hogy néhány környékbeli gazda a kut fúrásánál foglalkoztatott munkásokat vacsorával vendégelte meg. — A MEFHOSZ sorsjáték akció sorsjegyeket bocsájt ki kiváló magyar művészek és irók neveiek jeliigéivel. A nagybányai Horthy Miklósné kormányzoné Őfőméltósága legfőbb védnöksége alatt és Hecht Karoly végrehajtobizottsági elnök vezetésével működő MEFHOSZ sorsjáték akció, amely nyolc különféle magyar alturisztikus egyesület és a szegénysorsu főis kolai hallgatóság gazdasági felsegélyezesére alakult rövid időn belül az óriási érdeklődés folytán abba a helyzetbe jut, hogy esek korlátolt számban rendelkezhetik a sorsjegyek fölött Az akció végrehajtóba zottsága ezért most elhatározta, hogy 2000 K-ás sorsjegyeket bocsájt ki, a legkiválóbb magyar irók és művészek neveink jeliigéivel. Az akciónak ezzel a tervvel célja, hogy a lehetőséghez képsst mindenki hozzájusson a MEFHOSz sorsjegyeihez. A MEFHOSz szerencsejegyek tulajdonosai között külön erra a célra alakult juri több száz MEF HOSz sorsjegyet, értékes aranyórákat, briliáns gyűrűket, kiváltó minőségű footbaíl, tenisz és ping-pong készleteket oszt ki augusztus 3 án. Az akció főként az ifjúság és tanulóifjúság soraira gondol akkor, amikor a szerencsejegyek tervét felvetette és egyúttal ezúton azzal a kérdéssel fordul különféle iskolák vezetőségéhez, hogy az irányításuk alatt álló intézetek növendékei között kövessenek el mindent az akció támogatására. A MEFHOSz Sorsjáték Akció központ a Budapest V, Akadémia-ucca 5, ahol készséggel nyújtanak egyszerű levelezőlapon való érdeklődésre is bővebb felvilágosítást. Tőzsde (A MTI békéaoaabal fiókjának Jelentéae alapján i) Zürichben a magyar koronát 0-0072'50-el jegyezték Valutáki Napol. 1 A. ft. 345000-347000 | Dollár 70380-71260 j Fr. fr. 3351 1 Márka 16990 Lira 2632-2660 100 o.S ÍOÜOO-10070 Leu 829—331 Szokol 2096 -2118 1 Sv. fr. 13785-13865 1 Dinár 1210-1232 L. m. Ezüst K. Ezüst 2 K. Ezüst for. Ezüst 5 K. Aranyi OK. Arany 20 K 6300 12600 18000 33000 145000 290000 Gabonaáraki 76 kg. tiszavidéki 78 kg. tiszavidéki Rozs Tengeri Takarmányárpa Sörárpa Zab Korpa 520000-525000 530000—535000 405000-410000 300000 -302500 310000—320000 400000 - 420000 480000—49GOOO 250000 -255000 Bókóaosabal terményárak i A békéscsabai terménypiacon junius 24-én az alábbi árak fejlődtek ki: buza 500000-510000 árpa (ó) 240000—260000 árpa (uj) 210000-220000 tengeri 250000—260000 Ferencvárost sertésvdsár: felb. 1649 marad. —, érk. —, eladva 177, Arak: könnuf;, 17-19000, nehéz 18500—20500. * FOTÓ-CIKKEK Wenich Lajos drogériában, Békéscsaba. — Biztositsunk! A legutóbbi napokban a Tiszántúl több vidékén súlyos, egyes gazdáknál mindent megsemmisítő károkat okozott a jégverés. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara e szomorú alkalomból kifolyólag felhivja a gazdaközönség figyelmét a jégbiztosítás rendkívüli fontosságára, mert a jégverés által okozott károsodás katasztrófális válságba is sodorhatja őket. Ez évben tapasztalhatják ezt sajnos, sok gazdatársainkon, jövőre minden gazda saját érdekében gondoskodjék megfelelő jégkárbiztositásról. Biztosítsa minden gazda terményeit jégverés, valamint tűzkár ellen, hasonlóképen épületeit, állatait, gépeit és eszközeit tűzkár ellen, mert csak ez esetben lehet nyugodt, hogy nem szenved sohasem súlyos, néha pótolhatatlan kárt és veszteséget. a ma ••••••••BaiBBBBHBiiiBiii Magyarok Braziliában Részlet Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonló cimii könyvéből (5) Mi a kolónia? Annak tehát, aki földbirtokos akar lenni. Braziliában, éppen ugy fizetnie kell a földért, mint a világ bármely más államában, itt azonban a földvásárlás is vállalkozás, mégpedig ma még igazán naguon jó vállalkozás a nagy tőkével rendelkező üzletemberek számára. Egy bank, egy részvénytársaság, vagy egu magányos naaypénzü ember megvásárol egy 2—3-, esetleg 5—10 ezer alquernyi hegyesvölgyes őserdőt, azután kiteregeti a mézesmadzagot, hogy magáhozcsalja a telepeseket. Telepes akármelyik család lehet, akinek már van valamennyi kezdő tőkéje és jártassága az erdöirtasban és a brazíliai gazdálkodásban. A település szerződéssel történik. A kolóniának szánt őserdő tulajdonosa elad a telepeseknek egy-egy birtokrészt (fejenként, illetőleg családonként 10—20—30 alquer erdőt) alquerenként 200—300—400 millreisért, kedvező fizetési feltételek mellett. Mondjuk három, négy, esetleg öt évi törlesztésre. Ez azonban nem elég az üdvösséghez, mert a telepes ezért a pénzért csak egy darab őserdőt kap, imit előbb ki kell irtania, ki kell getnie, azután meg kell munkálnia, égül pedig várakoznia kell, hogy a íegtisztitott és bevetett föld megozza első termését. Ezekhez a mnkálatokhoz persze különböző ídöirtó és földmegmunkáló eszközk kellenek, amelyekhez Braziliábn csak nagyon drága pénzért lelt hozzájutni. Ahoz, hogy a csali megkezdhesse munkáját, elsóstban is valami hajlékra, menedere van szüksége, tehát legalább isdeiglenes viskót kell építenie. Altok nélkül gazdálkodnia nem leit, tehát az uj gazdának állatokaís kell vásáro!nia. Ha már most edg minden renben volna, akkor mt nagy kérdés marad, hogy mibő. él meg a család az első év ege keserves munkájának elvégzésidején, amíg termést szüretelhetoidecskéjéból. de ezek csak a legszembetün<b nehézségek. Ezekhez a jobbáröénzhez kötött bajokhoz még egyggy sereg olyan is csatlakozik, amejn drága pénzzel sem lehet segíti. Ezek között a legelső és legvr.edelmesebb a különféle betegsc>k légiója, amelyek egy-egy év at egész telepes családokat írténak ki. Az őserdők rendesen hemzsegnek B különböző kórokozó férgek millióitól. Kígyók, ragadozó vadak, mérges csjpésü rovarok, legyek, utálatos f'trgek, kullancsok, ljízokozó szúnyogok, moszkitok milliószámra fészkelnek és ügyésznek ar őserdők nyirkos, malárfós félhomályban és bizoiiy odakinn a va donban minden betegségre egyetlen .jatikq, egyetlen orvos a — halál. H^neín ezért aztán netn kell meszszire szaladnia a telepesnek, ha nem el&g óvatos települési helyének kiválasztásában. Bizony sok magyar 8pa temette el Brazília méigeslehelletü völgyeiben legkedvesebb fiacskáját, azután kisleányát, utána m, nagyobbikat, s ha volt még, a negyediket, az ötödiket is, amig végül a testben-lélekberr agyongyötört anyára, a feleségére került a sor. Családok, drága szép magyar családok pusztulnak el Brazilja „paradicsomkertjében." Sok magyar sírhalmot keíestem fel a városok és a kolóniák temetőiben. Istenem, milyen szomorú találrozás volt ez a messze idegetfte vándorolt honfitársakkal, akikn-k utolsó kívánságuk bizonyára csar az lehetett, hogy legalább meghalni juthassanak haza — — — Sao Pauló városában is van egy ilyen csendes, szomorú magyar kolónia. Népesebb, mint bármelyik másfajta kivándoroltaké. A sárgaláz, a malária, a tífusz, a vérhas és a legbozasztóbb nyomor piszkában tenyésző betegségek gyűjtik szakadatlanul az uj telepeseket erre a kolóniára. Nagyon kicsiny azoknak a magyar családoknak a száma, amelyek akármilyen vidéken kibírják az uj kolóniákat. Hiába, ez neír a magyar szervezetnek való. Vannak jobban felszerelt, egészségesebb fekvésű koloniák is, amelyeken már maga a telepítő tulajdonos építteti fel előre a lakóházakat a legszükösebb követelményeknek megfelelő berendezéssel és bizonyos ellenszolgáltatások fejében előleget is ad telepeseinek állatok bevásárlására|| és az első termésig szükséges legfontosabb élelmicikkek beszerzésére. Ezeknek az előlegeknek az elszámolása körül azonban gyakran súlyos nézeteltérések keletkeznek, mert a tulajdonos élelmes ispánja rendesen nagyobb összegre emlékszik, mint amekkorát a jámbor magyar telepes tényleg igénybe vett. Magyar kolóniák SaoPauló államban Ahoz, hogy kolónia keletkezzék, elsősorban nem telepesekre, hanem valami tőkés személyre, vagy társaságra van szükség, aki, vagy amely valami telepítésre alkalmas területet vásároljon meg és parcellázzon fel. A telepesek majd csak előkerülnek. Nagy kár, hogy mindezideig nem akadt senki, aki odakint kezébe vette volna a züllésnek, vagy legalább is nagyrészt nyomorúságos tengődésnek és pusztulásnak indult magyar földmivesek telepítését. Ha voltak is nemesen érző, éleslátású férfiak, akik már évekkel ezelőtt látták, hogy a nyomorgó magyar kivándoroltakat csak egy áldozatokat nem kimélő, nagyszabású, egészséges telepítés mentheti meg, nem sokat tehettek a nemes ügy érdekében, mert nem volt hozzá elég anyagi erejük. Ennek a telepítési törekvésnek első és legtevékenyebb apostolai dr. Czézárovics Balázs szaléziánus pap és győrszigeti Némay Ferenc festőművész, nyug. huszáralezredes voltak, akik mindenkor egész erkölcsi erejüket latbavetve küzdöttek önzetlenül a kicsábitott magyarság szomorú helyzetének javítása érdekében. Hosszas, áldozatos fáradozás árán sikerült végre dr. Czézárovics főtisztelendőnek egy darab szép, a brazíliai viszonyokhoz képest egészséges fekvésű és müvelésre alkalmas talajú erdőt szereznie, amelyen tüstént meg is indult a telepítés áldásos munkája. Ma már egész kis falu épült fel a várostól alig 12 kilométernyire elterülő brazil földdarabon. Ez ma Brazília legmagyarabb telepe. A falut „Szent István falva" névre keresztelték. Telepítését maga Czézárovics főtisztelendő vezeti és ellenőrzi. A telepnek minden alquer földje 300 millreisbe kerül, ami azon a helyen (Sao Paulo városnak és a vasútvonalnak a közvetlen közelében) az átíagos földárakhoz viszonyítva olcsónak mondható. Ezeinkivül még két magyar falu van aiakulóban. Az egyik „Boldogasszottyfalva" a másik „Árpádfalva". Ezt' l- ós Sao Pauló államban, a vt, itvorjaltót nem messze épülnek. A lőbiW az „Emprese de terras e ^olomsadao, dr. Labieno da Costa M do^t (székhelye Sao Paulo), a m. '<at {.ledig a „Hans Marth & Ciz^iipohni u Cig telepiti. Ha mincfc a három helyen sikerrel halad élőn* befejeztéig a magyarok telepítésé' akkor hamarosan három uj magyar falu nevét írják be Brazília Sao Paulo államának térképére. Az illetékes köröknek legsürgősebb teendőjük volna, hogy a már kint levő, visszatérni nem tudó magyar földmives családok számára a lehető leggyorsabban tegyék lehetővé az egy tömegben való letelepedést, mert a mindenebői kifosztott, suiyos nyomorban tengődő kicsábitott magyarságot csakis a legsürgősebb egészséges, becsületes kólonizáció tarthatja meg, teheti isnkét életképessé és vezérelheti vissza szorgalmas munkában eltöltött évSk utón az elhagyott haza földjére. Ez a telepítés asár állami pénzzel, akár feltétlenül tiszta és minóien tekintetben megbízható spagántőkével ma még jó üzletnek benyúlna, mert nagy erdőterveknek alkalmas helyeken való öss lása ma még nem kerülne nagyobb anyagi megerőltetésbe, de egy-két éven belül a legtisztesséjí' ;zámitás mellett is lyan nagy ha f gyümölcsözne, amely európ bírnak szerint sziut*» hihetetlennek nevezhető. Valamelyes ilyen nagyobbszáíjásu befektetéssel tehát nem csak a telepesek — feltéve, hogy a H ?pítés minden üzérkedéstől és uzsor -tói mentesen folyna — Jarnának jól, hanem jól járna maga a jótevő > Azért erősebbek, ellenállóbbak és gazdagabbak a német, olasz, angol esr japán stb. kolóniák, mert vann?k német, olasz, angol és japán íőké? csoportok, amelyek belátták, hogy kivándoroltak megvédése, megtartása és megerősítése csakis humánus alapokon nyugvó telepítés utján lehetséges, amdy telepítés nagyon tisztességes és nagyon jó üzlet is lehet. A magyarokat szervezetlenségük szegénységük folytonos vándorlásra, hányódásra, keserves rabszolgamunkára és kiszipolyoztatásra kényszritette és kényszeríti odakint legnagyobbrészt még ma is, amig egyes jobb koloniákon a brazíliai viszonyokhoz képest tisztességesen és saját maguknak takarékoskodva élhettek a más nemzetiségű kivándoroltak. (Folyt, köv.)
