Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-25 / 141. szám

\ Békéscsaba, 1925 , junius 25. Körösvidék 5 — Uj ártézikut. Sikeresen feje­ződött be a 111. ker. gr. Tisza lstván­uccai ártezi kut fúrása, amit Hra­bovszky Ádám vállalkozó végzett. Az érdekelt lakosság ezúton is há­lás köszönetét fejezi ki a kútért a város vezetőségének. Itt emiitjük meg, hogy néhány környékbeli gazda a kut fúrásánál foglalkoztatott mun­kásokat vacsorával vendégelte meg. — A MEFHOSZ sorsjáték ak­ció sorsjegyeket bocsájt ki ki­váló magyar művészek és irók neveiek jeliigéivel. A nagybányai Horthy Miklósné kormányzoné Őfő­méltósága legfőbb védnöksége alatt és Hecht Karoly végrehajtobizott­sági elnök vezetésével működő MEFHOSZ sorsjáték akció, amely nyolc különféle magyar alturisztikus egyesület és a szegénysorsu főis kolai hallgatóság gazdasági felse­gélyezesére alakult rövid időn be­lül az óriási érdeklődés folytán abba a helyzetbe jut, hogy esek korlátolt számban rendelkezhetik a sorsje­gyek fölött Az akció végrehajtóba zottsága ezért most elhatározta, hogy 2000 K-ás sorsjegyeket bo­csájt ki, a legkiválóbb magyar irók és művészek neveink jeliigéivel. Az akciónak ezzel a tervvel célja, hogy a lehetőséghez képsst mindenki hozzájusson a MEFHOSz sorsje­gyeihez. A MEFHOSz szerencseje­gyek tulajdonosai között külön erra a célra alakult juri több száz MEF HOSz sorsjegyet, értékes aranyórá­kat, briliáns gyűrűket, kiváltó minő­ségű footbaíl, tenisz és ping-pong készleteket oszt ki augusztus 3 án. Az akció főként az ifjúság és tanu­lóifjúság soraira gondol akkor, ami­kor a szerencsejegyek tervét felve­tette és egyúttal ezúton azzal a kérdéssel fordul különféle iskolák vezetőségéhez, hogy az irányításuk alatt álló intézetek növendékei kö­zött kövessenek el mindent az ak­ció támogatására. A MEFHOSz Sorsjáték Akció központ a Budapest V, Akadémia-ucca 5, ahol készség­gel nyújtanak egyszerű levelezőlapon való érdeklődésre is bővebb felvi­lágosítást. Tőzsde (A MTI békéaoaabal fiókjának Jelentéae alapján i) Zürichben a magyar koronát 0-0072'50-el jegyezték Valutáki Napol. 1 A. ft. 345000-347000 | Dollár 70380-71260 j Fr. fr. 3351 1 Márka 16990 Lira 2632-2660 100 o.S ÍOÜOO-10070 Leu 829—331 Szokol 2096 -2118 1 Sv. fr. 13785-13865 1 Dinár 1210-1232 L. m. Ezüst K. Ezüst 2 K. Ezüst for. Ezüst 5 K. Aranyi OK. Arany 20 K 6300 12600 18000 33000 145000 290000 Gabonaáraki 76 kg. tiszavidéki 78 kg. tiszavidéki Rozs Tengeri Takarmányárpa Sörárpa Zab Korpa 520000-525000 530000—535000 405000-410000 300000 -302500 310000—320000 400000 - 420000 480000—49GOOO 250000 -255000 Bókóaosabal terményárak i A békéscsabai terménypiacon junius 24-én az alábbi árak fejlődtek ki: buza 500000-510000 árpa (ó) 240000—260000 árpa (uj) 210000-220000 tengeri 250000—260000 Ferencvárost sertésvdsár: felb. 1649 marad. —, érk. —, eladva 177, Arak: könnuf;, 17-19000, nehéz 18500—20500. * FOTÓ-CIKKEK Wenich Lajos drogériában, Békés­csaba. — Biztositsunk! A legutóbbi napokban a Tiszántúl több vidékén súlyos, egyes gazdáknál mindent megsemmisítő károkat okozott a jég­verés. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara e szomorú alkalomból ki­folyólag felhivja a gazdaközönség figyelmét a jégbiztosítás rendkívüli fontosságára, mert a jégverés által okozott károsodás katasztrófális vál­ságba is sodorhatja őket. Ez évben tapasztalhatják ezt sajnos, sok gaz­datársainkon, jövőre minden gazda saját érdekében gondoskodjék meg­felelő jégkárbiztositásról. Biztosítsa minden gazda terményeit jégverés, valamint tűzkár ellen, hasonlóképen épületeit, állatait, gépeit és eszközeit tűzkár ellen, mert csak ez esetben lehet nyugodt, hogy nem szenved sohasem súlyos, néha pótolhatatlan kárt és veszteséget. a ma ••••••••BaiBBBBHBiiiBiii Magyarok Braziliában Részlet Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonló cimii könyvéből (5) Mi a kolónia? Annak tehát, aki földbirtokos akar lenni. Braziliában, éppen ugy fizetnie kell a földért, mint a világ bármely más államában, itt azonban a föld­vásárlás is vállalkozás, mégpedig ma még igazán naguon jó vállal­kozás a nagy tőkével rendelkező üzletemberek számára. Egy bank, egy részvénytársaság, vagy egu magányos naaypénzü ember megvásárol egy 2—3-, eset­leg 5—10 ezer alquernyi hegyes­völgyes őserdőt, azután kiteregeti a mézesmadzagot, hogy magáhozcsalja a telepeseket. Telepes akármelyik család lehet, akinek már van valamennyi kezdő tőkéje és jártassága az erdöirtasban és a brazíliai gazdálkodásban. A település szerződéssel történik. A kolóniának szánt őserdő tulajdo­nosa elad a telepeseknek egy-egy birtokrészt (fejenként, illetőleg csa­ládonként 10—20—30 alquer erdőt) alquerenként 200—300—400 mill­reisért, kedvező fizetési feltételek mellett. Mondjuk három, négy, eset­leg öt évi törlesztésre. Ez azonban nem elég az üdvös­séghez, mert a telepes ezért a pénz­ért csak egy darab őserdőt kap, imit előbb ki kell irtania, ki kell getnie, azután meg kell munkálnia, égül pedig várakoznia kell, hogy a íegtisztitott és bevetett föld meg­ozza első termését. Ezekhez a mnkálatokhoz persze különböző ídöirtó és földmegmunkáló eszkö­zk kellenek, amelyekhez Braziliá­bn csak nagyon drága pénzért le­lt hozzájutni. Ahoz, hogy a csa­li megkezdhesse munkáját, elsó­stban is valami hajlékra, mene­dere van szüksége, tehát legalább isdeiglenes viskót kell építenie. Altok nélkül gazdálkodnia nem leit, tehát az uj gazdának állato­kaís kell vásáro!nia. Ha már most edg minden renben volna, akkor mt nagy kérdés marad, hogy mi­bő. él meg a család az első év ege keserves munkájának elvég­zésidején, amíg termést szüretel­hetoidecskéjéból. de ezek csak a legszembe­tün<b nehézségek. Ezekhez a job­báröénzhez kötött bajokhoz még egyggy sereg olyan is csatlakozik, amejn drága pénzzel sem lehet segíti. Ezek között a legelső és legvr.edelmesebb a különféle be­tegsc>k légiója, amelyek egy-egy év at egész telepes családokat írténak ki. Az őserdők rendesen hemzsegnek B különböző kórokozó férgek millióitól. Kígyók, ragadozó vadak, mérges csjpésü rovarok, le­gyek, utálatos f'trgek, kullancsok, ljízokozó szúnyogok, moszkitok mil­liószámra fészkelnek és ügyésznek ar őserdők nyirkos, malárfós félho­mályban és bizoiiy odakinn a va donban minden betegségre egyetlen .jatikq, egyetlen orvos a — halál. H^neín ezért aztán netn kell mesz­szire szaladnia a telepesnek, ha nem el&g óvatos települési helyének kiválasztásában. Bizony sok magyar 8pa temette el Brazília méigeslehelletü völgyeiben legkedvesebb fiacskáját, azután kis­leányát, utána m, nagyobbikat, s ha volt még, a negyediket, az ötödiket is, amig végül a testben-lélekberr agyongyötört anyára, a feleségére került a sor. Családok, drága szép magyar családok pusztulnak el Brazilja „pa­radicsomkertjében." Sok magyar sírhalmot keíestem fel a városok és a kolóniák teme­tőiben. Istenem, milyen szomorú találro­zás volt ez a messze idegetfte vándorolt honfitársakkal, akikn-k utolsó kívánságuk bizonyára csar az lehetett, hogy legalább meghalni juthassanak haza — — — Sao Pauló városában is van egy ilyen csendes, szomorú magyar ko­lónia. Népesebb, mint bármelyik másfajta kivándoroltaké. A sárgaláz, a malária, a tífusz, a vérhas és a legbozasztóbb nyo­mor piszkában tenyésző betegségek gyűjtik szakadatlanul az uj telepe­seket erre a kolóniára. Nagyon kicsiny azoknak a magyar családoknak a száma, amelyek akármilyen vidéken kibírják az uj kolóniákat. Hiába, ez neír a magyar szervezetnek való. Vannak jobban felszerelt, egészsé­gesebb fekvésű koloniák is, ame­lyeken már maga a telepítő tulajdo­nos építteti fel előre a lakóházakat a legszükösebb követelményeknek megfelelő berendezéssel és bizonyos ellenszolgáltatások fejében előleget is ad telepeseinek állatok bevásár­lására|| és az első termésig szükséges legfontosabb élelmicikkek beszerzé­sére. Ezeknek az előlegeknek az el­számolása körül azonban gyakran súlyos nézeteltérések keletkeznek, mert a tulajdonos élelmes ispánja rendesen nagyobb összegre emlék­szik, mint amekkorát a jámbor ma­gyar telepes tényleg igénybe vett. Magyar kolóniák Sao­Pauló államban Ahoz, hogy kolónia keletkezzék, elsősorban nem telepesekre, hanem valami tőkés személyre, vagy társa­ságra van szükség, aki, vagy amely valami telepítésre alkalmas területet vásároljon meg és parcellázzon fel. A telepesek majd csak előkerülnek. Nagy kár, hogy mindezideig nem akadt senki, aki odakint kezébe vette volna a züllésnek, vagy legalább is nagyrészt nyomorúságos tengődésnek és pusztulásnak indult magyar föld­mivesek telepítését. Ha voltak is nemesen érző, éles­látású férfiak, akik már évekkel eze­lőtt látták, hogy a nyomorgó magyar kivándoroltakat csak egy áldozatokat nem kimélő, nagyszabású, egészséges telepítés mentheti meg, nem sokat tehettek a nemes ügy érdekében, mert nem volt hozzá elég anyagi erejük. Ennek a telepítési törekvésnek első és legtevékenyebb apostolai dr. Czé­zárovics Balázs szaléziánus pap és győrszigeti Némay Ferenc festőmű­vész, nyug. huszáralezredes voltak, akik mindenkor egész erkölcsi ere­jüket latbavetve küzdöttek önzetlenül a kicsábitott magyarság szomorú helyzetének javítása érdekében. Hosszas, áldozatos fáradozás árán sikerült végre dr. Czézárovics főtisz­telendőnek egy darab szép, a bra­zíliai viszonyokhoz képest egészséges fekvésű és müvelésre alkalmas talajú erdőt szereznie, amelyen tüstént meg is indult a telepítés áldásos mun­kája. Ma már egész kis falu épült fel a várostól alig 12 kilométernyire elterülő brazil földdarabon. Ez ma Brazília legmagyarabb te­lepe. A falut „Szent István falva" névre keresztelték. Telepítését maga Czé­zárovics főtisztelendő vezeti és ellen­őrzi. A telepnek minden alquer földje 300 millreisbe kerül, ami azon a helyen (Sao Paulo városnak és a vasútvonalnak a közvetlen közelében) az átíagos földárakhoz viszonyítva olcsónak mondható. Ezeinkivül még két magyar falu van aiakulóban. Az egyik „Boldog­asszottyfalva" a másik „Árpádfalva". Ezt' l- ós Sao Pauló államban, a vt, itvorjaltót nem messze épülnek. A lőbiW az „Emprese de terras e ^olomsadao, dr. Labieno da Costa M do^t (székhelye Sao Paulo), a m. '<at {.ledig a „Hans Marth & Ciz^iipohni u Cig telepiti. Ha mincfc a három helyen sikerrel halad élőn* befejeztéig a magyarok telepítésé' akkor hamarosan három uj magyar falu nevét írják be Bra­zília Sao Paulo államának térképére. Az illetékes köröknek legsürgősebb teendőjük volna, hogy a már kint levő, visszatérni nem tudó magyar földmives családok számára a lehető leggyorsabban tegyék lehetővé az egy tömegben való letelepedést, mert a mindenebői kifosztott, suiyos nyo­morban tengődő kicsábitott magyar­ságot csakis a legsürgősebb egész­séges, becsületes kólonizáció tart­hatja meg, teheti isnkét életképessé és vezérelheti vissza szorgalmas munkában eltöltött évSk utón az el­hagyott haza földjére. Ez a telepítés asár állami pénzzel, akár feltétlenül tiszta és minóien te­kintetben megbízható spagántőké­vel ma még jó üzletnek be­nyúlna, mert nagy erdőterveknek alkalmas helyeken való öss lása ma még nem kerülne nagyobb anyagi megerőltetésbe, de egy-két éven belül a legtisztesséjí' ;zá­mitás mellett is lyan nagy ha f gyümölcsözne, amely európ bí­rnak szerint sziut*» hihetetlennek ne­vezhető. Valamelyes ilyen nagyobbszáíjásu befektetéssel tehát nem csak a tele­pesek — feltéve, hogy a H ?pítés minden üzérkedéstől és uzsor -tói mentesen folyna — Jarnának jól, hanem jól járna maga a jótevő > Azért erősebbek, ellenállóbbak és gazdagabbak a német, olasz, angol esr japán stb. kolóniák, mert vann?k német, olasz, angol és japán íőké? csoportok, amelyek belátták, hogy kivándoroltak megvédése, megtartása és megerősítése csakis humánus ala­pokon nyugvó telepítés utján lehet­séges, amdy telepítés nagyon tisz­tességes és nagyon jó üzlet is lehet. A magyarokat szervezetlenségük szegénységük folytonos vándorlásra, hányódásra, keserves rabszolgamun­kára és kiszipolyoztatásra kényszri­tette és kényszeríti odakint legna­gyobbrészt még ma is, amig egyes jobb koloniákon a brazíliai viszo­nyokhoz képest tisztességesen és saját maguknak takarékoskodva élhettek a más nemzetiségű kivándoroltak. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom