Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-12-31 / 298. szám

2 Köröm*/t/ók Békcsc ba a öiiágnyelv ÉS nemzeti kultura A világnyelv kérdése napjainkban a sürgősen megoldandó problémák és események homlokterébe került. Minél nyomasztóbbá, minél élesebbé válik hovatovább a gazdasági küz­delem a nemzetek, osztályok és egyes individuumok küzött, annál ellenállhatatlanabb erővel lepi meg az embereket az a vágy, hogy sze­retettel közeledjenek egymáshoz, hogy megértően egymásnak baráti jobbot nyújtsanak, mintha ösztönszerűen éreznék, hogy az apokalipszisből az egyedüli kivezető ut ama Názá­retinek igéje: a szeretet. Ez az esz­mei szempont vetette fel a világ­nyelv problémáját, azonban ami azt nagy gyakorlati problémává növelte, ami azt elódázhatatlan szükségletté tette az emberiség számára, nem ez az idesológiai szempont, hanem a mindent lenyűgöző technikai fejlődés és az óriási arányban megduzzasz­tott gazdasági élet szükségszerű nyomása. Itt azonban nem erre akarok rá­világítani, van ugyanis egy speciális szempont, amely nekünk kis nemze­teknek szinte parancsoló kötelessé­günkké teszi, hogy a világnyelvnek a kialakulását minden erővel a sem­leges műnyelv irányába tereljük. A kis nemzetek érzik is ennek a nyelv­nek a horderajét s csak ez magya­rázza meg, hogy Csehországban immár 140 városban állították fel az Eszperantó delegátust, hogy az Esz­perantó mozgalom Bulgáriában, Ro­mániában, Hollandiában majd pe­dig a kis Litvániában és Lettország­ban a legélénkebb. Aról van ugyanis szó, hegy akár a francia nyelvnek, akár az angol, agy német nyelvnek világnyelvül való elfogadása erősen veszélyezteti a kisebb nemzetek önállóságát és nemzeti kulturáját. Tagadhatatlan tény, hogy ha valaki idegen nem­zetnek a nyelvét megtanulja, önkén­telenül is kisebb nagyobb mérték­ben átveszi magába annak a faji, vagy nemzeti szellemét is. Ezt fö­lösleges bizonyítani, hiszen mindnki emlékszik olyan esetekre, amikor a görög, francia, vagy német nyelvben való elmélyedés az illetőknek egész lényét megváltoztatta, más beszéd­modort, taglejtést, szokásokat vettek fel, majd a gondolatvilágunkra is hatott. Az ilyen emberek azután kevesebb ellentáló erővel bírnak akkor, amikor a nemzeti kultura és a nemzeti önnállóság megvédése nehéz megpróbáltatások elé állítja őket. Hiszen mi magyarok még a megváltozott viszonyok után sem felejtettünk el bizonyos szálló igéket, amelyek a történelemből nagyon éle­sen csendülnek ki: , . . . németté . . . azután koldussá. ! u Pedig a nemzeti szellemet, nem­zeti kulturát az elnyomástól és a megsemisüléstől megvédeni minden embernek szent kötetessége vallására, fajra, világnézetre való tekintet nél­kül. Hiszen a nemzeti kulturákból frissül fel a gondolat, gazdagodik uj szempontokkal a tudomány, a nemzeti kulturákból telítődik uj ih­lettel a Szép alkotás, nyer uj motí­vumokat az irodalom és művészet, a nemzeti szellem sajátosságiból bugyog elő mind az a frissítő erő, amely termékenyítő hatással van, a találékony emberi zsenire s az em­beriség gazdasági továbbfejlődésre. Gondos előrelátással igyekezzünk elhárítani a nemzeti kulturákat fe­nyegető veszélyt s ne mondjuk azt, hogy a veszély nem nagy — azért mert még most nincs itt! Tereljük tehát a fejlődést oly irányba, hogy semleges műnyelv vál­jék a világ érintkezési nyelvévé, nem pedig az angol, vagy francia. Ilyen műnyelv jelenleg az Eszpe­rantó, amely 25 éves fennállása óta már is oly sikereket ért el, amelyek joggal világnyelvi szerepre predisz­tinálják s amelyek életképességét kétségtelenül nyilvánvalóvá teszik. Az eszperantó bevezetetését immár a népszövetség is fontolóra vette. Városunkban most van alakuló­ban az „Esperantó grupó" (csoport) felhívjuk erre a n ozgalomra az ér­deklődők és világnyelv barátéinak figyelmét, hogy végre a megvalósu­lás stádiumába juttassuk azt az esz­mét, amely feladatául tűzte ki, hogy az ország határain belül csak egy nyelv, a nemzeti nyelv, külföldi vo­natkozásban pedig a könnyen elsa­játítható s minden idegen nyelv mellőzésével alkalmazott Eszperantó váljék az érintkezés eszközévé. Háromíáuevö a Fiúméban Ritka szenzációban volt része a nápokban az újonnan csinosan át­alakított Fiume kávéházban levő elég nagyszámú vendégseregnek. Az egyik „aranyifjúság" asztaltársaság jókedvű „ismert" tagjai evőversenyt határoztak el. Azonnal ki is hirdet­ték a távevő versenyt és kérték a benevezéseket. Összesen három je­lentkező akadt, akik már nem isme­retlenek kitűnő étvágyukról. Alakí­tottak egy bíráló bizottságot és mind a három versenyzőre nézve megálla­pították a feltételeket. Legetső fellétel volt, hogy a ver­senyzők a kiszabott feltételeknek ha eleget tesznek, ugy a biráló bi­zottság fizeti az összes költségeket, ha pedig nem felelnek meg, ugy maguk a versenyzők. Megállapítot­ták a feltételeket: az elsőnek, egy jónevü footballistának nyolc darab kettős szelet tortát és két doboz tea süteményt kellett megenni. A máso­diknak, aki a footballpályán vizavéja az elsőnek, husz darab hig tojást kellett megennie, mig a harmadik­nak egy ismert bohémfiunak 15 da­rab nagy vizesuborkát. A tortaevésre vállalkozó kezdte meg evést. Negy­ven perc alatt kellett elfogyasztania a kijelölt mennyiséget. A kiváló táv­evő az émelygős és gyomrot meg­fekvő tortát 38 percnyi erős küzde­lem után elfogyasztotta. A tizenöt hatalmas vizesuborkát evőnek husz percnyi ideje volt. Az étvágyával nagy hírben álló ifjú oly mohón kezdett hozzá az evéshez, hogy szinte egészben nyelte az ubor­kákat. Mérsékelt küzdelmek után 8 perc alatt végzett. A harmadik szen­záció számba menő győzelmet ara­tott. Husz percnyi idő helyett a bi­ráló bizottság legnagyobb meglepe- j tésére játszi könnyedséggel fogyasz- ' totta el hét perc alatt a husz hig ' tojást. A biráló bizottság zsebbe vágó szomorú tapasztalatok árán a leg­teljesebb elismerésben részesítette a kiváló „bajnok" távevőket. Ekkora már a kávéház egész közönsége a páratlan esemény nézői voltak és a legnagyobb meglepetések és ször­nyülködések között beszélték ..ieg sokáig a különös eseményt. Minden jó, ha a vége jó — mondja a ká­véház közkedvelt fiatal vezetője és a fizetésnél ő is mosolygott a többi­ekkel együtt ... (N. D.) Mi van ma? 1924- doo. 31., szerda R. kath.: Szilveszter Prot.: Szilveszter Nap kelte 7 óra 50 perckor, nyugta 16 óra 17 perckor (4.17) Hold kelte 11.12 óra d.e. nyugta 22 óra 56 perckor éjjel Este 6 8 és 11 órakor mozielő­adás az Apolló Moziban. 8 ésVal 1 órakor szinházielőadás a Városi Színházban. 1 flz ó- és újévi istentiszteleten sorrendje j A r. kath. templomban: December ! 31-én este 5 órakor óévi hálaadó i litánia. Beszédet mond: Bartoss Fe­renc apát plébános. Újévkor : fél 8, negyed 9, 9 és fél 12 kor csendes szentmisék. 10 órakor prédikál: Bar­tyik Mátyás s. lelkész. Fél 11 órakor ünnepélyes főpapi misét celebrál Bartoss Ferenc apát-plébános. Az evang. egyháznál: Szilveszter napján d. u. fél 3 órakor a nagy­templomban tótul prédikál Jakabfi György. D. u. 5 órakor a kistemplom­ban magyarul prédikál Szeberényl Gusztáv. Újév napján d. e. 9 órakor a nagytemplomban Jakabfi György magyarul, d. e. 10 órakor a kis­templomban Szeberényi Gusztáv ma­gyarul tart istentiszteletet. A református templomban óév nap­ján délután 4 órakor, újév napján (csütörtökön) délelőtt 10 órakor lesz istentisztelet. — Magánosok még nem k?p- ! tak engedélyt rádió felállítására. Budapestről jelentik; Illetékes he- I lyen azt az ififormációt kaptuk, hogy ; a szeptember 11-én kiadott rendelet ; alapján eddig körülbelül 800 an kértek engedélyt rádió állomás fel­állítására. Hétszáz olyan kérvény er- í kezett, amelyben rádiókészülékek gyártásának engedélyezését kérik és mintegy 130 kereskedő jelentette be, ! hogy rádió készülék eladásával akac foglalkozni. Magánosok eddig rádió •; használati engedélyt nem kaptak. Ezt csak iskoláknak és tudományos intézeteknek adták. Még nem látta az Árvács­kát? Miért? — Alapítvány az egyetemisták részére. Nógrád és Hontvármegye az egyetemi hallgatók külföldi tanul­mányait elősegítő akció javára 1200 aranykorona ösztöndijalapitványt tett. Most a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter felhívást küldött a városnak hasonló alapítvány megszavazása végett. — A Békéescsabai Sertéshiz­laló rt. a vármegye alispánjától február 28 ig sertésvágásra és fel- , dolgozásra engedélyt kapott. — Állatbetegségt Doboz köz- , ségben a sertésvész fellépett. — Országos vásár. Gyula r. t. városban a legközelebbi országos vásár január 23.. 24. és 25-én lesz. Klu óra mét mel; hivj-— _____ Árva gyermekeket ad ki a gyulai menhely, h m. kir. népjó­léti és munkaügyi miniszter rende­lete szerint a gyulai állami gyer­mekmenhely kötelékébe taitozó gyer­mekeket megbízható, gyermeksze­rető családoknál óhajtja elhelyez­tetni. Fizet az állam a 2 éven aluli korban levő csecsemőknél a termé­szetben nyújtott járandóságokon fe­lül havi 2 aranykoronát, a két évet betöltött gyermekek után 7 életév betöltéséig 4 aranykoronát és 7 év­nél idősebb, de 12 életévüket be nem töltött gyermekek után 3 arany koronát, végül 12 életévüket betöl­tött gyermekek után 2 aranykoronát. A gyermekeket az állam megfelelő nyári és téli ruházattal látja el. Fel­hívjuk tehát azokat a békéscsabai jóérzésű gyermeket szerető lakoso­kat, akik 1 — 15 életkorban lévő sa gyulai áll. fgyermekmenhely kötelé­kébe tartozó gyermekeket tartásra ki akarnak venni (akár fiu, akár lányt) hogy ezen szándékukat folyó évi december 31 ig a hivatalos órák alatt a városi népj. hivatal első sz. szobájában (népház, csirkepiac sarok) jelentsék be. — Országos cserkészsíverseny januárban. A Cserkész Szövetség január hó 25 én országos cserkész­síversenyt rendez Budapesten. E második országos cserkészsíverse­nyen az eddigi benevezések alapján is sokkal számosabban fognak részt­venni, mint a mult évi versenyen, mely pedig eddig a legnépesebb ifjúsági síverseny volt, melyet valaha nálunk rendeztek. A versenyek a Honvédelmi Minisztérium és Khuen­Héderváry Károly gróf főcserkész értékes vándordíjaiért fognak lefolyni, melyek körül az első jelenleg a 7. számú, az utóbbi pedig a 2 számú cserkészcsapat birtokában van. A versenyen Ducker Ödön, a mult évi ifjúsági sí bajnok is résztvesz, ki maga is aktiv cserkész. Singer a házban, arany a családban. — Vizmüengedélyezési tár­gyalás. Hampel Alfréd és Fischer László szövőgyárosok vizmüenge­dély iránti kéreime ügyében a hely­színi tárgyalás január 3-án délelőtt 9 órakor lesz a városháza nagytar­mében Nézze meg az Árvácskát ! — Felhivás. A 45093-1922. B. M. számú rendelet 4. és 5. §-ai alapján felhívom a hatósági terüle­temen működő összes egyesületeket, társasköröket, klubbokat és minden­nemű, másnéven szereplő szerveze­teket, hogy alakulásuk időpontját, az alakulás tudomásulvételének szá­mát és idejét az 1919 évi 88318—1919 és 75875—1920 B. M. számú ren­deletekkel előirt revíziós eljárásból folyó, újbóli működés felvételét tu­domásulvevő belügyminiszteri, lletve alispáni rendelet számát, idejét, az egyesület cimét, székhelyét, az egye­sület stb. elnökeinek, titkárainak, pénztárnokainak és választmányi tag­jainak névjegyzékét és tagjaik lét­számát 1925 évi január hó 5 éig okmányok kapcsán jelentsék. Békés­csaba, 1924 évi december 19-én. A kapitányság vezetője: Jánossy m. kir. rendőrfőtanácsos. Szilveszterkor jöjjön a szín­ház kabaréjára. * Villanyégők legolcsóbban „Or­maiMéle vasüzletben kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom