Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-02 / 173. szám

Békéscsaba, 1925 augusztus 2. Arm 1000 koronát. Vasárnap VL évfolyam 173. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztóny politikai n api ig p. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIOEND DEZSŐ Ki volt a világháború okozója? Irta Praznovszky Iván rend. követ, meghatalmazott miniszter. I. Ez a probléma a háború kitörése óta állandóan foglalkoztatja az em­bereket és köteteket tesznek ki azok a könyvek, füzetek, tanulmányok és cikkek, melyek válaszolni próbálnak erre a gyakorlati szempontból is fontos kérdésre. Nem tisztán aka­démikus vitáról van szó, melynek csak a történelemtudomány szem­pontjából volna jelentősége. Ismere­tes tény, hogy ellenségeink egyoldalú Ítélettel minket és szövetségeseinket tettek felelőssé a háború kitöréséért s ezt az „ítéletet" beleírták a béke­szerződések szövegébe is, ami által mintegy hitelesíteni vélték álláspont­jukat, mert hiszen azt velünk is alá­íratták és igy elismertették, hogy mi vagyunk a háború okozói és bűnö­sei. Ezenkívül s ez teszi a problé­mát tulajdonképen fontossá, a békék kegyetlenségét „bűnösségünkkel" pró­bálták indokolni, amiből következik, hogy ellenségeink is érezték a béke­feltételek embertelen voltát és ilyen hypokrita módon próbálgatták ta­kargatni magukat a szerződés igaz­ságtalan, képtelen és az emberiség közös nagy ügye ellen vétő pont­jaival szemben. De következnék eb­ből az is, hogy ha kiderü ne, hogy nem mi vagyunk a háború okozói, a jelenlegi békeszerződések egy téves feltevésen alapulnak és más alapon jóval enyhébb és emberségesebb feltételek mellett kellett volna helyre­állítani a világ békéjét. Persze mindez csak irott malaszt lenne mindenképpen. Nagyon jól tudjuk, hogy a békekötés hatalmi szóval történt. Nem a jogot, nem az igazságot keresték ellenségeink, de egyoldalú érdekeiket védelmezték meg, illetve ismertették el velünk. Diktálták a békefeltételeket, meg­hallgatiatásunk nélkül, mint ahogy vita nélkül ránk sütötték a háborúért való felelősségünket, hogy azután hamis jogcím alatt indokolják a bé­kefeltételek álta! végrehajtott meg­büntetésünket. Ennek dacára már csak az erköl­csi igazság szempontjából sem lehet ránk nézve közönyös, hogy ha sorra megdőlnek azok a vádak, melyeket ellenünk a háború okozása cimén felhoztak. Már pedig minél több hivatalos okirat kerül nyilvánosságra, minél több államférfi és diplomata, kik a világháborút megelőző kritikus időkben szerepet játszottak, hogy a háborút a cári Oroszország hatalmi tébolya, világuralmi törekvései tették elkerülhetetlenné. Hogy ehez sok más politikai törekvés és több-ke­vésbé bonyolult probléma is járult, az világos; a nemzetközi politika so­hasem szokott egyszerű, osztatlan Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K formában és keretek között megnyil­vánulni. De ami ránk nézve fontos, az az a megállapítás, hogy Ausztria és Magyarország védekeztek és igy tám dó vagy hódító szándék soha semmiben sem vezette őket. Német­ország pedig a szövetségi kötelezett­ségeinek helytállva az*orosz mozgo­sitás által elkerülhetetlenné vált ösz­szeütközés következményeit volt kény­telen levonni. Az első hivatalos publikációk a szentpétervári bolseviki uralom alatt jutottak napfényre, melyek által kü­lönösen Poincare és a párizsi nagy­halalmu orosz nagykövet, Isnölski mesterkedései kerültek kellő megvi­lágításba. A bécsi szocialista kor­mány rendeletére később a bécsi titkos levéltár adatait is kiadták könyv alakban, miáltal kiderült, hegy gróf Tisza István minden erejéből elle­nezte a háborút és hogy Magyaror­szág még a háború alatt fegyverei­nek legnagyobb sikerei idején sem foglalkozott hódítással és minden területi gyarapodást visszautasított. A hivatalos kiadmányokon kivül egy egész sereg könyv és cikk is foglal­kozik a háború kitörése körüli idők eseményeinek hiteles megállapításá­val és még ellenfeleink tendenció­zus, ellenünk irányuló beállításában ! is egyre világosabban látjuk politi­' kai magatartásunk helyességét. Görögország készül a Jugoszlávia elleni háborúra Újvidék, aug. 1. Belgrádi lapok szerint Görögország nagyban készül a görög-jugo­szláv háborúra. A lapok híradásai, amelyek Jugoszlávia háborús készü­lődéseiről szólnak, nagy izgatottságot keltettek a lakosság körében. Augusztus hó 15-ón lesz a kisántánt sajtó­kon feronoiája Prága, aug. l.A kisántánt sajtó­konferenciája, amely a kisántánt­államok sajtójának egyesülését cé­lozza, augusztus 15-én tartja ala­kuló gyűlését Bukarestben. Duka külügyminiszter, aki a konferencia védnökségét elvállalta, résztvesz a tanácskozásokon. Ujabb nagy panamák egy oláh minisztériumban Bukarest, augusztus 1. Egyik mi­nisztériumban ujabb nagy panamá­nak jöttek nyomára. A panamából keletkezett kincstári kár meghaladja a 20 millió leit. A panamában egy magasrangu bírói személyiség és két kormánypárti képviselő is kompro­mittálva van. A panama ügyét egye­lőre nagyon diszkréten kezelik. Londoni levél A Doverből jövő gyorsvonat egye­nesen a város szivébe fut a Victoria állomásra. Két hatalmas ivboltozat­ban nyuiik az üvegtetőket tartó vas­szerkezet a magasba, alattuk széles perronok húzódnak a mélyebben futó sínek árka mellett. Ahol a sinek véget érnek, széles hatalmas térség köti össze a perronokat az állomás­épület sok helyiségével. A jövő és menő utasok ezen keresztül a leg­könnyebben megtalálhatnak mindent: vonatot, várótermet, éttermeket, ki­járást és a földalatti vasút állomását, melynek ugyanitt van egyik legfor­galmasabb centruma. Az érkező vo­natok sínpárjai között egy szélesebb perron fekszik, ezen autótaxi áll, amelyhez a vonatból kilépő utas­nak csak öt-hat lépést kell tennie, s máris vágtat vele az autó kivánt célja felé. Az állomást az utcán szintén ráccsal kerített, tágas térség veszi körül, az autótaxikon kivül itt várnak a pirostestü hatalmas autó­buszok és minden peteben utasok­kal telten indulnak a city felé. Első szempillantásra meglepő ez a simaság és könnyedség, mely a nagy embertömeg sokfelé ágazó for­galmát irányítja. Nincs kapkodás, idegeskedés, lökdösődés, tolongás — nyugodtan és a legjobb rendben megy minden. Ez az állapot kétség­kívül fejlődés eredménye, a forgal­mas, hullámzó élet maga szabá­lyozta önmagát s megteremtette a maga célszerű gépezetét, melynek minden kereke a helyén van és az óramű pontosságával dolgozik. Ez a forgalmas élet maga beleneveli az emberekbe a lelki fegyelmezettséget, nyugalmat és határozottságot, a visel­kedés, mozgás sok célszerű és egy­szerű szabályát, mely a nagy chaosz­ban rendet teremt. Ezenkívül még minden uccakeresztezésnél olt áll egy-két feketesisakos rendőr, s egy kézmozdulattal megállítja a kocsik, autók, autóbuszok, motorbiciklik egész seregét, hogy áthaladhassanak előtte a járókelők és a másik uccának a kocsisora. A Trafalgár-téren nyolc felől özönlik a hullámzó ember­áradat és az autók tömege, nyolc szór kell megállani az uccaközepén a vasoszlopokkal jelölt kis szigete­ken, de aki nyugodt és nem siet, azt sohasem fogja itt baleset érni. A nagy forgalom persze pokoli zajjal jár együtt. Az autókerekek gummija ugyan sötétkék acéltükörré súrolja a kátrányos, benzines aszfal­í tot és simán gördül rajta végig, de a jármüvek nagy tömege együtt mégis szinte elviselhetetlen lármát csap. És ez az éjjeli órákban sem szűnik meg. Sőt akkor még jobban érezhető — egyig-kettőig folytono­san hozzák, viszik az autók Lon­don mulató népét az utcákon és az idegen, kit sorsa a magyer Alföld­ről a Bloomsbury zajos hotelne­gyedébe vetett, álmatlanságtól égő szemmel sóvárogja vissza a drága Csendbölcsőt, mely odahaza ringatja álmait. A forgalom legnagyszerűbb esz­köze az Underground vasút. Az ál­lomások bejárata a házak földszint­jén van, úgyhogy az utcai forga­lomtól egy talpalattnyi helyet sem vesz el. Most már egész hálózata épül ki a föld alatt keresztül-kasul egymásba fonódva, szétválva kü­lömböző irányban és r mélységben. Valóságos labirintus. És az ember mégis a legnagyobb nyugalom és biztonság érzetével áll a liftre vagy mozgó lépcsőre, mely a földalatti folyosók tárnáihoz viszi. Mert itt is minden téres és tágas, sok lámpá­tól világos és mindenütt útbaigazító fölirás tájékoztat. S meglepő, hogy aránylag milyen jó a levegő a mély földalatti tárnákban. A villamosmoz­dony hat-nyolc fényesen kivilágított, bőrrel párnázott, hosszú Pullmann­kocsit huz, s egy perc múlva elsik­lik a fényes vonatkigyó e tárna ka­nyarulatában, csak távolodó, elhaló moraja jelzi, hogy él, lélekzik és hű­ségesen szolgálja az Embert. Mig a tárnák mély világában ön­kénytelenül csendes és hallgatag a városi nép, addig a nagy uccák özönében hangosan zug az élet. Későn alkonyodik, csak fél tiz felé kell lámpát gyújtogatni, de már szür­kületkor kigyulladnak a házak falán a világító reklámok és szédületes tűzijátékkal kápráztatják el a nézők szemét. Elképzelhetetlen, hogy meny' nyi leleményesség és változatosság van ezekben a hirdetésekben. Az egyik helyen transparensen kivilá­gított függönyök húzódnak egymás után, a másikon tarka tüzkigyók szaladnak az egymás után kigyúló és ela vó betűk között, a Colliseum párkányait vakító piros fényfonalak vetítik az éjszakába és a tetején őrülten forog a fényabroncsok gömbje, a Déli vasutat egy kivilágí­tott mozdony hirdeti, melynek ke­rekei a lámpák gyorsan változó ki­gyulásával a forgás illúzióját keltik, a Hajómentő szövetséget pedig egy viharban sülyedő hajó transparense, melyről futó fényrakéták szaladnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom