Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-06-18 / 135. szám
Ara ÍOOO korona. Békéscsa ba, 1925 junius 18. Csütörtök VI évfolyam 13 5. szám 1I1M iMlkilKIMmMKRBÉwtitM wí»» irr'iiüfiifti'iMitfa Ét ^HHHH Hl OHWB^HHBfiHHl Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. fügffoílon koroetxtóny politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000;K 9 genfi ut eredményei Bethlen István gróf miniszterelnök hazaérkezésével kapcsolatban politikai körökben élénken kommentálják a genfi tárgyalások eredményeit, mint amelyek a magyar pénzügyi helyzet szempontjából messze kiható jelentőségüeknek ígérkeznek. A magyar gazd3Sáei rekonstrukció a Népszövetség szine elölt jelentős sikert ért el. Ezt kétségtelenül bizonyítja az a tény, hogy a nagyhatalmak képviselői melegen gratuláltak a magyar kormányelnöknek s ennek hatása alatt az angol pénzpiacon a magyar kölcsön árfolyama nagy áremelkedést ért el. A közel kétszázalékos emelkedés a magyar kölcsön árfolyamának jegyzésében arra biztatja a magyar újjáépítés politikai és gazdasági előkészítőit és munkálóit, hogy a magyar pénzügyek rendbehozatalának és a magángazdaságnak talpraállitása érdekében kifejtett törekvés immár mint Középeurópa nyugodt fejlődésének tényezője nyer méltánylást a hatalmak részéről. A külföldi töke a magyar szanálásnak konkrét sikerei folytán még fokozottabb érdeklődést fog tanúsítani a magyar közgazdasági élet iránt és biztosra vehetjük, hogy a gazdasági eredményeknek politikai téren is jelentkezni fognak a maga jóhatásai. A magyar közgazdasági élet egészséges vérkeringését elősegítő gazdasági kibontakozás révén megenyhül jótékonyan az a feszült po'itikai légkör is, amelyből ma még táplálkozni próbál itt-ott egy egy ellenséges akció, mint amilyen legutóbb a kisantant bukaresti konferenciáján felvetődött beavatkozasi kísérlet is volt, hogy költségvetésünk bírálatán keresztül hangulatot keltsenek Magyarország megerősödése ellen. Ezért kell a pénzüg i téren Genfben elért nagy sikert, sokksl maszszebbmenö jelentőségű eredménynek tekintenünk, mint ahogy azt a hivatalos jelentések körvonalazzák, mert nz az áll írni beruházásokra fordítható 30 milliónál is több aranykorona összegű engedmeny, amelynek fölhasználásához a kölcsönből és eoyébb megtakarításodból hozzájárult a genfi pénzügyi bizottság, nem csupán eg] pénzügyi koncepció ker?sztülvitelére adott engedménynek hanem főként a magyar kormány konszolidációs munkája iránt megnyilvánuló bizalomteljes elismerésnek tekintendő. Ne becsülje la a magyar közvélemény ennek a magas erkölcsi testületnek, amelyben irányító helyet foglalnak el a mii Európa hatalmasságainak korlátlan tekintélyű államférfíai, megértésről és elismeról tanúskodó rokonszenvét, mert ez mély nyomot hagy a külföld gazdasági köreiben, ahol ma kölcsön kihelyezése* és tőkebefektetések kérdéseivel fo glalkoznak. A külföldi töke beáramlása viszont elsőrendű érdeke minden háboruvesztett országnak és tönkretett gazdaságnak. TiitÉozih az iparosság a ráhárított súlyos terheli ellen TQntetO gyülésefo az ország minden iparosság Budapest, junius 17. (MTI.) A súlyos gazdasági helyzettel küzködó ipsrosság szerdán az ország valamennyi megyei és járási központjában a kereskedőkkel együtt tüntető gyűléseket tartott. A székesfőváros iparosága délelőtt 10 kor a régi képiselőházban gyülekezett, sz Ipartestületek Országos Szövetségének megrészében — 9 békéscsabai és a ftörnyéHbeli hivásara. A nagygyűlésen Pdlffy Dániel, az Ipartestü etek Országos Szövetségének elnöke megnyitó beszédében vázolta a naggyülés szükszégességét és célját. Farkas Elek, a budapesti Építőiparosok Szövetségének igazgatója az épitkezések és közmunkák azonnali megindításának érdekében határozati javaslatot ter jesztett elő, amelyben az építkezéseket célzó törvény végrehajtási utasításának legsürgősebb kiadását kéri. Rédei Lajos az Asztalosmesterek Országos Szövetségének titkára határozati javaslatában rámutat az iparosság súlyos helyzetére és felkéri a kormányt, a közterhek enyhitésére és az adók arányosabb megállapítására. Kéri a kormányt, hogy az iparossággal szemben minden téren nagyobb megértést és jóindulatot tanúsítson. Ezután dr. Dobos László az IPOSz igazgatója terjesztette elő határozati javaslatát, amelyben a hitelkérdés megoldását, a balesetbiztosítási és betegsegélyezési sérelmek orvoslását kéri. Huska Vilmos nemzetgyűlési képviselő terjesztette elő az iparosság gazdasági érvényesítésének politikai alátámasztása érdekében határozati javaslatát, amelyben az iparosság érdekében a nemzetgyűlés közbelépését kérik. A választójogi törvény utján a Huszár-féle javaslat figyelembevételével a magyar kézműves- és kisiparosság érdekeinek megfelelő képviseltetését kivánja a parlamentben, külön lajstromos szavazás utján. Melyik a betyár? Irta: HERKE MIHÁLY. — Pista — mondta a szépaszszony a betyárnak — pokol ez így nem élet . . . Rosszabb ez Pista a halálnál is . . . — Pista, tedd el az uramat a lábunk alól. Nem ke I az már nekem, gyűlölöm, amióta ehagyott, megcsalt ; amióta te vagy PZ enyém. Élni akarok én szabadon, élni magamnak meg neked ^ .. Nem lopni akarom a csókot. Ő is szabadon éli világát. Pista, szabad akarok lenni, szabadíts meg az uramtól 1.. Akkor a tied leszek egészen, csak a tied. A betyár átölelte forrón, szenvedéllyel a keblére borult, megtébolyult lelkű asszonyt, aztán ugy mondta : — Megszabadítlak az uradtól, meg . . . De hogy ? azt te mond meg . . . Megölni azt, akitől én lopok, akitől elorozom nem a kincsét, asszonyát; nem a házát, nem a földjét: de a legdrágábbját: a szépasszonya szerelmét — akitől én boldogságot kapok — azt megölni nem tudom, nem is akarom. Betyár vagyok, embart is ölök, ha utamat altja, ha rám támad, ha életemre vadász, szembe állok tízzel is birokra, de aki engem nem bántolt, Piros, azt nem ölö n meg — orozvfl. — Nüm azt a'.;arom, hogy megöld Pista, bar ha megölnéd, ekkor is csak helyettem tennéd és csak tolvajt ölne a tolvaj . . . — De nem a halálát akarom én, hanem cs3k azt, hogy ne legyen az utunkban ... Csak azt akarom, hogy távolítsd el kettőnk közül, hogy a tied lehessek ... hogy ne zavarhassa boldogságunkat... Kondorosi Pista csak hajnal felé vetődött haza a Bogarasi csárdából... Félrecsapott kalappal, jókedvvel, dudorászva toppant be virágos portájára. Az asszony mosolyogva fogadta, megölelte, megcsókolta s csak annyit mondott neki lágyan, szeretettel, a keblére simulva: — Soká maradtál Pista . .. — Nem maradok már ezután — felelt vissza kurtán Kondorosi Pista Meguntam már az éjjelezést, meg a csatangolást... Jobb lesz már itthon az én puha fészkemben. Hiszen a madár is a párjával szép ... Aztán pajzánkodva ölelte magához kipirult arcú, bogárszemü szép aszszonyat, megcsókolta mind a két piros arcát, a száját, a két szemét, aztán lefeküdt aludni. Az asszony meg dolga után látott.. . A dél nyomába járt már a nap, mikor fölébredt Kondorosi Pista .. . Befogatott két kocsiba, az egyiknek saroglyájához köttetett négy címeres ökröt, a másik kocsi után meg négy ficánkoló, fényes selyemszőrü szilaj csikót s bevitte őket a zombori vásárra. Kellett a pénz ... Sokat elemésztett Teleki Boris, meg az éjjeli cimboraság. De hát üsse a kő! — gondolta Kondorosi Pista egykedvűen. Van még hál' Istennek az istállóban elég ... Ha meg elfogy, majd pótolja ... Majd ellenek másikat, meg szebbeket a kancák meg a sveicertehenek ... Jó vásárt csinált Zomborban Kondorosi Pista, igy hát nem igen sietett haza. Benézett a régi ismerősökhöz, meg más dolga is akadt, hát hamar este lett rá. Éjfélre járt már az idő, mikor a kondorosi kúriára ért. A portája lábjánál, lent az ér partján éppen akkor vágtatott el egy lovas és száguldott a falu másik vége felé ... Kondorosi Pista főiment a tornácra, onnan meg be a házba... A feleségét még ébrén találta. — Hát te még mindig fönt virrasztói szép galombon Piroskám ? talán rossz álmod volt? Halovány a két orcád, mintha meglopta volna rózsáit az éjfél . . . Szemeid meg fénytelenek, mind odakint az éjszaka . . . Hej, nem szép asszonynak vaió a virrasztás, szép galambom ! . . . — Téged vártalak Pistám ... De fáradt vagy ug;e? . . . Ételed, italod, meg a vetett ágyunit már régen vár. — Étel, ital nem kell szép virágom ; — de a vetett ágy igen . .. Amazt kap az ember mindenütt, de szerelmet, szép galambom, csak itt — la ! . . . S megcsipkedte pajzánul szép asszonya gödrös állát, megcsókolta két hamvas arcát, meg két eperajkát. Keveset pihenhetett még Kondorosi Pista, mikor a háza kapuját erősen megzörgette valaki. A járási csendörörs vezetője volt harmadmagával; Kondorosi Pistát, a gazdát kereste. Hirtelen taipontermett a gazda s a kapura ment, hogy kinyissa azt... A zsandárok leszálltak lovaikról
