Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-11 / 258. szám

2 Kór 09 vidék Békéscsaba, 1924. november 11. királyunk hivó szava elhangzott, büsz­kén, lelkesedéstől dobogó kebellel mentek ők az én szeretett bajtár­saim a Száva, a Duna, a Kárpátok vonalára. — Ott a lövészárkok ma­gyar szótól, magyar énektől hang­zottak. És most siri csand van 1 — ha csak nem a viharzugása zavarja azt vagy imádkozik ott. Siri csend van, csakis omladozó sirok, korhadó fakeresztecskék százezerjei jelzik azon minden magyarnak szent vonalat — mely szivünkhöz nőtt — ezeréves határunkat. Ott maradtak ők, az én szeretett bajtársaim. Békés fiai köztük. Ott maradtak őrségen és várnak csend­ben, mig mi itt imádkozunk. Várnak Csaba királyfira, aki a Hadak utján el fog jönni. El fog jönni isteni igaz­ság bizonyosságával, — mely létezik — csak azt az egyet követeli tőlünk magyaroktól, hogy hagyjuk végre abba a pártoskodást, amely annyi számtalanszor vitte sir szélére ez országot ezer éves létében. Azt kí­vánja tőlünk, hogy igaz testvérek, szerető testvérek legyünk — akik egymásért élünk, akik hazánkért élünk, akik félre tesznek minden egyéni érdeket. Idehaza — mig ők odakint vár­nak — a hála, a szeretet szobrot emelt, melyről eresszék le most a leplet. A hála emelte ezt a szobrot 707 hősi halottnak. (A díszszázad sortüzet ad, a zene­kar a Himnuszt játsza.) Békés gyermekei ne sírjatok, hiszen a 707 hős oda tul az Isten­nél és az ő nevük a ti nevetek, me­lyekre ti büszkék lehettek, ők a ti szószolóitók es ők azok, akik ki fogják könyörögni részünkre a fel­támadást. E szent pillanatban nem mulaszt­hatom el, hogy ne szóljak néhány szót az én szeretett volt társaim a 4-es honvédekhez és 101 esekhez. Vitéz bajtársaim és ha megengeditek — ugy mint a háborúban neveztelek: vitéz fiaim — összegyültünk itt, hogy hódoljunk a mi szentjeinknek, azoknak, akik életüket vitték a három­felől tűzben álló hazáért, hazánk integritásáért. Bajtársaim 1 Ismerem a lelketeket, tudom, hogy tibennelek ugyanazon lélek, ugyanazon sziv ver, amely ezeknek kelében volt; ugyanazon honfi dicső lélek. Mint volt hadvezéretek, arra kérlek bene­teket, itt e szent pillanatban, ne feledkezzetek meg erről, neveljétek gyermekeiteket ugyanolyanoknak, mint ezek voltak, mint ti vagytok s akkor ne féltsük hazánkat, mert fel fog az támadni. És most, midőn átadom e szob­rot, kérem a mindenható Istent, hogy Békés népét áldja meg ugy, ahogyan azt neki kívánom, — bol­dogsággal jóléttel, de azt ne feledjék, hogy jólét, boldogság csak boldog jóletben levő házában lehetséges. — Tehát első sorban legyünk hazafiak, akkor az, amit kérek részetekre, nem sokára teljesülni fog. Az Isten áldjon meg mindnyája­tokat! Beszédét a gimnázium énekkará­nak gyönyörű gyászdala követte, amit Berentés Lajos precíz vezetésé­vel adtak elő a lelkes fiuk. Kovacsics Dezső dr. főispán mon­dott ezután gondolataival megragadó s a hallgatóság hangos zokogásától meg-megszakitott leneületes ünnepi beszédet. A főispán beszéde után Kiss B. Mihály főjegyző a község nevében átvette a szobormüvet. Majd kará­csony András ref., Barabás György róm. kath., Dr. Winkler Sándor izr. lelkészek megáldották azt és meg­kezdődöd a koszorúk elhelyezése. _ Az első koszorút a kormányzó ur Ő Főméltósága nevében Kruhina al­tábornagy helyezte a szobor talap­zntára szép beszéddel, utána József l főherceg, vitéz Rátvay ezredes a kormány, a honvédelmi miniszter és • bajtársak nevében, vitéz Siménfalvy ezredes a vitézi rend, Karácsony ; András békési ref., Barabás György a kath., Dr. Winkler a zsidó egy­házak, Kratochwill altábornagy a né­j gyesek, Pánwitz ezredes a 101-esek, Dáimel Sándor dr. alispán a vár­i megye nevében. \ R csendőrség, a békési nép, a Magyar Dalos Szövetség, hadiöz­vegyek, hadiárvák, a rokkantak, az anyák, a keresztény nőegylet, a zsidó nőegylet, Békéscsaba város, Szeghalom, Vésztő, uradalmak, gr. Wenckheim László tették le koszo­' ruikat a Szózat éneklése közben. , És a koszorúk sokasága egyre sza­; porodott, mire pedig oszlani kez­| dett az emelkedett lelkű emberek í sokasága, 250 koszorú borította be jí a békési hósök emiekét, amelyen a I szerető szivek, a nagyjai emlékét | kegyelettel őrző hálás ivadikok bi­! zonyárasoha sem hagyják elhervadni | a virágokat. | A leleplezési ünnepély után a l kath. templom előtt díszmenet volt, j a magas vendégek előtt a következő I sorrendben : katonazene, díszszázad, , vitézek, hadirokkantak, volt 4 esek, j volt 101-esek, tűzoltók, leventék, i cserkészek. j Az egy órakor kezdődó bankett : előtt sörözésre látta szívesen a város ] vendégeit székházának közgyűlési i termében. Egy órakor 500 teritékes közebéd | volt a városi bérház nagytermében, ) melyen a felköszöntők sokasága j hangzóit el a nap méltó befejezése ! képen. i Meg kell említenünk, hogy a je­í lentóségéhez minden mozzanatában I méltó ünnepségek csodálatra méltó | rendben a legkisebb zavaró incidens I nélkül folytak le; a rendezőség a cserkászek, leventék bevonásával a legpéldásabb rendet tudta fenntar­tani, lehetővé téve ezáltal a nagy tömegek zavartalan elhelyezését, el­kerülvén a nagy tömegekben min­dig előforduló baleseteket és sze­rencsétlenségeket. Dr. Emperl Gyula nevét kell itt [ kiemelnünk, kinek izlése, mindenre kiterjedő figyelme, gondos vezetése ' minden elismerésre méltó. 9 sBPtBshizIoIásunh sikere o budapesti kiállításon — Az Alföldi Sertéshizlaló r.-t. nyerte meg a nagy díjat Ismeretes, hogy a földmilésügyi minisztérium, a Sertéskereskedelmi Egylet és az O.M.G.E. együttes ren­dezésében nagyarányú hizottsertés kiállítás volt Budapesten f. hó 8-án. Természetesen Békéscsaba hizlaló ipara is képviselve volt ezen a ki­állításon, hiszen városunk e nagy­jelentőségű mezőgazdasági termeles terén eddig is jelentékeny tényező voll. A békéscsabai sertéshizlalás felé először id. Bakos Mátyás fordította a szakemberek figyelmét, aki évekkel ezelőtt Ausztria-Magyarország és az egész Balkán termeléséből összeál­lított hatalmas kiállításon — Bécs­ben, — megnyerte a nagy dijat. Egyébként is Bakos Mátyás volt az, aki megteremtette a csabai iparszerü sertéshizlalást, amely most már az ő és Lepény Mátyás sok agitációja, munkája folytán — nyugodtan mond­hatjuk — európai hírnévre tett szert, j Ezt igazolja a budapesti eredmény is. ] Budapestre mintegy 50 gazdaság i küldött hizott sertéseket. Kétféle ser­tést hajtottak fel: zsír- és hússerté­seket. A sertéseket nemcsak suly, nagyság és külső forma szerint bí­ráltak el, hanem levágás után vizs­gálat tárgyává tették azt is, hogy a levágott jószágból hány százalék fe­héráru (zsír, szalonna) termelhető ki. A felhajtáskor mindjárt általános feltűnést keltett mindkét csabai hiz­laló gyönyörű állománya, ugy hogy bizonyos volt Csaba diadala. Csak az volt a kérdés, melyik hizlaló nyeri el a nagy dijat a vágási eredméuy után. A kiállítási nagydijat az Alföldi Sertéshizlaló r.-t.-nak ítéltek, amely a Sertésnagyvágó r.-t. 17 hónapos sertéseit hizlalta páronkint 414 kg. súlyúra. Ezek a sertések 73 9 száza­lékkal vágódtak, ami hatalmas ered­mény. (Ez azt jelenti, hogy a levá­gott sertések 73'9 százalék fehérárut szolgáltattak.) Első dijat nyertek: Graumamix Gusztáv (Pécs), Scherer Károly és Roftberg (Baranyaselye) és a Békés­csabai Sertéshizlaló r.-t. Második dital nyertek: Békéscsa­bai Sertéshizlaló r.-t., Klein Lajos (Baracs) és ifj. Bakos Mátyás (Bé­késcsaba). A hússertések kiállításán az egyet­len dijat Frigyes főherceg magyar­órári uradalmának itéite a bizottság. A kiállítás eredménye tehát a leg­teljesebb sikerrel járt csabaiakra nézve. Örömmel adjuk ezt hírül abban a tudatban, hogy az elért si­ker gazdáinkat is ösztökélni fogja a nagy hasznothajtó iparszerü ser­téshizlalásra. Mi van ma? 1924. nov. 11., kedd R. kath.: Márton pk. hv. Prot.: Márton Napkelte 7 óra 00 perckor, nyugta 16 óra 28 perckor 4-28). Holdkelte: 16 óra 59 perckor (d u.) nyugta 6 óra 28 perckor (éjjel) Este fél 7 és fél 9 órakor mozi előadás az Apolló Moziban. Szeder Ferenc beszámolója Öres,'h0rmányt05ír0niló beszedek hangzottah el Vasárnap délután tartotta Szeder Ferenc Békéscsaba város szociálde­mokrata programmal megválasztott nemzetguülési képviselője beszámo­lóját a Hunyadi téren, rt beszámo­lót néhány száz fónui, jobbára föld­munkásokból álló közönség hall­gatta végig, akik között a zsidók feltűnően nagyszámba voltak kép­viselve. Szeder több mint egyórás beszé­dében foglalkozott a demokratikus gondolat elnyomatásának kérdésével. Beszédének során Szabó István el­hunyt földmivelésügyi minisztert, mint a demokratikus gondolat egyik oszlopát emlegette, akinek halálával — szerinte pillanatnyilag léket kapott a demokratikus gondolat. Be­szélt továbbá a földreformkérdésről, az adókérdésekről, mellyel kapcso­latban a köztisztviselőket gúnyosan „hivatalnok uraknak" nevezte és még sok mindenről beszélt. Utána Payer Károly, majd Prop­per képviselő beszélt, aki beszédét arra használta fel, hogy a nagybir­tokosok ellen izgasson és a »pro­letárokat« az »urak« elleni küz­delemre hívja fel. R Propper és társainak izgatásokat \ és fenyegetőzéseket tartalmazó be­j szédét a hallgatóság unalmas egy­< hangusággal fogadta. S Hagnetf éle Jetol"sikere a mentőládák felszereléséhez fog tartozni Ismeretes dolog, hogy néhai dr. UfagnerDániel, — akiért egész Csaba valósággal "rajongott — egy életen át való buzgó és lelkiismeretes ta­nulmányának eredményeként egy ki­váló sebolajjal ajándékozta meg az emberiséget: a „Wetol-lal." Ez a sebolaj fertőtlenit, gyógyít s amellett semmiféle fájdalmat nem okoz, ugy, hogy valóságos szenzá­ció volt a sebészetben ennek felta­lása. A „Wetol" használata még a legszennyesebb vérző sebnél is meg­akadályozza a fertőzést s szerencsés összetételénél fogva rendkívül gyor­san gyógyít. Aki a „Wetolt" egyszer használta, annak nélhülözhstetlen házi szerévé vált ez a sebolaj, amely mindenféle sebesülésnél (zúzódás, vágás, szúrás stb.) a legtökéletesebb első segitsé­pet nyújtó szer. Sok kórház beve­zette már a Wetolt, amely a hábo­rúban is életet mentet meg. Kiváló orvosprofesszorok ajánla­tára most a népjóléti miniszter ren­deletet adott kl az összes városi és vármegyei hatóságoknak, melyben a Wetolt mint kiválóan jó sebolajt ajánlja a mentőládák számára. Igaz örömmel vesszük és adjuk tovább ezt a hírt, amely egy nagy­tudományu volt orvosunk életének egyik, 1 legnagyobb munkája előtt hajtja meg az elismerés lobogóját. A Wetol most bevonul a nélkü­lözhetetlen háziszerek birodalmába, hiába intrikálnak ellene bizonyos irigy körök, mint ezt az egyik esti lap irása igazolja. Lelepleztek egy utlevélgyá­rat Csanádpalotán flz útleveleket Budapesten a Menekült­ügyi Hivatal egy tisztviselője hamisította A csanádpalotai csendőrség nem­régen bizalmasan arról értesült, hogy ismeretlen egyén a községben többektől pénzt csalt ki azzal, hogy soronkivül útleveleket tud szerezni összeköttetései révén. A megindult nyomozás során a csendőrség kiderítette, hogy Laj­tár József csanádpalotai lakos volt az, aki ilyen címeken pénzt vett fel egyesektől. Többek között Gajda György csanádpalotai lakostól is felvett másfélmillió koronát, 20 darab tojást és két pár csirkét azzal az Ígérettel, hogy megszállott területen lakó rokonának is szerez olyan út­levelet, amelynek alapján Magyaror­szágon le is telepedhetik. Az útle­velet azonban Gajda többszöri fel­szólítására sem szállította. Lajtár kihallgatása során igen ér­dekes dolgokra jött rá a csendőr­ség. Lajtár ugyanis teljes beisme­rése után elmondotta, hogy Thur Mihály nevü budapesti fiatalember-

Next

/
Oldalképek
Tartalom