Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-08-30 / 195. szám
Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1925 augusztus 30 Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap• Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K VI. évfolyam 195. szám Megegyezés Franciaországgal Nemrégiben sikerült a magyarranda kereskedelmi szerződés meglötése érdekeink gondos tekintetberételével. A legelső megállapításunk :nnek nyomán az, hogy nem igaz íz a rosszakaratú híresztelés, amit u osztrák kormány rólunk állit, íogy velünk nem lehet szerződést cötni. Ez a vád csak folytatása izoknak a folytonos vádaskodásokiak, amelyeket az osztrákok nem:sak az 1867. kiegyezés tartama, haíem úgyszólván ősidőktől származó összeköttetéseink ideje alatt mindig :élzatosan és perfidiával hangozatnak ellenünk. Oka és magyarázata ezeknek a /ádaknak az volt, hogy abból a gyarnati helyzetből, amelyben Ausztria Magyarországot örökidőkig tartani szerette volna, egyenletes fejlődéssel emelkedtünk odáig, hogy vele :gyenlő gazdasági tényezőkké legyünk. Végeszakadt a hosszú időn it folytatott kizsarolási politikának is ez rettentően fáj Ausztria zselének. A Franciaországgal kötött szerzőlésünk ugy mezőgazdasági, mint pari érdekeink szempontjából igen íedvező és igy remélhetőleg a közeljövőben erősen fokozódni fog az a kereskedelmi összeköttetés, ami a háború folyama alatt megszakadt. Különösen lisztkivitelünk érdekeit elégíti ki a szerződés, de ép ugy kedvez a vetőmagvak, hüvelyesek, gyógynövények és ásványvizek kivitelének is. Egy igen nevezetes politikai előnye a szerződésnek az, hogy azzal az országgal sikerült megegyezésre jutni, amelyik a békeszerződés megkötéséig, sőt azután is a legellenségesebb hangulattal volt Magyarország iránt. A kereskedelmi kapcsolatokból igen sokszor szoktak politikai összeköttetések is létesülni, erre pedig nekünk igen nagy szükségünk van, tekintettel arra, hogy tudvalevőleg Franciaország ma igen jelentős pozícióval bir az európai koncertben. A megegyezésen kivül azt is vállalta Franciaország, hogy erkölcsi súlyával közre fog hatni abban az irányban, miszerint a szomszéd államokkal folyamatban levő tárgyalásokat támogatni fogja s e tekintetben igyekezni fog közeledést létrehozni. Az angol „Times" legutóbbi száma beszámol a magyer—francia kereskedelmi egyezmény megkötéséről és a megegyezés létesítését Magyarországra nézve kedvezőnek tartja, és abból a körülményből, hogy a megegyezés gyorsan tőrtént meg, továbbá, hogy Lengyelországgal, Görögországgal és Spanyolországgal már van megegyezésünk, megállapítja, hogy az utódállamokkal való rárgyalások közben konsj tatálható huza-vonaért nem felelős ; Magyarország. Románia ellen döntött az oláh-német döntőbíróság Bukarest, augusztus 29. Az oláh-német döntőbíróság semmiseknek mondta ki az összes háboruelőtli német olth szerződéseket. A versaillesi szerződés szerint Romániának joga lelt volna ugyanezeknek a szerződéseknek a végrehajtását követelni, csakhogy elkésett igénybejelentésével. Amig ugyanis Anglia, Belgium, Franciaország, Olaszország és Szerbia a versaillesi békeszerződés ratifikálását követőleg egy éven belül, vagy 1920 julius 10-igy benyújtotta igényeit, addig Románia csak 1921 március 12-én lépett fel igényével. Épen ezért Németország alaki okokból kérte az igény visszautasítását és ezen az alapon a szerződések megsemmisítését. A döntőbíróság ezt az álláspontot tette magáévá, avval az oláh állásponttal szemben, hogy Románia csak elkésve ratifikálta a versaillesi szerződést, tehát az igénybejelentéssel a maga szempontjából nem késett el. A kisantant közös memoranduma a határok biztosítása ügyében Bécs, augusztus 29. A paktum kérdésével kapcsolatban a prágai, belgrádi és bukaresti kormányok közös memorandumot akarnak intézni a nemzetek szövetségéhez, melyben ama kívánságuknak adnak kifejezést, hogy a határok biztosítása az összes európai országokra terjesztessék ki. Paoha Ágost püspök lesz Temesvár, Pacha Ágost temesvári püspöki adminisztrátor fölszentelt püspökké lesz. Nevezett a csanádi egyházmegye oláh részét kormányozza, mióta Glattfelder püspök az oláh kiutasítás következtében Szegedre tette át székhelyét Megakadt a franciák offenzívája London, augusztus 28. A „Times" jelenti Tangerből: Néhány nappal ezelőtt ugy látszott, hogy a franciák támadásé az ellenségnél csak igen kis ellenállásra fog találni. A helyzetjelentésekből azonban kiderült, hogy Abd el Krim összevonta csapatait és a legvégső védelemre határozta el magát. A franciák elhatározták, hogy a francia protektorátus területéről az utolsó szál ellenséget is ki fogják kergetni. Látogatás a „Krajiná"~ban boszniai útirajz a világháború előtti időkből Irta; Dr. ZSILINSZKY LAJOS. Hangos dalolással fogadtak Czazinban, mikor először voltam e vig kis városkában, amely Bosznia északnyugati sarkábin, kerekded dombok között s azokon terül el. Utam célja nem volt egyéb, minthogy egynehány kellemes órát töltsek el itt a Krajitiában, Lika-Krbava megye határán. A kaszinó nagy termében, mely a községi vendégfogadó emeleti részének majdnem felét foglalja el, napiiijasokból alakult tamburászenekar játszott, amelyet csak nemrég alapítottak, összeadván nagysebtében néhány száz koronát, (1900 at irtunk akkor) hangszerek beszerzésére. És íme néhány heti gyakorlat alatt anynyira belejöttek a zenélésbe a bosnyák firkászok, hogy — amint a lisztvisesőktől hallottam — több ambícióval verték a tamburát, mint másoltak a fogalmazványokat. Zenéjüknek élvezése a kaszinói tagok, hozzátartozóik és vendégeik részéről ingyenes volt, ami természetesnek tünt fel, mert hisz ők voltak a mecenások. De ebben az ingyenes élvezetben csupán szombaton esténként volt részük, ilyenkor öszszejött a városka egész intelligenciája. amelyhez a tisztviselői karon kivül a polgármester (mohamedán), a jegyző (keresztény), valamint a községtanács összes tagjai, (köztük zsidók is) továbbá papok, tanítók és kereskedők, akik kilenctized részben mohamedánok voltak, számítottak és olyan kitűnő mulatságot rögtönöztek, aminő még a legsneigabb huszáttisztikarnak is becsületére vált volna. Engem a társaság és a zene egyaránt érdekelt és mulatság folyamán I nem egyszer időzödtek fel lelkemben a jogiszkorombeli „tanyázások" felejthetetlen emlékei. Rendeztek körtáncot, (koló a nove), körivást, köréneket, körsétát, körjátékot és mit tudom én még miféle más körséget közmegelégedésre. De ami közcsodálatot keltett, az a tamburásoknak egy tizenhárom nyelven előadott s zenével kisért dala volt, a „paplányáról." Ezt a dalt bosnyákul, magyarul, németül, cseh, lengyel, latin, görög, francia, olasz, angol, orosz, török és héber nyelven adták elő. Szövege nem valami költői. Dallama azonban igen kedves és fülbemászó volt. Ma is fülemben cseng. Ez volt á társaság „Rákóczi induló"-ja. Mert e nóta végigprodukálása után szétoszlottunk, miként egykor a Janszki hecc tartama alatt a budapesti jogászok tevék a rend őseinek nem éppen tiszteletteljes felszólítására. Minthogy már fentebb megemlékeztem Rakóciról, megjegyzem, hogy Czazinban sem ezt a nevet, sem az ily cimü indulót nem ismerték (már t. i. a tamburások) Szerajevóban, j Bjelinán, Tuzlán és általában azon városokban, ahol magyar cigány és katonazenekar is volt, a „Rákóczi" épp ugy befejezésül szolgált a magyarok által is látogatott mulatságoknak, mint Magyarországon minden bálnak. Természetes, hogy Bosznia azon városaiban, amelyekben a .Rákóczit" játszani szokták, magyarokban, különösen pedig katonatisztekben nem volt hiány. Czazinban azonban csak egy magyart találtam. Ez trencséni Csák Máténak valami oldalrokonától, bizonyára Mártontól származó lehet — gondolám mikor bemutatkozott — mert ismertem őseink azon szokását, hogy a legöregebb fiút szerették az apja nevére kereszteltetni. Mivel pedig az az ur magu bevallotta elöltem, hogy ő az apjának előszülött fia s hogy az ősapja is Márton volt. S minthogy Boszniában többet beszéltünk német nyelven, mint magyarul (a reciprolitás ebben is hátrányunkra nyilvánult meg) és ez az ur Martin Csáknak mutatta be magát, azt hittem, hogy csakugyan Csák Márton a neve. Következetesen igy is neveztem őt magyar beszélgetésünk során. Csak később tünt ki, hogy a családi neve voit Martincsák, a keresztneve pedig Kornél. Selmecbányái erdészeti akadémiát végzett, Gömörmegyébő! való. A tizenhárom nytlvü „takarodó" után, mely éjfél utáni két órakor harsogott el, amikoráig mohamedán vendégtársaim kilenc-tiz feketekávét s nem kevesebb adag málnaszörpöt, limonádét és ehez hasonló ártatlan és szeszmentes folyadékot csúsztattak le torkukon, mig mi magyarok bort, mégpedig mosztári zsilavkát ittunk, a csehek és lengyelek viszont söröztek, — általános jójészakát kívántunk egymásnak és nyugovóra tértünk. Én egy zárai születésü földmérőnél (geometer) kaptam szállást. Nagyon őszinték lehettek a „jóéjszakát" mondó kívánságok, mert déltájban, amikor friss sörcsagoláskor ismét összeverődött társaságunk java a Kaszinóban, mindenki azzal dicsekedett, hogy pompásan aludt.