Körösvidék, 1925 (6. évfolyam) január-május • 1-122. szám

1925-05-17 / 111. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1925 májas 17. Hz iparos Dalárda hang­versenye Megírtuk már, hogy városunk közszeretetben álló országos hírű dalárdája a békéscsabai Iparos Da­lárda május hó 23-án szombaton este a Próféta vendéglő éttermé­ben nagyszabású, igen nagysza­bású, igen nívósnak ígérkező hang­versenyt tart. fl dalárda a legnagyobb szorga­lommal készül a hangversenyre Lu kovicky Endre karnagy vezetése alatt s igy teljes a remény aziránt, hogy a szombatesti szereplésük sem fog elmaradni az eddigiek mö­gött. Különös érdekességet ad az estnek a dalárda általánosán elis­mert nagyszerű Gyucha, Szlavkov­szky, Szalsy és Turi qvartetjének szereplése, akik minden eddigi fel­lépésükkel a legteljesebb sikert ér­ték el. Gondoskodott a dalárda vezető­sége arról is, hogy a hangversenyt minden egyes magyar dalkedvelő­nek alkalma nyíljék végigélvezni és ezért helyárakat nem állapított meg, ellenben önkéntes adományokat szívesen fogad a soproni országos dalosverseny költségeinekfedezésére Sikerült megszereznünk a hang­verseny részletes műsorát is melyet az alábbiakban közlünk: 1. Hiszekegy. 2. Kertem alatt fülemile fészkel. Lányi E. 3. Bölcsődal. Brahms J. 4. a) Elindultam szép hazámból; b) Szánt a babám, csireg-csörög. Quartett (Gyucha, Szlavkovszky, Szalai, Turi.) 5. Finn dal. Pacius F. 6. a) Jaj de nagyon keskeny. Lányi E. b) Sürii sötét erdő. Lányi E.; c) Kiszáradt a Tisza vize. Lányi E.; d) Ennek a kis lánynak. Lányi E. * 7. a) Sokat sirtunk együtt ketten. Pápai Molnár K.; bj Ucca, ucca ég az ucca. Quartett (Gyucha, Szlavkovszky, Szalai, Turi). 8. Nem, nem soha. Amer I. 9. Emelem poharam. Kissoday Gy. 10. Szerenád. Demény D. A fenti igen tartalmas és válto­zatos műsor is a legteljesebb mér­dást I A tróntéri székesegyházban 10-et ütött az óra s a várakozás egyre nőtt. A lovag még nem látszott. Fél 11 volt már s még mindig nem mutatta alakját. Néhány néző hangosan számlálta az időt és kikiáltotta : Két és félóra a fogadás végéig! 11 óra ! Mindnyájan felkiáltottak, amidőn az ucca végén feltűnt egy ifjú egy élénk paripán, teljes vágtatásban. Megyery hadnagy volt, aki megér­kezett a Tróntérre, harsogó éljenek, tapsok és üdvözlések közepettel Megnyerte a fogadást 1 „Hajrá" ez a csodálatraméltó, fá­radhatatlan ló kitünö egészségben maradt, a hatalmas 1112 km.-es tá­volság befutása után (ennyire van Bécstől Páris). Megyery hadnagy, magyar huszár nemesi családból származott, mindig talpraasett férfi volt. Diadalát Bécs­ben ünnepelték meg kitűnő hangu­latban, mert ebben a városban volt sok magyar barátja. 1854 nov. 9-én bankettet rendez­tek a bécsi Jackey Club ebédlőjében e kiváló magyar huszár tiszteletére. tékben garantálja a hangverseny sikerét. Végül is nem mulaszthatjuk el felhívni a dalpártoló közönség figyel­mét a hangversenyre és az önzet­lenül a magyar dalkultura fejlesztése érdekében buzgón dolgozó dalárda támogatására. Minden reményünk meg van arra, hogy a közönség tudni fogja kötelességét és tömeges megjelenésével rójja le háláját sze­retett dalárdája iránt. Bifestili a ram. kaik templomot A békéscsabai róm. kath. egy­házközség csütöröki képviselőtestü­leti gyűlésén jó vágyta a templom kifestésére kötött szerződést. fl festést Gróh István a buda­pesti iparművészeti iskola igazga­tója tervezte, fl kifestés maga 300 millióba, az állványozás pedig, amelyet Lipták János épitóvállal­kozó cég végez, 55 millióba kerül. Gróh István már több templom kifestését eszközölte, legutóbb pl. a gyulai németvárosi kath. templo­mét, de különös ambíciója volt min­dig hogy a nemes architecturáju csabai templomot kifesthesse. fl csupaszságában is valóban gyönyörű architectónikus belső határi műalkotás a művészi festés révén a vidék legszebb templomai közzé fog emelkedni és Békéscsaba város egy tökéletes művészi alkotással fog gyarapodni. fl templomfestés munkálatai már a következő hónapban megkezdőd­nek s legkésőbb októberben befe­jezést nyernek. Az egyházközség ezúton is kéri e nemes terv áldo­zatkész támogatását. 9 bukaresti konferenia utóhangjai Magyarország tiltakozása a francia sajtóban Paris, május 16. Budapesti tudósítónk jelentése alapján a „Temps" a következő­ket írja: A magyar közvélemény nagy izgalommal fogadta azokat a vá­dakat, amelyek a kisantant minisztereinek bukaresti értekezletén Magyar­ország ellen elhangzottak. Megvádolták ugyanis Magyarországot, hogy irredenta propagandát folytat és a trinani szerződés 'revízióját sürgeti, amivel az európai békét veszélyezteti. Magyar politikai körökben cso­dálkozással fogadják ezeket a támadásokat, amelyek a kisantant érte­kezletein mindannyiszor megujulnak és kijelentik, hogy ezek teljesen alaptalanok. Budapest, május 16. MTI. fl nemzetgyűlés külügyi bizottsága május 20 án szerdán dél­után 6 órakor a képviselőház I. sz bízottsági termébzn ülést tart, amely­nek napirendjén Karsfiáth Jenő nemzetgyűlési képviselőnek, a bukaresti konferencia tárgyában a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez in­tézendő kérdése szerepel. P. Bus S. ]. üonferencia­beszedei P. Bus Szegedről ma Csabára érkezik és délután 6 órakor meg­kezdi a férfiak számára a konfe­renciabeszédeit, amelyeket a kő­vetkező napokon mindig szintén 6 órakor fog megtartani a kulturház nagytermében. fl nők számára tervezett szoci­ális jellegű konferenciák közbejött akadályok miatt odamódosulnak, hogy ezek csak hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődnek el és ugyan­ezen időben folytatódnak a követ­kező napkon, az eddig hirdetett vasárnap d. u. 4 órai előadás te­hát elmarad. Mi van ma? 1925 május 17., vasárnap R. kath.: Rogate Prot.: Paskál Nap kelte 4 óra 21 perckor, nyugta 19 óra 32 perckor (7 32) Hold kelte 2 óra 21 perckor éjjel nyugta 13 óra 44 perckor d. u. D. e, 11 órai kezdettel a Vigadóban kardcsapatverseny. D. u. 4 órakor SzAK—CsAK bajnoki­mérkőzés a Réthy-ucca pályán. D. u. 7 és 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. 1925. május IS., hótfö R. kath.: Venanc Prot.: Erik Nap kelte 4 óra 20 perckor, nyugta 19 óra 32 perckor (7 32) Holdkelte 2 óra 47 perckor, éjjel, nyugta 14 óra 53 perckor, d. u. 9z első magyar felsőmezőgazdasagi iskola Tegnap adta hi a hőzohtatási miniszter az ishola szervezetét es rendtartását Tanácsülés A folyó évi május hó 15-én dr. Berthóly István polgármester elnök­lete alatt megtartott tanácsülésen az alábbi ügyek nyertek elintézést: Iparigazolványt kaptak Ipolyi Keller Iván gabona, termény, mezőgazdasági hitelközvetitő, Dobó Cecilia fehérne­mükészitő és Fabulya Pál kisebb kő­mives iparra. Folyó évi május 31-én a Szociális Misszió társulat által rendezendő nép­ünnepély céljára átengedte a tanács Széchenyi-ligetet azzal a feltétellel, hogy azt elzárniok, vagy belépődijat szedniök nem szabad. Települési engedélyt kapott Ben­czúr János. A városi uccakövezésre beérkezett ajánlatok közül Máté Qyörgy helyi kövezőmester ajánlatát fogadták el azzal a kikötéssel, hogy a végzendő munkálatoknál kizárólag csak békés­csabai munkásokat alkalmazhat. Épitési engedélyt kaptak Szabó István, Adamik János és Andó Mi­hály. — Telekeldarabolási engedélyt kapott: Betko Pál és neje. A városi mérlegek hitelesítésére beérkezett ajánlatok közül mint leg­előnyösebbet Dénes Bálint lakatos­mester ajánlatát fogadták el. Ezen kívül több a folyó évi május hó 18 án tartandó közgyűlés tárgy­sorozatába felvett ügyet tárgyalt le és készített elő a tanács, A magyar királyi vallás és köz­oktatásügyi miniszter 10812—925. sz. VI. ü. o. alatt kiadta tegnap a felsőmezőgazdasági iskolák Szerve­zeti és Rendtartási Szabályzatát. Akik szivükön viselik a magyar kultura sorsát, s törődnek a magyar jövő: az ifjúság sorsával, azok tudják, hogy mit jelent ez a rendelkezés. Jelenti egy évszázados iskolapo­litikai mulasztás jóvátételét, jelenti a magyar ifjúság helyes gyakorlati irányban való nevelését, az ország gazda- és polgári társadalmának emelkedését és az oly sokat hangoz­tatott többtermelésre nevelő munká­nak tényleges megindulását. Nem mehetünk el e mellett a ha­talmas nemzetgazdasági és iskola­politikai perspektíva mellett szó nél­kül és fel kell hivnunk elsősorban a gazdatársadalom s általában min­den gondolkodó szülő figyelmét erre az uj iskolatípusra, az egyéni s a nemzeti érdek jegyében. Mi a célja s mi a jelentősége ? Amit itt elmondunk, az egyban egy nagy gazdaságpolitikusunknak : dr. Czettler Jenőnek s egy iskola­politikai tudósunknak: dr. Korniss Gyulának felfogása a felső mező­gazdasági iskoláról. Egy nemzet egészséges fejlődésé­nek alapfeltétele, hogy minden tár­sadalmi osztály a neki megfelelő műveltséget sajátítsa el. Az iskola munkája akkor válik igazán eleven értékes erővé az életben az egyén és a nemzet életében egyaránt, ha a kapott műveltség összhangban áll a tanuló érdeklődésével és fogékony­ságával. Mit láttunk még is a ma­gyar iskoláztatás rendszerében ? Azt, hogy a latajner osztály számára fö­lös számú középiskola nevelte a tudományos vagy közigazgatási pá­lyára kerülő növendékeket s amellett hogy a gyakorlati pályák szabadabb boldogulásától elzárta ezzel a nem­zet müveitosztályának egy tekinté­lyes részét, fixfizetéses alkalmazotti minőségben is megnehezítette elhe­lyezkedésüket különösen a csonka határok között, amint ezt a B listá­zás szomorú következményei is mu­tatják. A kereskedő osztály számára szin­tén túlsóknak bizonyult a 68 s ma is 40 nél több felsőkereskedelmi is­kola, mig az iparos osztály 4 közép­fokú szakiskolája eddig kielégítette az igényeket. Az ország legnagyobb s a nem­zeti megújhodás és felfrissesülés szempontjából egyik legfontosabb ré­tegének : a gazdatársadalomnak azon­ban nem volt eddig középfokú szak­iskolája. Az ország lakosságának háromnegyed része neki megfelelő gyümölcsöző oktatás nélkül maradt. Ez az a százados iskolapolitikai mulasztás, amit a felső mezőgazda­sági iskola pótol. S ebben van célja és jelentősége is: megadja a gazda­társadalom fiainak érettségi bizo­nyítványával azt a helyet, melyet müveit ember elfoglalhat ;közéletünk­ben s egyben gyakorlati pályára ké­pesítvén megadja a szabadon való érvényesülés lehetőségét akár saját földjén is. Szívből őrülhetünk, hogy épen városunkba alakult meg a polgári fiúiskola igazgatóságának és tanár­testületének kitartó, gáncsot nem te­kintő munkája árán az első teljes felső mezőgazdasági iskola, mely most a kereskedelmi érettségivel egyenlő jogú érettségi bizonyitvány­nyal képesiti junius közepén növen­dékéit a posta, távírda, vasút, köz­igazgatási s a gazdasági pályákra s számukra a gazdasági akadémiát, állatorvosi főiskolát s az egyetem közgazdasági fakultását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom