Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám

1925-07-21 / 162. szám

Békéscsaba, 1925 julius 183. 1000 korona. Kedd VI. évfolyam 154 . szám Szerkesztőség és kiadóhivatal j Békéscsaba, Szent István-tér 18. Teleton: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Európa békéje felé A lezajlott vilégbáhoru a maga hallatlan méreteiben és súlyos követ­kezményeiben olyan példákkal szol­gált az emberiség számára, amelye­ket a jövő érdekében jó lesz figye­lemre méltatni. Régente, ha aláírták a békeszerződéseket, ezzel megszűnt a háború s a népek visszatértek a munkához, hogy reparálják és vissza­szerezzék azt, ami a háborúban el­veszett. A világháború azonban, amely a harctereken a fegyverek végső felhasználásával folyt, a béke­szerződések aláírása után nem szűnt meg, dokumentumául annak a hal­latlan elkeseredésnek, amely az egy­más ellen küzdő nemzeteket moz­gatta. Sötét és kíméletlen gazdasági háború indult meg, amely a fegy­verrel legyőzöttek végleges tönkre­lételét akarta elérni — legalábbis a háborús gyűlölet és az |erőszakos békék első perceiben. Ez olyan tönk­retétel, amelyből nincs többé fel­támadás. Franciaország járt elől ennek a végzetes szellemnek az érvényesíté­sénél, amint azonban az események mutatták, okosabb útra kellett térnie, mert a megsemmisítendőnek vélt Németországgal együtt ellenkező eset­ben saját maga is a megsemmisü­lés útjára lépett volna. A franciák valami érthetetlen túl­becsülés folytán ugy képzelték, hogy a legyőzött, a háborúban végletekig kimerült Németország képes lesz a fizetendő hadisarc alakjában mind­azokat az összegeket megadni, ame­lyek szükségesek az újjáépítéshez és szükségesek azoknak a pénz­ügyi terheknek az eliminálásához, amelyeket a franciák a háború érde­kéban magukra vállaltak. Kitűnt azonban, hogy Németorscág a há­borúban sokkal jobban kimerült, semhogy ezeknek a túlzott követe­léseknek eleget tudna tenni s mivel nem fizetett, mert nem tudott fi­zetni, a franciák még 1923-ban a belgákkal egyetemben, megszállot­ták retorzióképen a Rajna jobboldalát. Elhamarkodott lépés volt ez s amint utóbb kitűnt, Franciaországra semmi haszon sem háramlott be­lőle. Mert a németek ezután sem tudtak többet fizetni, a franciákra pedig ráhárult a megszálló seregek fenntartásának horribilis összege s az a rengeteg összeg, amelybe a megszállt területeken a közigazga­tás kerül. Franciaország mindamel­lett makacsul kitartott a megszállás gondolatánál, mert egyrészt a fran­cia külpo itikának ez kedvenc fik­ciója volt, másrészt talán presztízs­kérdésből, mert bajos lett volna visszavonni a francia csapatokat anélkül, hogy a francia pénzügyi kormányzat bármilyen eredményt is tudott vo'na felmutatni. Mióta azon­ban a Daves-féle egyezmény életbe lépett s ugy ' 8hogy szabályozta a német fizetések kérdését, a fran­ciák, miután a visszavonulás tisztes külszinét ez az egyezmény biztosí­totta számukra, ebben a kérdésben már nem tanúsítottak olyan merev magatartást s Páris nem utasította vissza a kiürítés problémáját az előbbi makacs merevséggel. Most aztári megtörtént a döntő lépés, amennyiben a Rajna jobb­j partjáról egy pár napon belül visz­j szavonják az összes francia és belga megszállócsapatokat s ezzel óri­| ási lépés történik Európa békéje felé. Mert francia csapatok német területen: ez nem a béke állapota, hiszen a franciák és belgák minden jog ellenére szállták meg a Rajna jobboldalát sankcióképen, de amint utóbb kitűnt, teljesen feleslegesen, mert a németek azért nem fizettek, mert nem tudtak fizetni. Most a ki­ürítéssel az európai béke egy nagy méregfogát húzzák ki s reméljük, hogy ezzel a lépéssel jelentékenyen előrehaladtunk Európa konszolidá­lása felé, amelyet nagyonis kívá­natossá tesz egy és más ok, ami­ről talán nem is szükséges bőveb­ben beszélni. Fényes eredménnyel zárult a Hisgazdi Szünethezet özleti éne Vasárnap délután tartotta meg f. évi rendes közgyűlését a Békéscsa­bai Kisgazdák Szövetkezete. A népes közgyűlést, amelyen 114 tag összesen 107,062.000 korona névértékű üzletrész képviseletében jelent meg, Zsildk András elnök nyitotta meg. A határozatképesség megállapítása után Kovacsik Lajos ügyvezető igazgatónak adta át a szót, aki az elmúlt üzleti évről szóló igazgatósági jelentést terjesztette elő. A jelentés, amely Such András elhunyt igazgatósági tagról való ke­gyeletes megemlékezéssel [kezdődik, az alábbi érdekesebb [adatokat tar­talmazza : Az elmúlt év rossz termése s az egyre súlyosbodó adóterhek csök­kentették minden társadalmi osztály, de különösen a gazdatársadalom vásárlóképességét s ennek követ­keztében az év végén a forgalom­ban bizonyos visszaesés mutatko­zott, ami az 1925. évben még fo­kozódott. Az 1924. évi december 31-ével a szövetkezet tagállománya a kö­vetkező volt: 2229 tag 19801 drb 2000 K n. é. rendes üzletrésszel 39,602.000 K és 11.667 drb 10.000 K n. é. alapítványi üzletrésszel 116,670.000 K, összesen 156,272.000 K névértékű üzletrésszel. A szövetkezet áruforgalma az el­múlt évben — a bizományi és ga­bonaüzlet forgalmát nem ideértve — 4.542,148,252 K volt. A mult év üzleteredményének terhére a tagok részére bevásárlásaik arányában 9,605.150 K vásárlási visszatérítést juttattak s ezenfelül az elmúlt év tiszta nyereségeként 37,829.262 K mutatkozik, melynek felosztására az alábbi a javaslat: 1. 25% a tartalékalapra 9.457,315, 2. 19 igazgatósági tag tiszteletdija 1.900,C00, 3. 5% az alkalmazottak jutalmazására 1.891,463, 4. 5% a Békéscsabai Kisgazdák Egyletének 1.891,463, 5. 5% a Kovács Mihály­alap növelésére 1.891,463, 6. 10% osztalékra. 15.627,200,7.6 felügyelő­bizottsági tag tiszteletdija 600,000, 8. a tartalékalap rendkívüli növelé­sére 3 846,785, 9. a fenmaradó 723.573 korona az igazgatóság ren­delkezésére évközi jótékonycélokra. Ha a nyereség felosztására vonat­kozó javaslatunkat a t. Közgyűlés elfogadja, ugy az 1924. évi 7. számú osztalékszelvényeink a holnapi nap­tól kezdve szövetkezeti irodánkban üzleteinkben és a Békéscsabai Kis­gazda Bank és Hitelszövetkezet pénz­táránál lesznek beválthatók. Az elmúlt évben résztvett a szö­vetkezet a Békéscsabán rendezett mezőgazdasági és ipari kiállításon, ahol a kiállított főként a Hangya Ipar rt. és a Békéscsabai Központi Szeszfőző Szövetkezet gyártmányai­val kiállítási díszoklevelet nyert. A Kazincy-uccai telepen levő ital­mérés céljait szolgáló épületet meg­nagyobbították és a vendéglői jog gyakorlásához engedélyt nyertek. A felügyelőbizottság Jelentését Kozsuch István terjesztette elő. Mindkét jelentést egyhangúlag vette tudomásul a közgyűlés, a leg­nagyobb megértéssel méltányolva a szövetkezet kiváló vezetőjének lelki­ismeretes, alapos munkáját. Tudomásul vették a zárszámadást és a mérleget, hozzájárultak a nye­reség felosztására vonatkozó fen­tebbi javaslathoz és a felmentvé­nyeket megadták. Egyben bejelen­tette Kovacsik Lajos igazgató, hogy a részjegyek 7. számú szel­vényeit hétfőtől kezdve a szö­vetkezet sziktéri telepén levő irodajában és három belső üzletében válthatják be a részvényesek. A megüresedett igazgatósági tag­ságokat Koppányi Gyula indítvá­nyára az alábbi igazgatókkal töltöt­ték be egyhangú választás utján : Beliczey Géza, Botyánszky Pál (Batthiányi-u ), Kaczkó András (Jó­kai-u.), Kaczkó György (Jókai-u.), Kitka György (Zsilinszky-u.), Ko­vács Mihály (Prónay-u.), Kovács Pal (Prónay-u.), Kovács Sz. Mihály (Kistabán-u.), Pataj János (Lepény­ük, Szalay Lajos, Szaszák Ádám Berényi-u.), Thury Lajos, dr. Uhrin László, ZahoranGyörgy (Berényi-u.), Zsilák András (Lázár-u.), Zsilák Mihály (Lázár-u.), Zsiros András (Zsilinszky-u). Kovács Sz. Márton távozó igaz­gatónak buzgó szolgálataiért jegy­zőkönyvi köszönetet szavaztak. Grusz Mihály, a szolnoki Hangya vezetője, aki mint a „Hangya" ki­küldöttje vett részt a közgyűlésen, a legteljesebb elismerését fejezte ki a Szövetkezet szép eredményei, ki­váló működése és elsőrendű, szak­avatott vezetése felett. Annak a kí­vánságának í dott kifejezést, hogy a szövetkezet tagjainak megértő tá­mogatása, egyetértése és összetar­tása soha se csökkenjen, hanem mindig a legteljesebb maradjon, hogy szükség esetén legyen ereje a saját érdekében való áldozatok — kölcsön nyújtása a szövetkezetnek, a rész­vénytőke nagyobbitása stb. — meg­hozatalára. Koppányi Gyula indítványára a közgyűlés Kovacsik Lajos ügyvezető igazgatónak és a vezetése alatt buz­gólkodó kitűnő tisztviselői karnak fejezte ki lelkes egyhangúsággal el­ismerését derekas, lelkiismeretes, szorgalmas munkájukért. Sólyomi Lipót, a Békésvármegyei és a nemrégiben itt járt országos­hírű mezőgazdasági vezetőszemé­lyek nevében fejezte ki köszönetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom