Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-06-19 / 136. szám

Békéscsaba, 1925. junias 19. Körösvidék Jön Uferini, jön ! — Szabad a szőlőkivitel Né­metországba. Az olasz-német ke­reskedelmi egyezmény meghosszabi­tása alkalmával Németország a friss szőlőre eddig fennállott beviteli ti­lalmat felfüggesztette. Németország­gal szemben a legtöbb kedvezmény alapján állván, ezen beviteli tilalom felfüggesztése velünk szemben is hatályos. A borértékesítés mai ne­hézségei közepette nagy jelentőséget tulajdonítunk a friss szőlőre meg­nyilt ezen kiviteli lehetőség kellő kihasználásának, miért is szükséges nek látjuk, hogy arról a szőlősgazda érdekeltséget idejében értesítsük és igy ideje legyen arra, hogy magának összeköttetéseket, piacokat szerez­hessen és amennyiben az elhelyezés lehetősége megvan, a szükséges szál­lítási eszközökről idejekorán gon­doskodhassék. A Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara felhívja tehát a fentiekre a szőlőbirtokosok figyet­mét, hogy készségesen fogja a Ka­mara elősegíteni ezen kiviteli lehe­tőség kihasználását. — Beiratások a szarvasi két­éves női kereskedelmi szaktan­folyamra. A vallás és közoktatási miniszternek 45,326—924-n. b. sz. leiratával engedélyezett szarvasi két­éves női kereskedelmi szaktanfolyam I. és II. évfolyamára a beiratkozások 1925 junius 26—27. és 30-án lesz­nek az ev. főgimnázium II. emelet 39. számú helyiségében. Az I. év­folyamba IV. polgári vagy közép­iskolai osztályt sikerrel végzett nö­vendékek vétetnek fel, mig a II ik évfolyamba azok, kik valamely mi­niszterileg engedélyezett kereske­delmi szaktanfolyam I. évfolyamát sikerrel elvégeztek. Többi beiratko­zások szeptember 1., 2. és 3-án lesznek ugyanott és ugyanazon idő­ben. A szakiskolában havi 10 arany­korona a tandíj és egy aranykorona irógéphasználati dij fizetendő. A tandij szeptember hó 1-től évnegyedenkint előre fizetendő, kérelemre azonban havonkint is fizethető. — Mindenre nézve felvilágosítást ad valaszbélyeg ellenében a szarvasi kereskedelmi szaktanfolyam igazgatósága. Jön TJferini, jön ! — Harangszentelés Aradon, flz aradi minoriták templomából a há­ború alatt több harangot vittek el. Most a hiányzó harangok pótlására uj harangot öntöttek, amely körül­belül négy hét múlva készül el. fl harang súlya 12 métermázsa. Amint hirlik, a harang felszentelésére Ró­mából a rendi generálist várják, aki a harangszentelés ceremóniáját pá­pai áldás kiosztásával végzi. — Vaklárma. Csütörtökön dél­után a toronyőr értesítette a tűzoltó­ságot, hogy a Luther uccai óvoda irányában hatalmas füstnyelvek csap­nak fel. A tűzoltóság azonnal kivo­nult és a Lázár ucca 1. számú ház udvarából csakugyan -hatalmas füst­nyelvek szálltak fel, még pedig egy jól aláfütött szappanfőző katlan ké­ményéből. Így a tűzoltóknak nem akadt dolguk. * FOTÓ-CIKKEK Wenich Lajos drogériában, Békés­csaba. * Uferini 3 világhírű társulatá­val junius 24, 25 és 26-án játszik a békéscsabai városi színházban. Sa­ját díszleteivel, hatalmas személyzet­tel érkezik e még soha nem látott attrakció városunkba, melyek nem téveszthetők össze mindennapi, nagy hangon hirdetett dolgokkal. — Országos vásár. Kisújszállá­son junius 28 án, Kisteleken julius 5-én lesz országos vásár. — Vegyünk MEFHOSz sorsje­gyet ! A Magyar Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók Országos Szövet­sége impozáns és méretekben min­den eddigit felülmúló nagyszabású sorsjátékot rendez, hogy a magyar ifjúság rászorultjait a befolyó tiszta jövedelemmel is segélyezhesse. A MEFHOSz sorsjáték akciója Horthy Miklósné Őfőméltósága legfelsőbb védnöksége alatt és Hechst Károly végrehajtóbizottsági elnök agilis irá­nyítása mellett olyan charitativ és altruisztikus feladatot tűzött maga elé, melynek az egész magyar tár­sadalom megértő szeretetével kell ta­lálkoznia. A sorsjáték akció terve­zete elgondolásában szenzációs mé­reteiben minden eddigit túlszárnyaló és 40 ezer drb nagyértékő nyeremény­tárgyait, — melyek között fejedelmi vagyonnal felérő lakásberendezések, arany- és ezüstkész!etek, értékes an­tik butorkollekciók szerepelnek — legjobb nevü budapesti tekintélyes cégek állítják ki. A sorsjátékakció nyereménytárgyainak összes értéke ! négy milliárd és 55 millió korona. A legfőbb nyeremény pedig 145 millió korona egymagában. A hú­zás elé, melyet október első napjai­ban tartanak meg, a legnagyobb ér­deklődéssel és várakozással néz az ország egész közönsége. A Mefhosz. sorsjátékakció hivatalos helyiségei és központja V. Akadémia ucca 5. sz. alatt van, ahol készséggel nyújtanak bővebb felvilágosítást. — A nőiszabó szakosztály tag- I jait kéri az elnökség, hogy 20-án, j szombaton este fél 7 órakor az Ipar- ! testület helyiségében tartandó gyü- f lésen, saját érdekükben, adóügyben ? pontosan jelenjenek meg. — Nyugtázás, özv. Léviusz Mi- < hályne férje elhalálozásának évfor- ; dulója alkalmából 200 ezer koronát > adományozott lapunk utján a sze­gény gyermekek felruházási alapja javára. A nemes adományt rendel­tetési helyére juttatjuk. Tőxsdo <A MTI békéaoaaba! fiókjának Jelantéaa alap Jóm) Zürichben a magyar koronát 0-0072-50-el jegyezték Valuták t „Próbáljon meg egyszer Károlyi Mihály a hazájának használni" SÍP William Boode tanácsa az emigráció „fejének" Napol. 1 A. ft. 344000-347000 1 Dollár 70490-71270 Fr. fr. 3352 1 Márka 16710 Ura 2629-2637 j 100 o.S 9995-10055 Leu 329-331 Szokol 2096 -2118 I Sv. fr. 13785-13869 1 Dinár 1210—1232 L. m. — Ezüst K. 6200 Ezüst 2 K. 12000 Ezüst for. 16500 Ezüst 5 K. 32000 Arany 10K. 140500 Arany 20 K 286000 Qabonaóraki 76 kg. tiszavidéki 525000­78 kg. tiszavidéki 535000­Rozs Tengeri Takarmányárpa Sőrárpa Zab Korpa 400000­305000 320000­380000­465000­245000 -527500 -537500 -40500a 310000 -330000 -420000 -480000 -247500 Ferencvárost sertésvásár: felhajtás 3000—, eladva —, flrak : könnyf, 18000, nehéa 20500—21500 Manhavásán i Marhavásár déli zárlata: Felhaj­tás 840 darab nagy vágómarha. Ökör elsőrendű 13000—17000 K. kivételesen 17500-18000, k. 8500 12000, gyenge 5500—8000, bika jobb 13500-15500, k. 16000—16500, gyengébb 8000—13000, bivaly 1500-10000, tehén jobb 11000— 15000, kiv. 15500-16000, gyenge 5500—10500, kicsontozni való 3500, 6000, növendékmarha 5000—12500. London, junius 18. Sir William Goode, az Observer hasábjain szel­lemes, nagyon tárgyilagos és min­denben találó bírálatban részesítette Károlyi Mihályt abból az alkalom­ból, hogy hirdetett emlékiratainak első kötete az angol könyvpiacon megjelent. Károlyinak és irodalmi tanácsadóinak nagyon fájhatott a nagy tekintélyű angol publicista ke­mény kritikája és némi habozás után Károlyi Mihály neve alatt ugyancsak az Observer hasábjain hosszú ma­gyarázkodó írás jelent meg, amely nem annyira Sir Williax Goode megtámadhatatlan megállapításait cá­folta, mint inkább köztiszteletben álló személye ellen tartalmazott alat­tomosan gyanúsítgató támadást. A vitát Sir William Goode az Obser­ver egyik utóbbi számában közölt rövid levelével zárta le, mely előkelő hangjával és maró iróniájával az angol közönség előtt, azt hisszük, végképp elintézte Károlyit. A ragyo­góan megirt szellemes választ az alábbiakban közöljük: „Azzal a nem közönseges hiúság­gal, amellyel a könyvét is tönkre­tette, — irja Sir William Goode — Károlyi Mihály gróf fölteszi, hogy azért, mert én, mint az Observer szemleirója kötelességemnek tartot­tam, hogy müvével foglalkozzam, szükségképp [az ő „személyes ellen­sége" vagyok. Ellenséges érzületem — amennyire cikkéből kivehető — szerinte annak a ténynek tulajdonit­ható, hogy Károlyi gróf ellenfele Ma­gyarország kormányzójának, Horthy tengernagynak, akit ő igen alantas ízléssel, mint „tengerész barátom-"at jelöl meg. Lehetnének rosszabb ba­rátaim és derekabb ellenségeim: az igazság azonban az, hogy semmiféle személyes érzelemmel nem viseltetem Károlyi gróf iránt és hogy Horthy tengernaggyal mindössze kétszer be­széltem életemben. „Károlyi grófnak egyéb állításai is épen ilyen ferde gondolkozásuak és pontatlanok. Azt állítja, hogy azt a vádat, hogy ő juttatta hatalomra a bolsevistákat, — mely vádat én történetesen meg sem emiitettem — hivatalosan elejtették, mert vagyon­elkobzási perében fel sem hozták ellene. Az én hiteles értesülésem szerint ez nem igy van. És ha Ká­rolyi Mihály grófnak valaha bátor­sága lenne Magyarországba vissza­térni és birói elé állani, tapasztalni fogja, mily kevés igazság van ebben az állitásáben. „Bocsánatot kérek, ha nem hiven adtam volna vissza Károlyi gróf intencióit arra nézve, hogy ő netán visszanyerendő birtokait a nép kö­zött óhajtaná szétosztani. Engem azonban megtévesztett a szocialista Internacionálé- nak a világsajtóban közzétett felhívása, melyben a szö­vetséges kormányokat felszólította, hogy kényszerítsék a magyar kor­mányt, hogy a szegény Károlyi gróf­nak adják vissze birtokait. Ameny­nyire én tudom, a szövetséges kor­mányoknak e nélkül eszük ágában sem lett volna hogy ezzel az üggyel foglalkozzanak. De Valera, aki osztozott Károlyi gróf amaz önhittségében, hogy egy ósikirályság köztársasági elnökévé legyen, mint hallom, visszatért a matematika tanításának kevésbbé izgató foglalkozásához. Értesülésem szerint ezt hazája előnyére és bol­dogulására kívánja cselekedni. Nagyon sokat kérünk vájjon az­zal Károlyi gróftól ha azt kér­jük, hogy vegye ki ezt a csekély kis lapot, De Valéra könyvéből és próbálja meg ő is hogy tegyen va­lamit hazájáért, ahelyett, hogy foly­tonosan hazája ellenségeivel tra­fikál. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I Ámen." Magyarok Braziliában Részlet Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonló cimii könyvéból. Budapesttől 8ao-Paulóig Ki ne hallott volna Sao-Paulóról, Délamerika Budapestjéről ? Hiszen ma már alig van Magyarországon valaki, akinek ne volna rokona vagy akár csak ismerőse is Braziliában, Sao Pauó államban, vagy éppen magaban Sao Pauló városban. Nem csak egész Braziliában, hanem egész Délamerika területén itt, Sao-Pauló városban él legtöbb magyar egy­tömegben. Ez az oka annak, hogy az ujabb magyar délamerikai kiván­dorlásnak is csaknem kizárólag Sao­Pauló a célpontja. Ide vezetem hát el én is az olvasót, elkezdve az elő­készületen, az elinduláson, keresztül az óceánon, megemlítve mindent, ami egy kiutazni akarót érdekelhat. Kezdjük ott, amikor az utas öröm­től sugárzó arccal kapaszkodik fel az általa választott kikötőváros felé robogó gyorsvonatra. Bucsucsókok, végső intelmek, összegyúrt,könnycseppeszsebkendő­csücskök szorongatása, azután még egy „Isten veletek" — és a vonat kerekei lassan, szinte észrevétlenül indulnak meg a nagy útra, amelyről hány és hányezer honfitársunk szá­mára nincs visszatérési Még egy pillantás az elhagyott kedvesek felé, kendőlobogtatás, az­tán eltűnik minden, az utolsó, a leg­fájóbb hazai kép, amely ott kint vé­gigkisérti a vándort és űzi, hajtja vissza. A nagy, fekete táltos prüszkölve száguld dombok, völgyek, falvak, ré­tek között . . . A kikötőváros állomásán a hajós­társaság emberei várják az érkező utasokat. Attól tehát nem kell félnie senkinek, hogy az idegenben nem talál el a hajóstársaság szállodájába. Ott mindenki nagyon udvarias, na­gyon figyelmes. A szállás tiszta, kényelmes, az ágyak fehérek, az élel­mezés kitűnő, sőt még szórakozásra való alkalom is bőségesen kínálko­zik, hogy a kivándorló minél köny­nyebben viselje bizonytalan állapo­tát. Néhány napi ittidőzés után követ­kezik a behajózás. Orvosi vizsga, útlevelek lebélyegzése, beszállás a hajóra, amelyen az udvariasságtól féllábon álló pincérek, stuártok, fá­radhatatlan készséggel vezetik a kí­váncsi szájtátogatással befelé igyekvő utasokat helyiségeikbe. Megperdül a dob, összecsendül a cintányér, harsognak a réztrombiták. A kikötő zenekara parázs indulóval búcsúztatja az utrakész hajóóriást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom