Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) június- augusztus • 123-195. szám
1925-07-02 / 146. szám
Békéscsaba, 1925. julius 2. Körösvidék 3 — A vagyonváltságbuza julius! ára< A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő buza árát julius hóra métermázsánkint 500 ezer koronában állapította meg. — Záróértekezlet. A békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-reálgimnázum tanárikara kedden tartotta iskolai évetzáró érteekzletét. Ezen az értekezleten búcsúzott el a tanári kar Zvari'nyi Lajostól, ki 8z iskolai év végeztével nyugalomba vonul. Még ezen a héten beiratkozások lesznek a reálgimnáziumban, azután megkezdi vakációzását a tanári k r is. — A felsőmezőgazdasági iskola maturabálján a következők fizettek felül Péter Jenő, Róna Gusztáv, Titz József 100-100 ezer, Dr. Bartyik Mátyás, Igerth Antal, Horváth j enö, Dr. Révész Sándor, Újhelyi mre, Vida István, N. N., N. N., 50—50 ezer, Bagyinka János, Weinberger Salamon 40—40 ezer, Kovács János 30 ezer, Banké Antal, Suhajda Tibor, G. Tar Gyula, Körmendy Zsiga 25—25 ezer, Zahorán Marika 15 ezer, N. N. 10 ezer koronát. A felülfizetésekért ezúton mond köszönetet a rendezőség. — Vasvári Pál emléktáblája. 1894 julius hó 6-án halt hősi halált a legelső magyar felsőbb leányiskola tanára, a Rákóczi szabad csapat 22 éves őrnagya, Vasvári Pál. A nagy idők e jelesének halála évfordulója julius hó 6-án lesz. Az OTEM Reneszánsz szövetsége akciót indit, hogy emléktáblával jelöltessék meg Budapesten az a ház, melyben az első felsőbb leányiskola volt, s amelyben Vasvarin, az alapitó Teleky Blanka grófnőn kivül, Leőveg Klára, a jeles honleány s kitűnő pedagógus is működött. (KEK) * Cséplőgéptulajdonosok figyelmébe. Felhívom a cséplőgéptulajdonosok figyelmét a cséplési idényre való tekintettel azon körülményre, hogy mindennemű műszaki cikkeket, gépszíjakat, gép és hengerolajokat, gépzsirokat, golyóscsapágy wotattát, tömítéseket, Ewart láncot, dobsineket, mázsákat, F. S. gyártmányú golyóscsapágyakat stb. a legelőnyösebb árban és kedvező fizetési feltételek mellett a legjutányosabban csakis Faragó Sándor gép és műszaki kereskedőnél, Békéscsaba Andrássy-ut 50. szerezhetik be. Mielőtt szüségleteit máshol szerezné be, kérjen saját érdekében árajánlatot. Tőzsde iA MTI üákÓKOvahal flakjának JolBntéea alapjám) Zürichben a magyar koronát 0'0072'50-el jegyezték " Valuták i Napol. A. ft. 345000-847000 Dollár 70460-71390 Fr. fr. 3212 1 Márka 16980 Lira 2403-2425 100 o.S. 10000-10080 Leu 829-331 Szokol 2104-2124 Babom 76 kg. tiszavidéki 78 kg. tiszavidéki Rozs Tengeri Takarmányárpa Sörárpa Zab Korpa -505000 -515000 -415000 •282500 -300000 -420000 -495000 -257500 Ferencvárost sertésvdsar: fe!h. 708 marad. —, érk. 514, eladva 210, flrak: könny®, 17500—19000, nehéz 20000-21500 1 Sv. fr. 13800-13900 1 Dinár 1232-1254 L. m. Ezüst K. 6300 Ezüst 2 K. 12600 Ezüst for. 18000 Ezüst 5 K. 33000 Arany 10K. 145000 Arany 20 K 290000 liraJr § 500000510000410000280000 290000400000480000252500— Leventehirek. E hó 5-én délután a leventeoktatók megbeszélésre gyűljenek össze a polgári fiúiskola tornatermében. — Leventeoktatás e hó 6 án. Pont 7 órakor gyülekezés (jó idő esetén a kerületek játszóterein, rosszidő esetén a meghatározott iskolákban.) * Herczeg Ferenc képes irodalmi hetilapjának az Uj Időknek 26. számában folytatódik Csathó Kálmán érdekes reaénye. Közli a lap azonkívül az Uj Idők uj, 120 milliós sorsjátékának tervezetét, Surányi Miklós, Terescsényi György, Vándor Iván, Bsrry Pain és Suzanne Duval elbeszéléseit, Rákosi Jenő cikkét, Karinthy Frigyes tréfáját, Gács Demeter versét, Kosztolányi Dezső versfordításét, számos művészi és időszerű képet és a lap rendkívül népszerű rovatait a szerkesztői üzeneteket és a szépségápolást. Rz Uj Idők előfizetési ára negyedévre 80000 korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal, Bndapest, VI, flndrassy-ut 16. — Nyugtázás. A Magyar Nemzeti Szövetség helyi csoportja 1 millió koronát adományozott a békéscsabai Iparos Dalkör soproni országos dalosverseny költségeinek fedezésére, melyért ezúton mond hálás köszönetet az elnökség. Magyarok Braziliában RészletJ Migend Dezső sajtó alatt lévő hasonló cimü könyvéből (10) Ha már ezen is tul van a magyarha már átesett a klima betegségein, megtanulta a kávékapálást — és végig öntözte már kétszer-háromszor könnyes verejtékével a brazil uraságtól felvállalt kávéfáit, még mindig nagy kérdés, hogy pénzt lát-e kimerítő munkája fejében. Nem akarok itt sorozatokat leközölni becsapott, kiuzsorázott magyar kávémunkásoknak Wawra riói konzulhoz, Némay alezredes védőirodájához, meg az Orbán Leo újságszerkesztőségéhez írott szivettépően panaszos, azonnali segítséget kérő levelei közül. Hiszen a lényege mindeniknek ugyanaz: .Dolgoztam látástól vakulásig családommal együtt, pénzt nem kaptam, amit ígértek, arról hallani sem akartak, végül azt mondták, hogy még én tartozom annak az árával, amit megettem. Adósságom fejében elvették ruháimat és hazulról hozott pénzecskémet, azután kirúgtak az országútra." Ez minden panaszos levélben benne van. Mindig csak a keltezés és az aláiró neve változik. A fazendára vitt magyarok becsapása a közelmúlt időkben annyira általánossá vált, hogy a mindenéből kifosztott magyarság rémülten menekült be a város felé és megborzadt még a fazenda említésének hallatára is. Persze az ügynökök dolgoztak tovább fáradhatatlanul és a még tapasztalatlan, újonnan léprecsalt magyar családokkal egyre folytatták lelketlen üzérkedéseiket. Nem akarom itt felsorolni azoknak az ezerszer megátkozott „üzletembereknek" a nevét, akik vérdijat szedtek minden fazendára eladott magyar család után. Legnagyobb részük már úgyis letűnt a szereplés szinteréről, a még működőket pedig van már, aki szemmeltartsa és van, aki az újonnan kicsalt s a már kint élő magyarokat felvilágosítsa. A „bisu" és társai Láthatja az olvasó a fennebb lefestett körülményekből, hogy a fazenda földje legtöbbnyire nem az a talaj, amelyiken a kivándorolt magyar akár csak annyira is összeszedhetné magát, hogy családjával együtt mégegyszer visszatérhessen hazájába, szülőföldjére. Végezetül még csak egy parányi féregről akarok megemlékezni írásomnak ebben a fejezetében. Ez a férég: a „bisu", vagy amint a vele vesződő magyar mondja: „bizsu." Igen szapora fajtája ez a földibolhának, amely milliószámra lepi el a brazíliai kávégazdaságok földjét. Felugrik a gyanutlanul dolgozó kapás lábára és észrevétlenül hatol be a lábfej külömbőző részeibe. Legnagyobb szeretettel a lábujjak közé vagy a körmök széle a'á fúrja be magát. R munkás (férfi, asszony, vagy gyermek) csak napok múlva veszi észre, hogy szokatlan viszketés, sajgás kezdi sanyargatni lábait. Ekkorra már tüzes, gennye^ sedésnek induló sebek képződnek a bisu támadásainak pontjain. R féreg ugyanis attól kezdve, ahogy a bőr alá jutott, egyre mélyebbre eszi be magát és benn, a meleg hus rostjai között lerakja ezrekre menő, a gennyesedést okozó petéit. R megtámadott testrész egyetlen gyógyítási módja a sebek alapos kiriyomkodásB, a peték nagy tömegének eltávolítása és a kinyomott gennyes, ikraszerü peték helyén képződött jukaknak kreolinnal való alapos kimosása. Ez a gyógyítási mód nem olyan könnyű, mint amilyen egyszerű a leírása. R képződött sebeknek a petéktől való teljes megtakaritásafeiem mindig sikerül és ez a gennyedés kiujulását és rohamos terjedését jelenti. Emellett a rovarok támadásai napról-napra egyformán megismétlődnek. Nem egy szánalmas állapotba jutott magyart láttam, akinek egész lábfeje kegyetlenül fájdalmas sebekkel és sebhelyekkel van tele. Ezek a szerencsétlenek persze lábra se tudnak álini, amíg orvos kezébe nem kerülnek s amíg a hosszas, lelkiismeretes kezelés be nem gyógyítja össze-vissza furkált lábaikat. Elég gyakori eset, hogy a bisu a munkás kezefejére jut, ahol ugyanolyan veszedelmes, mint a lábujjak között. Nem ennyire szapora, de nem kevésbé fertelmes rovar Brazilia egyik légytipusa, amely nekirepül az ingujjban dolgozó munkás meztelen karjának, vagy mellének és egy pillanat ailatt beleköpi petéjét a meztelen testrész bőre alá. Napok múlva a bekópés helye fájdalmas dagadásnak indu'ás a képződő seb mélyében utálatos, szőrös kukacok kezdenek nyüzsögni. Ezeknek az eltávolítása és irtása szintén kreolinnal történik. Harmadik gyakori képiselője Brazilia speciális féregvilágának a kullancs. Sok halálos kimenetelű fertőzést okoznak a leírhatatlanul nagy választékban repdeső, mérgescsipésü legyek. Ezeknek a hatalmas Légióját még a lázbetegséget terjesztő szúnyogok milliárdjai egészítik ki. Csoda-e, ha ennyi ^ veszedelem közepette sokkal nagyobb az emberhalandóság Braziliában, mintnálunk ? Ha már megemlítettem a nagy emberhalandóságot, még egy kis szakaszt kell ideragasztanom, amelyben a Braziliába vándoroltak két legveszedelmesebb lappangó^ ellenségét kell ismertetnem. Ezek egyike az elfehérvérüsödés. Braziliában keresve sem találtam szép, életpiros, egészséges arcszinü embereket azok között, akik ott születtek, vagy már legalább kéthárom hónapja szívják Brazilia veszedelmes levegőjét. „Franck" Ezt a szócskát mindig hozzá kell fűznie akkor, amikor Ön a valódi Franckkávépótlékot kívánja ... Miért? ... Hogy mást ne kapjon! Ügyeljen bevásárlásainál gyári védjegyünkre, a „kávédarálóra". a i Rz európai ember egész szervezetének át kell alakulnia, alkalmazkodnia kell a brazíliai klima követeléseihez. Ennek az átalakulásnak a vér összetételében is meg kell történnie. A pirossas európai arcok elsáppadnak, eltűnik róluk minden olyan árnyalat, amely a mi fogalmaink szerint az egészségnek külső ismertető jele. Az ajkak is megfakulnak, a bőr pergamenszint ölt és petyhüdtté válik. Az európai ember elveszti piros vérsejteinek nagy részét és a véreifehéredés gyakran olyan erős mértékben lép fel, hogy a legrövidebb időn belül halált is okoz. Wavra konzul hivatalában egy magyar szobafestővel találkoztam. Arca valósággal ijesztő volt. Orvosi bizonyítványt mutatott, amely szerint 2—3 hónapon belül elpusztul, ha nem menekül azonnal a kórokozó brazíliai klima régiójából. De hova menjen? Pénze nincs, amivel megválthatná az Európába való visszautazáshoz a hajójegyet. Enélkül pedig minden nappal közelebb rohan a biztos halálhoz. Ez ellen a betegség ellen Braziliában nincs orvosság. Áldozatait legtömegesebben a kivándorló családok gyermekei közül szedi. Szinte általánosságban lehet állítani, hogy az Európából kivitt gyermekek mind betegeivé, valósággal nyomorékjaivá lesznek a kivándorlásnak. A tiszta, egészséges európai vér második rettenetes, alattomos ellensége Braziliában a kétségbeejtő módon elterjedt és a benszülött köznép tudatlansága és tisztátalansága miatt most is feltartóztathatatlanul terjedő legfertelmesebb vérbaj A legismertebb brazil orvosprofesszor szomorú statisztikája azt bizonyítja, hogy nincs a földnek még még egy darabja, amelyiken ennek az ocsmány betegségnek annyi áldozata lenne, mint Braziliában. > A brazilok 93 százaléka fertőzött vérü. Annak, aki hallott már a vérbaj terjedéséről, nem szükséges külön magyaráznom, hogy milyen folytonosan kisértő halálos, családirtó veszedelmet jelent a kivándorolt európaiakra nézve a nyilt sebekkel telt testű benszülöttekkel együtt dolgozni, együtt étkezni és egy fedél alatt aludni. Óriási mértékben fokozza a fertőzés veszedelmét, hogy ezeknek az iskolázatlan, az állati sorból rendszerint alig egy-két arasznyira kinőtt embereknek halvány fogainuk sincs higiéniáról. (Folyt, köv.)
