Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-08-01 / 172. szám

Békéscsaba, 1925 augusztus 1. Arm 1000 koronaSzombat VI. évfolyam 172. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal t Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. füffffBÍlon keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Petőfi megdicsőülése Julius 31-én mult hetvenhat esztendeje, hogg Petőfi Sándor, a legragyogóbb magyar költők egyike elesett a segesvári csatatéren. A szabadság szerelmese volt s ezért a szerelemért otthagyott egy másik szerelmet: fiatal feleségét s elment a harctérre. Mikor a 48 as mozgalmak szellői kezdtek lengedezni Európában s ezek a szellők Magyarországra is átcsaptak, a fiatal Petőfi költői lelkének minden hevével fordult az uj eszmék felé s csodálatos lirájának uj hangja támadt, mely a szabadságról énekelt. Amikor a 48-as viszonyok eszmei harcteréről arra a másik harctérre kellett lépnie, ahol a magyar férfiak álltak szemben idegen hadakkal, Petőfi, aki költő volt s aki olyan szolgálatokat tett hazajának, hogy talán az nem is kívánta volna tőle a fegyverrel való viaskodást, mégis kardot kötött, résztvett ütközetekben, mindig lángoló versekben buzdította a maroknyi magyar sereget hősies küzdelmében, ő maga 1849. julius 31-én örökre eltűnt az emberi szemek elől a segesvári csatatéren s a titokzatosan ragyogó halhatatlanságba lépett. Meg|kell emlékeznünk halála napjáról, hiszen az ő neve ugy ragyog Magyarország történetének egén, hogy ez a ragyogás sok évszázadra veti rá fényét, talán mindaddigra, amíg ebben a hazában magyarok élnek, küzdenek és meghalnak. Az ó nevének örökkévalóságát nem társaságok, nem egyesületek tartják fenn, de fenntartja a magyar nép egyetemes szeretete, kicsinyek és nagyok, az egész Magyarország. flz ország szobrai elé járul ma Budapesten, Kiskőrösön, Félegyházán, Szentesen, mindenfelé, ahol a nemzeti áldozatkészség megörökítette a haza egyik legnagyobb fiát. Ezek az ünneplések nem tehetnek semmit hozzá az ő dicsőségéhez, amely a költészet és a hazaszeretet kettős lángnyelvén beszél, hanem csak azokra megtiszteltetés, akiknek Petőfi csodálatos élete alkalmat ad arra, hogy géniusza előtt meghajtsák az utókor csodálatának lobogóját. Petőfi őrnagy Erdélyben halt meg, a hegyek kőzött, amelyeket pedig nem is nagyon szeretett, mert minden szerelme csak a délibábé, a rónáé és a gémeskutaké volt. De az ö szelleme lebeg Erdély bércei felett s akik megértik, megérzik annak tanulságát, titkos reményeket táplálnak szivükben, amelyek egyszer valóra fognak válni I flngol elismerés a magyar vivőhnah London, julius 31. A „Daily Telegraph" a magyar ostendei győzelemről a következőket irja: „A vivás magyar nemzeti sport. Az ostendei verseny résztvevői a világ legerősebb vívóiból kerültek ki. A magyarok legyőzték valamennyi ellenfelüket és a versenyt a magyar nemzeti büszkeség eseményévé avattak. Megint rémehet iát az oláh sajtó Bukarest, julius 31. flz „Obsor" hivatalos forrás alapján a f. év szeptemberében Genfben tartandó kisantántkonferenciáról ír. amelyen a kisantántnak Magyarországgal szembeni magatartását állapítják meg. Szóbakerül Magyarország részéről a békeszerződésnek „állandó kijátszása". A lap szerint a szövetségeseknek okmányok állanak rendelkezésükre, amelyekből kiderül, hogy Magyarország legutóbb litkos köicsönöket vett fel fegyverkezési célokra. Román hírek szerint a kisantánt memorandummai akar a Népszövetséghez fordu ni, követelve annak megakadályozását, hogy Magyarország állandóan kijats^a a békeszerződést. Magyar zeneszerző — a becsületrend lovagja Paris, julius 31. Szántó Tivadar magyar zeneszerzőt és zongoraművészt a francia kormány a becsületrend lovagjává nevezte ki. A háború óta ez az első eset, hogy a francia kormány ezt a kitüntetést magyar, illetőleg általában volt ellenséges alattvalónak adományozta. Felkutatják Árpád sirját Budapest, julius 31. A műemlékek országos bizottság indított Árpád sírjának felkutatási költségeire. A görögök jugoszláv támadástól féltik Szalonikit Szaloniki, julius 31. A görög sajtó a szerbek részéről Skopije körül tervbevett nagy hadgyakorlatokban a szerbek támadó szándékát látja, amely Szaloniki elfoglalását célozza. Növeli a görög sajtó aggodalmait az a körülmény is, hogy a szerb-horvát megegyezés létrejöttével s a belviszonyok konszolidálódásával Jugoszlávia most már külpolitikára is terelheti figyelmét, de ugyanakkor a görög sajtó bizik Radicsékban s reméli, hogy éppen e párt fogja megakadályozni a konfliktus lehelőségét. Egyben fenyegetőzik is a görög sajtó, mikor azt irja, hogy tudják meg Belgrádban azt is, hogy Szaloniki esetleges elfoglalása nem lesz séta, amint azt hiszik. A görög hadsereg a legutóbbi események dacára is elég erős ahoz, hogy megakadályozza a foglalást. Svájci levelek ív. Egy nap a cserkészházban Kandersteg, 1925. julius 26. Borús, csepergős idő van. Ma nem lehet kirándulásra menni. De azért ne gondolja senki, hogy unatkozunk. Csak néhány dolgot irok le a mai napról s máris kilünik, hogy idehaza is nagyszerűen mulatunk. Reggel fél 7 órakor ébresztő van. Az egész nemzetközi csei készházban nagy a mozgás. Különösen a mosdó és tustermek népesek. A reggeli torna után — melyet a Kander partján végzünk — mi is ide sieiünk. Vidáman mosdik a társaság. Itt nem lehet csak ugy félig mosakodni. Mosdás után áhítatra szoktunk egybegyűlni felekezetek szerint. Szárnyal az ének az ifjú lelkekből, száll az imádság a jó Istenhez. Igy testbenlélekben felüdülve kezdjük a napot. Fél 8 órakor már vár a párolgó kakaó, meg a friss (néha vajas) kenyér az ebédlőben. Ha vaj nincs, jó a hazai kolbász vagy szalonna is pótléknak. A szolgálatos őrs gondoskodik mindezekről. Reggeli után minden őrs gondosan rendbehozza hálószobáját, aztán nekiülünk az írásnak. Mindenkinek rengeteg irnivalója van, hiszen min; denki várja otthon a levelet, levelező| lapot. Aztán meg naplót is kell irni | ugy, hogy 10 óráig jó, ha elkészül' tünk az írással. • Ma délelőtt — vasárnap lévén — • templomba megyünk, egyébként 10 óra után már játszani szoktunk, de hiszen jut még ma a játékból is bőven. Dalolva jövünk haza a faluból. Pompás hazai illat üti meg az orrunkat. Gulyást főz Jancsi meg ] Gyuszi. Még Kálmán ba' is beka• nyarodik a konyhába, mert ma jó ebédnek kell lenni. Meghívtunk 36 | hollandust ebédre. Az első fogás tejfölös zöldbab- : leves. Odavannak a hollandok. Nem I győzik dicsérni. Mind alaposan ki- ! I kanalazza a tányérját. Hat még a ] borjupörkőlt I Általános az elragad- j tatás. Igaz, jól is sikerült, mert nem sajnáltuk a belevalót. A galuskába meg egy liter tejszint is tettek a szakácsok, hogy könnyebb legyen. Rettentően jóllakott|minden hollandus. Igy akarjuk legalább egy parányit viszonozni azt a kedvességet, amelyly.el ök elárasztják a mi gyermekeinket. Ebéd után nagy játék. Természetesen „nemzetközi" mérkőzések. Hiszen hollandok, angolok svájciak, sőt franciák is vannak itt. A futbalban óriási a magyar fölény, de más játékban is mi vezetünk. Ha a labda beleesik a rohanó patakba, mindig magyar fiu fogja ki. Az „indiánpárbajt" most tanultuk meg és már is veretlenek „Bizsu" meg „Apuka". A kakasviadalban egy hollandus sokáig tartja a győzelem pálmáját, de őt is legyőzi „Guncsi". Van még sok verseny. Most tanuljuk mindegyiket s az ügyes magyar fiuk máris vezetnek, i De most jön a főverseny. Egy hosszú rúdra ül egymással szemben két ember s összesodort lepedővel igyekeznek egymást leverni a rud ! alatt levő szalmazsákokra. Nem tul j finom játék, de hát állunk elébe. Egy kis francia nagyon ügyes. Egy- . másután veri le a magyarokat, ve- ' szendőben a dicsőség. De még hátra vannak a nagy ágyuk. Jön Gyuszi. Izgatottan lessük az eredményt. Egy ügyes, hatalmas ütés és — Guszi is a szalmazsákon hever. Következik Bizsu. Ö már ügyesebb. Kemény harc után leteríti a franciát, Most már itt is magunk maradtunk. A többi náció kidűlt. Végre is az első dijat Apuka (Haider Lajos), a másodikat Guncsi (Réthy Dezső) nyeri el. Mindakettő egy-egy szép cserkészkést kap. Most már teljes a tekintélyünk. Egyszerre előtérbe jutott a magyar csapat. Minden kezdeményezést tőlünk várnak. Este a mi kürtünk fújja a takarodót. A zászló bevonásával a magyar Himnusz harsog legdiadalmasabban s egész nap a tőlünk tanult kiáltásoktól hangos a tábor. Boldogan látom, hogy itt is ép olyan népszerűek a magyar fiuk, mint a dániai Jamboreen voltak. Csak a francia svájciakkal neu melegedtünk még össze, ez azt hiszem nem fog sikerülni. Este a nagy ebédlőbe gyülekezünk egybe. Mi kezdjük itt is a „tábortüzet", de itt már nincs olyan fölényünk mint a játékban. A hallgató nótákkal itt is lemaradunk. Jobban tetszenek az angol, különösen pedig a francia dalok. Ellenben a „Hajmási Péternek", az „Édeskedves feleségemének, a „Bunda-bundádnak és a hasonló mókás nótáknak teljes a hatása Nagy az ámu-j> lat akkor is, amikor minden nemzetnek a maga csatakiáltásával fejezzük ki elismerésünket. Jó, hogy ezeket megtanultuk. Tiz óra. Minden csapat elénekel még egy esti éneket. Imádkozunk s aludni térünk. Minden cserkésznek ugyanaz a gondolata : bárcsak szép, derűs napra virradnánk I