Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-13 / 182. szám

Békéscsaba, 1925 augusztus 277. Mra 1000 k&ranm. Csütörtök VI. évfolyam 179. szám füffgotlon korossxtény politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal j ' Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN I Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Keresztény és szociális alapelvek (F) A magyar keresztényszoclálista mozgalom lassan, de biztosan halad előre. Mindtöbben csoportosulnak körülötte olyanok, akik hittel, meggyőződéssel keresztényszocialisták és nemcsak kényszerűségből, ideig-óráig lettek azok. Alábbi soraimat azok számára irom, akik szivük melegével, lelkük hevével kereszlénytényszocialisták és ezen hitükben még jobban meg akarnak erősödni. Miért nevezzük mi magunkat keresztényszocialistáknak? És miért fáj ez a mi ellenségeinknek? Nem másért haragusznak, mint azért, mert a mi munkánk eredményeképen az emberekben isriét felébred a vallásos és az erkölcsi és nemzeti érzék s mert amig egyesek osztálygyülöletet hirdetnek, addig mi szembehelyezkedünk velük és döntögetjük az ő munkájukat. — Mert mi egységes keresztény alapot akarunk teremteni. Amig az emberiség lélekben, szellemben, erkölcsben meg nem tisztul, meg nem javul, addig hiába beszélnek békéről, szeretetről, megértésről. Amig a kereszténység Európában meg nem győződik annyira, hogy maga fogja irányítani Európa életét és el nem tűnnek a romboló forradalmárok, istentelen, erkölcstelen cézárok és az őrjöngő antant imperializmus helyébe nem lép a békét, igazságot hirdető keresztény szellem, — addig Európa nem várhat mást, mint háborút, forradalmakat és pusztulást. Ezért a népeknek előbb keresztényekké kell lenniök, keresztényé kell őket tenni.Nem külsőségekben, hanem lélekben, szívben. — Ez azonban csak ugy lehetséges, ha minden emberünk meggyőződéses kereszténynyé válik s ha mindnyájunkat áthat a szociális érzés, a nemzeti összetartás, megértés, önfeláldozás érzése. Abban az erkölcstelenségben, züllöttségben, amellett a sok igaztalanság mellett, amit ma látunk és lépten-nyomon tapasztalunk, nincs más segítség, mint megujhódni, megtisztulni a keresztényszocializmusban. Ha mi tehát a keresztényszocialista mozgalmat erősíteni és vele eredményt elérni akarunk, akkor mindenkinek először önmagában kell a vallásos és nemzeti érzést ápolni, fejleszteni, józan, erkölcsös életet élnie, embertársain mindenütt, ahol csak lehetséges, segíteni, mindenkivel szemben igazságosnak lenni hogy igy másokat is megnyerjünk eszméinknek és az összetartást szervezkedést nevelni minden emberünkben. Áldozatkészség és kitartás nagy és hatalmas táborba fogja összehozni a világ kereszténységét s mi leszünk a képviselői a kereszténységnek és igazi szocializmusnak. Énnek a fárasztó és hosszú útnak a végén magyar népünk jóléte és nyugalma vár. Az uj eszme a keresztényszocializmus, amely a világot és nemzetünket megváltja a szenvedéstől. Országos Iparos tapMus ss MÜM Hódmezővásárhelyen Ezren felül van a kiállítok száma — Valkó és Mayer miniszterek Nagyatádi Szabó arcképleleplezési ünnepén Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük, hogy Hódmezővásárhelyen augusztus 20-ától augusztus hó 26-ig mezőgazdasági, ipari, kertészeti és kulturális kiállítást rendeznek. A nagy alföldi város tágas vásárterén hatalmas pavilonok épülnek már hetek óta, ezekben helyezik el Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes Orosháza, Csaba, Gyula, Makó, Mindszent iparosainak produtumait. Ugyancsak itt lesz a mezőgazdasági kiállítás is, melyen nem csak a vásárhelyi, de a környékbeli városok és községek uradalmai és gazdái is résztvesznek. A kiállítás hatalmas méretét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már eddig ezren felül van a kiállítók száma, akik között ott találjuk a legelőkelőbb budapesti gépgyárakat is. A vásárhelyi kiállítás a magyar Alföld egyrésze gazdáinak, iparosainak és kertészeinek találkozó helye lesz . ugusztus 20-án. Óriási tömegekre van kilátás, mert ez alkalom* mai Hódmezővásárhelyen országos iparos kongresszust is tartanak melyre lejönnek Szávay Gyula, a budapesti kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Füredy Lajos, dr. Dobsa László és Lehner Jenő IPOSz igazgató, dr. Pálffy József kormányfőtanácsos és igen sokan a magyar iparosság vezetői közül. Az iparos kongresszus foglalkozni fog az építkezések megindításával, a közszállitások és közmunkák vállalatba adásával kapcsolatos kérdésekkel, az adózással, a betegsegélyző és balesetbiztosítással szemben felmerülő kívánságokkal, a munkaügyi bíráskodás reformjával, az ipartestületi reformmal, a kisipari hitel kérdésével és mindazokkal a dolgokkal, melyek ma a kisiparosok sérelmeinek tárgyát képezik. Svájci levelek x. Két nap Luzernben Minden kedves, jó dolog hamar elmúlik. Igy multak el a berni napok is. Az utolsó estén a csabai cserkészleányok vendégei voltunk. Pompás turóscsusza volt a vacsora. Lehetett akárhányszor repetálni. Felesleges mondanom, hogy ragyogó jó volt a hangulat. A jelen volt svájciak nem győzték dicsérni a magyar konyhát s a magyar kedélyt. "Tizóra körül vettünk bucsut a vendéglátóktól, hogy szakadó esőben „haza" menjünk. A nagy táborhelyen már csak néhány sátor állt s kevés cserkész tartott őrséget. Ezek összeverődtek a mi őreinkkel: Kucsival és Berthóty Lacival s a mi szép nagy sátorunkban együtt — elaludtak. Szerencsére Svájcban teljesen felesleges [parádé az őrség. Igy az őrség elalvása nem vont maga után ezúttal várfogságot. Egész éjjel esett az eső, de reggelre kiderült. Vidáman csomagoltunk be s aztán meleg bucsut véve berni barátainktól, elutaztunk Lucernbe. Luzern egyik legkedvesebb városa Svájcnak. Ahogy kilép az ember az állomásról, máris ott van a város kellő j közepén a Vierwaldsládti tó partján. Amig a csomagjainkat elszállító autóra vártunk, addig is gyönyörködtünk a remek fekvésű városban. Aztán pedig a hatalmas szállodákkal telt uccákon vig dalolással mentünk otthonunkba. Hatalmas kaszárnya teremben pompás íruganyos, ragyogó tiszta ágyak álltak rendelkezésünkre. A társaság kitörő örömmel fogadta az eddigieknél különb fekvőhelyeket. A kényelmes, nagy teremben lepakkolóztunk s elhatározva, hogy ma nem főzünk, rögtön a városba indultunk. Mindenütt nagy feltűnést keltettek az árvalányhajas, daloló cserkészek. Az ittlevő rengeteg magyar érthető örömmel köszöntött bennünket. Mi pedig 'sorra megcsodáltuk a világhírű középkori fahidat, a csodaszép tóparti korzót, a Löwen-Denkmalt, a hatalmas dómot s az itt töltött két nap alatt mindenki megfürdött gőzfürdőben, sokan pedig usztunk egyet a Vierwaldstádti tóban is. Kedves, rövid kirándulásunk volt a hires három hársfához való felsétálás. Innen gyönyörűen lehet látni a tó nagy részét s az azt környező hegyeket. Legszebb átélésünk mégis a tavon való hajókirándulás volt. Szép nagy hajóra szálltunk, amely zsúfolva volt kirándulókkal. Sokan voltak köztünk, akik még nem ültek sohasem hajón. Képzelhető, ezek mennyire élveztek! Sok szépséget láttunk már Svájc-' ban, de ez az utazás megint tudott ujat nyújtani. Maga a tó is rendkívül festői magas sziklapartjával, mély öbleivel. De még szebbé teszi a partot a sok gyönyörű szálloda, gyógyhely, ami óriási tömegben épült ezen a tájon. Brunnen-ben kiszállunk. Innen a világhírű Axenstrassén tettünk vagy 8 km. utat. Autó autó után robogott el mellettünk, mindegyikből barátságosan integettek felénk. De barátságosak voltak a gyalogosok százai is. Mi nagyrészt dalolva mentünk itt is. Alattunk mélyen a tó kéklett, valamivel feljebb a Gotthard-Bahn hires vaspályája, amelyen sürü egymásutánban robogtak a villamos vonatok. Akármere néztünk, mindenütt festői táj, mely minden fordulónál változik. Néha egy-egy alagúton mentünk át, amelyben csak ugy harsogott a magyar nóta. Megilletődve állt meg a csapat a Tells-Kapelle-nál. Már a tegnapi táborozásnál elmesélte Dezső a Telimondát, igy mindenki tudja, mit jelentenek a hatalmas freskók. Itt megpihentünk. Talán soha olyan jól nem esett a csabai paprikás szalonna, mint akkor. Ebédután Flücknig mentünk még gyalog s onnan újra hajón Luzernbe. Csoda szép volt az ut. Lassan mentünk, gyakran kikötöttünk. Láttuk mégegyszer a Tells-Kapellet, a Sciritter-Steint, a hires Krisztus szobrot, a Hotel Hartensteint, ahol Károly király családjával lakott s gyönyörködtünk a tó színének gyakori érdekes változásában. Több a hajón utazó magyar kérésére sokat énekeltünk, az egész utazó közönség nagy tetszésére. A hajóból kiszállva pedig olyan katonás sorakozást csináltunk, hogy mindenki csodálkozva és gyönyörködve nézte a csapatot. Csütörtökön nagy kirándulást terveztünk a Rigire, de a borongós idő miatt lefujtuk azt. Igaz, szép idő lett, de azért nem sajnáljuk a fáradságos ut elmaradását. Hiszen szebb kilátás már onnan sem lehet, mint amilyenekben eddig gyönyörködtünk. A fiuk a tóban való fürdésben kerestek és találtak kárpótlást. Luzernbői pénteken este jöttünk