Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-22 / 163. szám

Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1925 jalius 22. Szerda VI évfolyam 163. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal I Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN FelelŐ88zerkesztö MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9z idei termes értékesítése Irta: dr. Halács Ágoston, az Országos Mezőgazdasági Kamara titkára. Az idei terméssel kellemes csaló­dás érte a gazdaközönséget. Az őszi egérkárok, az abnormis száraz tél, a kedvezőtlen tavaszi időjárás nem sok jót engedtek remélni a termésből és körülbelül a tavalyi eredményekkel számolhattunk. Mégis az utóbbi he­tekben megváltozott időjárás mindent jóra fordított, a gabona bőven öm­lik a magtárba, a gyümölcsök súlya alatt roskadoznak a fák s mégis a gazda, akinek ilyenkor örvendeznie kellene, öröm helyett gonddal van tele. A termését pénzzé kellene tennie, értékesíteni kellene, de nem tudja. Potom árért adná a különben elrod­hadó gyümölcsöt,zöldséget, de hiába, a megyar vasút magas fuvardijai megnehezítik a határig való eljutást s ami mégis odaér, azt az árut szom­szédaink a termelő ár sokszorosát kitévő vámtételeik lándzsáival fo­gadják. Ami azonban szokatlan, a közvé­lemény egyszerre a gazda mellé szegődött. Egy csapásra átérezte mindenki, hogy mégis csak a mező­gazdaság a gerince a magyar köz­gazdasági életnek és hogy ennek a sok-sok értéknek — hiszen a tava­lyival szemben 200 millió aranyko­rona értékű terméstöbbletről van szó — a megmentése nem egye­dül a mezőgazdaság hasznát, sőt sokkal inkább egész gazdasági éle­tünk újjászületését jelentené. Nemcsak kötelessége, de érdéke is mindenkinek, hogy ezekbena nehéz időkben megértéssel siessen a me­zőgazdaság támogatására. Az érté­kesítés előtt most álló akadályok el­hárításáért mindenkinek tennie kell és tehet is. A kereskedelmi szerző­dések mielőbbi megkötése a vámté­teleket fogja enyhíteni s ha eddig nem volt kellő megértés a magyar iparvédelmi körök részérül, ez most, amikor teljes nagyságában áll előt­tünk a vámpolitika eddigi fenyegető következménye, minden bizonnyal meg fog változni. A belső akadályok enyhítésén is együttesen kell dolgozni. A terme­lők panaszainak rövidesen országos közvéleménnyé való emelése már hozott is némi eredményt. a vasút a barack szállítási díjtételét kiviteli szállítmányoknál mintegy 50 száza­lékkal leszállította. A gazdáknak méltán jól esik ez a megérlés, amivel sz eddig elszi­getelten speciális gazdaérdekeknek tekintett kérdések nagy nemzet­gazdasági fontosságúvá emeltettek. Közvéleményünknek végre tisztába kell jönnie azzal, hogy agrárállam­ban a gazdasági politikának mindig a mezőgazdasághoz kell igazodnia. Még nem ébredtünk kellő tudatára annak, hogy mit is jelent az auto­nóm vámtarifa, mit jelent egy ke­reskedelmi szerződés, hiszen a monarchia korában mezőgazdasági termékeink értékesítésének kérdése nem is izgathatott, mert meg volt a közös vámterületen belüli pia­cunk. Most azonban minden piacért harcolnunk kell, amihez a társada­lomnak és a kormányzatnak össze­fogó csatasorára ven szükség. Már pedig a magyar közgazdasági élet boldogulása eggyé forrott a mező­gazdaság sorsával, annak külföldi lehetőségeivel és hogy ezt biztosí­tani, mennyire közös nemzeti érdek, legjobban mutatja a mai helyzet. A játékbank ügye a minisztertanács előtt Budapest, jul. 21. A pénzügy­miniszter javaslata alapján a legkö­zelebbi minisztertanács dönt a já­tékbank felállítása ügyében. Megint kártérítést köuetelnek a csehek Hz 1919 éoi Kommunista „hadjárat" utolsó fejezete Hága, julius 21. (Wolff) A holland legfelsőbb törvényszék épületében szerdán ülésre ül össze a vegyes magyar-cseh döntőbiróság. Ezen a gyűlésen, amely a kártérítési követelések ügyét tárgyalja, azok a követelések vannak napiren­den, amelyeket cseh állampolgárok támasztanak a magyar állam ellen, a magyar bolsevista csapatok által 1919 ben okozott károkért. Tárgyalni fog­nak továbbá bizonyos adósságfelértékelési kérdéseket, amelyek a trianoni szerződéssel vannak kapcsolatban. űz augusztusi negyedre is kiterjesztik a lakók részletfizetési kedvezményét A hét folyamán megjeleni az augusztusi Iahbérrendelet Budapest, julius 21. A miniszterelnök teljes egészében magáévá tette Vass miniszter lakbér­programmját, amelyet már a legutóbbi minisztertanács is elfogadott. Az augusztusi lakbérnegyed előtt valószínűleg még a hét folyamán kibocsáj­tandó uj lakbérrendelet méltányolva a súlyos gazdasági viszonyokat, a munkanélküliséget és a különböző érdekeltségek által a havifizetés mellett felhozott érveket, a társadalom bizonyos rétegeinek, elsősorban a kisebb lakások bérlőinek, továbbra is módot nyújt arra, hogy lakbéreiket havi részletekben fizethessék. A házbérek fizetésének határideje alkalmasint augusztus 15., vagy 17-én lesz. (A rendeletet megjelenésekor haladéktalanul közölni fogja a „Körösvidék.") Gazdaifjak és gazdák tanulmányútja R Magyar Gazda Szövetség ál­tal kezdeményezeit magyar-német csereakció révén hozzánk került német gazdaifjak részvétele mellett f. évi augusztus hó második felé­ben 7 napig tartó tanulmányi kirán­dulást terveznek, melyhez csatla­kozhatnak idősebb, ifjabb gazdák és ezek családtagjai is. Elsőrendű célja ennek a kirándu­lásnak a külföldi (német) gazda­ifjakkal Csonka-Magyarország, a magyar nép és a szakszerű gazdál­kodás megismertetése s egyben al­kalom, hogy az ezidöszerint nálunk egyes városokban elszórtan elhe­lyezett német gazdaifjak találkozza­nak egymással és a magyar nép fiaival. Felhívják tehát ugy az ez­idöszerint nálunk tartózkodó gazda­ifjakat, mint az érdeklődő, tanulni vágyó békéscsabai gazdákat, hogy j ezen a tanulmányúton minél na­gyobb számmal vegyenek részt. ! Azok, akik ezen tanulmányúton résztvenni óhajtanak, jelentkezhet­nek a Békéscsabai Kisgazdák Szö­vetkezete irodájában. (Sziktéri Kis­gazdatelep). A tanulmányut főútvonala Sze­j geden át Budapestre, innen hajón j Győrig, vasúton tovább Szombat­hely, Celldőmöle, Jutás, Alsóörs, Balatonfüred, a Balaton zalai és l somoqyi partján Fonyódig; Kapos­vár, Pécs, Báttaszék, Baja és Sze­geden át vissza, megfelelő kitéré­sekkel, ahol megszemlélni valók kínálkoznának. Az ut vonaton majd 1000 kilométer, hajón 60 km. Rész­vételi dij egyenként 1,500.000 ko­rona, mely összeg legkésőbb f. év augusztus 5-ig lenne beküldendő. Minden gazda és gazdaifju saját érdekében cselekszik, ha azonnal igyekszik megragadni ezt a pompás alkalmat az ország nevezetességei­nek megtekintesére. Ilyen olcsó és látványos, tanulmányi ut rendezé­sére ritkán kínálkozik alkalom. Aki kevés áldozattal akerja gyarapítani értékes ismereteit, feltetlenül jelent­kezzék a kisgazdák szövetkezeténél. Angol elismerés magyar művésznek London, jul. 21. A „Studio", Anglia legkiválóbb képzőművészeti folyóirata külön cikkben foglalkozik Remsey Jenő magyar festőművész művészetével. Remsey Jenőt a leg­újabb magyar festőcsoport egyik vezetőjének mondja és közli egy­úttal egyik diszitő frízének egy ré­szét, amely magyar történelmi ala­kok meneíét ábrázolja. Nemzetközi kongresszus a szerzői jog ügyében Pdris, jul. 21. Huszonhét állam részvételével Párisban a szerzői jog kérdésében nemzetközi kongresszus volt, amelyen a magyar kormányt Magyari Zoltán miniszteri osztály­tanácsos képviselte. A tárgyaláson kötött megállapodásokat most kö­zölték a magyar könyvkiadók egye­sületével. Franciaországban is szanálnak Berlin, julius 22. A „Stunde" Jou­venel francia szenátornak, volt köz­oktatásügyi miniszternek egy cikkét ismerteti, melyben ez arra a kon­klúzióra jut a francia pénzügyi hely­zet megítélésénél, hogy Franciaország is kénytelen lesz pénzügyeit a nép­szövetség által szanáltatni. Mit hurcoltak el a szerbek a Bánságból 1919-ben? Bukarest, julius 21. A bukaresti belügyminisztérium a szerb külügy­minisztérium felkérésére minden me­gyei és rendőrprefektushoz, városi tanácshoz, ügyészséghez és bíróság­hoz rendeletet intézett, hogy állítsák össze mindazoknak a tárgyaknak a jegyzékét, amelyeket a szerbek 1919­ben a Bánság kiürítésekor onnan jogtalanul elhurcoltak. Tekintetbe jönnek: az elhajtott állatállomány, gyárakból leszerelt gépek és beren­dezések, a postai hivatalok és a vasút­állomási berendezések, állami és községi hivatalok irodai berendezése, magánosok bútorai és gazdasági esz­közei. Többek közt Temesvárról a dohánygyár gépeit és készülékeit is elvitték. A jegyzéket a prefektura rendeletére falukon a községi jegy­zőnek kell összeállítania.

Next

/
Oldalképek
Tartalom