Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-05 / 253. szám

2 Kór 09 vidék Békéscsaba, 1924. november 11. lenek. flz e teremben pár hét előtt elhangzott utolsó felszólalása bána­tos végakordjaiban felcsendült a munkában és küzdelemben elfáradt léleknek pihenésre való vágyódása. Ki gondolta volna akkor közülönk, hogy ezt a pihenést oly hamar meg­találja abban a földben, amelyért élt, amelynek lángoló szeretetével, tündöklő tiszta fényében áll tovább közöttünk és marad a magyar nép szivében. Ennek a nemes emléknek a mai ülésünk jegyzőkönyvében való ke­gyeletes megörökitését indítvá­nyozza. Kérem a tisztelt Nemzetgyűléstől azon intézkedések jóváhagyását, hogy a boldogult képviselőtársunk ravatalára koszorút helyeztettem és hogy részvétünket özvegyéhez in­tézett táviratban tolmácsoltam. Egy­úttal indítványozom, hogy a mai ülésünket egészen gyászunknak szenteljük és a megállapított napi­rendünk tárgyalását a holnapi ülésre halasszuk. Ezután a nemzetgyűlés az elnök indítványát és bejelentéseit jóváha­gyólag tudomásul vette. fl ház minden oldalán mély meg­illetődéssel hallgatták a képviselők az elnök szavait. fl kormány tagjai közül különösen Bethlen miniszter­elnökön látszott meg a meghatott­ság, az egységes párt tagjai közül különösen a kisgazdák arcán tük­röződölt a fájdalom és közülök a beszéd alatt többen szemeiket tö­rölgették. A Ház ezután felhatalmazást adott az elnöknek arra, hogy a Nagy­atádi választókerületben szükségessé vált uj választást elrendelje és ez­iránt a belügyminisztert megkeres­hesse. Ezután az elnök az ülést be­zárta. 3z evangelikus egyház presbiteri gyűlése A békéscsabai ág. hitv. evang. egyház képviselőtestülete Korosy László egyházfelügyelő és Szeberé­nyi Lajos Zs. igazgató lelkész el­nöklete alatt e hó 3-án gyűlést tar­tott, melynek legfontosabb tárgya az 1925. évi költségelőirányzat tárgya­lása volt. Az egyház ugyanis — dacára a megváltozott helyzetnek — eddig az egyházi adót egyálta­lán nem emelte, sőt az adóbuzát a vagyontalan híveknek a napi árnál sokszorosan alacsonyabban állapí­totta meg s így állott elő az a le­hetetlen állapot, hogy az egyház­nak évi összes adója készpénzben ma is csak 32000 papirkoronát tett ki. Ez — és mert a folytonosan nö­vekvő kiadásokat a régi adókulcs szerinti bevétel nem fedezte — ve­zette és kényszeritette az egyházi képviselőtestületet arra, hogy uj adó­kulcsot állapítson meg. Ezen uj adó­kulcs szerint s föld, ház és párok után eddig is fizetett buzaadó meg­maradt változatlanul s csak a kész­pénz adó lett felemelve. Eszerint az 1925-ik évre a vagyontalan párok évi 10000, a vagyonosak évi 50000 K párbért fizetnek. (Vagyonos az, akinek 5 hold földnél több birtoka van, továbbá az olyan iparos, ke­reskedő, aki legalább egy segéd­del dolgozik.) Az 1—2 szobás ház után 6000, a 3 szobás után 9000, a 4 szobás után 12000 stb. K adó lett megállapítva, míg a földbirtok után minden kis holdra (á 1100 négyszögöl) az eddigi 2 kg. búzán felül még 3000 K lett kivetve. Ezen uj adókulcs szerint az egy­ház összes bevétele az 1925-ik évre 445 millió korona készpénzben és 3086 q búzában van előirányozva. Az igy előállott nagyobb bevétel tette lehetővé, hogy a képviselőtestü­let a költségelőirányzat kapcsán a három kisebb javadalmazásu lelkész fizetését egyenkint 34 mm búzával felemelje (46 mm.-ról 80 mm.-ra) s hogy az egyház csaknem valameny­nyi alkalmazottjának fizetését meg­javítsa. Kegydijakra 23 q s a szegény gyermekek karácsonyi felruházására 10 q búzát szavazott meg a képvi­selőtestület. Több kisebbjelentőségü folyó ügy elintézése után a gyűlés végetért. Bethlen értekezlete a kisgazdákkal A Szabó Istvánnal hűtött megállapodás semmiben sem nyer változást — Megalakítottál! a Szabó István emlékbizottságot Budapest, nov. 4. Bethlen gróf miniszterelnök a nemzetgyűlés mai ülése után magához kérette a kisgazda képviselőket és közölte velük, hogy a programm és a munkaterv, amelyben Nagyatádival megállapodott, semmiben sem szenve­dett változást. A megállapodásokat végrehajtja ugy mint arra a tegnapi be­széde alkalmával fogadalmat tett. Közölte a kisgazdaképviselőkkel, hogy bármily vonatkozású előterjesztése, észrevétele, vagy panasza volna bárki­nek is, bármikor bizalommal forduljanak hozzá, mert a programot és a fogadalmat, amelyet tett, meg fogja valósítani. A kisgazdaképviselőket lát­hatólag megnyugtatta és kellemcsen érintette a miniszterelnök kijelentése. Ez alkalommal megalapították a Nagyatádi síremlék bizottságot. Egyúttal ivet is fektettek fel, amelyen Bethlen egy millió koronát adományozott a síremlék felállításának céljaira. Eddig több milliós és 500.000 koronás ada­kozások történtek. {[békéscsabaiak nagysikere azlrozházai baromfikiálli­táson fl díjazás eredménye A Délmagyarországi Baromfi, Ga­lamb és Házinyultenyésztők Egyesü­lete október 19-ére tervezett kiállí­tása a közbejött technikai akadá­lyok miatt november 1-én, szomba­ton reggel nyilt meg Orosházán a 48-as Kör nagytermében. Az egyesület, mely fennállása óta igen nagy munkát végzett, ismét egy igen szép sikerrel öregbítette eddigi jóhirnevét. A nehéz és fárad­ságos munka, mellyel a kiállítást előkészítették, meghozta jutalmát, mert oly sok szép és gyönyörű pél­dány került kiállításra nyul, ga­lamb és baromfiak közül, ami a legteljesebb dicséretet kiérdemli. A kiállítás bebizonyította azt, hogy igenis érdemes baromfitenyésztéssel okszerűen foglalkozni, mert nem mindegy az, hogy egy csenevész össze-vissza keresztezett fajtát ne­vel valaki vagy pedig egy értékes és egészséges fajt tenyészt. A kiáMitott baromfiak bírálatát Kovács Ödön kir. tanácsos ismert szakértő vezetésével egy bizottság végezte, melynek eredményeképen a következő békéscsabai kiállítók ré­szesültek díjazásban: Baromfiaknál: Uhrin Lajos, Bo­hus M. András, Macák Mihály, Bo­hus Mihály, Belenta Bertalan és gr. Almássy Dénesné (Oyula) első díj­jal lettek kitüntetve. Kovács Sz. Mi­hály, Gálik János és Kvasz László második díjjal, Hrabovszky Mihály és Gajdács János harmadik díjjal lettek kitüntetve. Galamboknál: Bohus M. András, Sárga Antal, Mázán György, Sze­menkár Pál, Fabulya Mihály, első dijjal lettek kitüntetve. Nyulaknál: Ocsay István és Ma­cák Mihály lettek első dijjal kitüntetve. A fentiekből látható, hogy a bé­késcsabaiak igen nagy sikertarattak ismét a kiállításon és ezzel elősegí­tették azt, hogy Békéscsaba város nevét a baromfitenyésztés terén még ismertebbé tették. A kiállítás két napig volt nyitva mely idő alatt ezrekre menő tömeg gyönyörködött a nagyon szép kiállításban. Hatszáz milliót kapott a vármegye közmunkákra A munkanélküliség enyhítése cél­jából a közmunkák elrendelése tár­gyában, annak idején a népjóléti minisztériumban tartott főispáni és alispáni értekezletre, a vármegye 3 milliárd koronás útjavítási program­mot készített elő, amely felölelte volna a vicinális utak lehető rendbe­hozatalát is. Idevonatkozólag a népjóléti mi­niszter most 600 millió korona köz­ponti pénzintézeti kölcsönt utalt ki a vármegye rendelkezésére és egy­ben kilátásba helyezte, hogy még ez év folyamán 450 és a jövő év tavaszán ujabb 450 millió kor. köl­csönt, e célra tehát összesen 1500 millió koronát bocsájt rendelkezé­sére. fl kölcsönt a Nemzeti Bank hivatalos kamatánál 2 százalékkal magasabb kamat mellett kapja a vármegye. Tekintettel arra, hogy az előirány­zott szükségletek csak fele összege és az is csak részletekben van ki­látásba helyezve, a községek az általuk igényelt útjavításokat illető- j leg, túlzott reményeik nem lehet- : nak, mert azok a fedezet elégte- i lensége miatt, egyelőre csak kis részben lesznek teljesíthetők 9 munkásbiztositó tisztvi­selőit elbocsájtják, de a já­rulékot emelik Mint ismeretes a népjóléti minisz­ter a munkásbiztositási tisztviselők húszszázalékos redukálását rendelte el. A redukálást háromrészletben hajtják végre, még pedig oly formá­ban, hogy az első és második alka­lommal 7—7, mig a harmadik alka­lommal 6 százalékát kell az alkal­mazottaknak elbocsájtani. Ezzel a hírrel egyidejűleg kapjuk azt a hírt is, hogy ugyancsak a nép­jóléti miniszter a munkásbiztositási járulékoknak 50 százalékkal való felemelését tervezi. A járulékok ujabb emelése azt jelentené, hogy a mun­kás bérének 6 százalékát fogja fi­zetni ezen a cimen a békebeli 3 százalék helyett, holott egyetlen szakma sincsen, melyben a munkás békebeli bérének dupláját keresné. Az emelés az iparnak és kereske­delemnek mintegy250milliárdnyi ujab megterheltetést jelentene, ami — a so­kat hangoztatott — termelés fokozását igen nagy mértékben hátráltatná. Teljesen érthetetlen a népjóléti miniszter két ellentétes rendelkezése, mert miszűkség van a járulékok fel­emelésére, ha a munkásbiztositó ki­adása csökken a létszámapasztás következtében. Igaz, hogy a mun­kásbiztositó által fizetett meg­térítéseket is felemelték, de nem olyan arányban mint a milyen arányban a járulékoknak feleme­lését tervezik. Egyébként a járulé­kok felemeléséről szóló hirt ugy a munkaadók minta munkások részéről a legnagyobb ellenszenvvel fogadták. Mi vau ma? 1924. nov. 5., szerda R. kath.: Imre here. Prot.: Imre Napkelte 6 óra 51 perckor, nyugta 16 óra 36 perckor 4-36). Holdkelte: 14 óra 16 perckor (éjjel) nyugta 00 óra 00 perckor (éjjel) Este fél 7 és fél 9 órakor mozi előadás az Apolló Moziban. 9 megalakuló angol konzer­vatív kormány programmja London, november 4. Hicks World konzervatív minisz­ter Genfben jelentós beszédet mon­dott, amelyből a közetkezőket lehet levonni a megalakuló kormány po­litikájának programmjára vonatkozó­lag : fl szónok kijelentelte, hogy olyan kormányra van szükség, amelynek meg van a tényleges ereje a kor­mányzásra. Indiának nagy szabad­ságjogokat adtak, a végső felelő­ségnek azonban a britt kormány kezében kell maradni. Ha a kor­mány nem is akar semmit vissza­venni, mégis ragaszkodni kell ah­hoz, hogy sem felkelést, sem bár­milyen erőszak ne következhessék be, amelynek célja az, hogy a britt kormányt és a britt uralmat Indiá­ban megbuktassa. Hicks annak a reménynek adott kifejezést, hogy valamennyi alkalmatlan idegent ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom