Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) november-december • 251-298. szám

1924-11-28 / 273. szám

Békéscsaba, 1924. november113 Ara WOO korona. Péntek Szombat V. évfolyam 274. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K 9 háború Éiö italai (vk) Sokan vannak- Itt járnak közöttünk szomorúan, keserű lélekkel. Csak néha nyílik pa­naszra ajkuk, de akkor sincs, aki meghallgassa őket. Hiszen régi, kegyetlen igazság, hogy annak, akinek jól megy sora, ritkán jut eszébe a nyomorult, az ágrólszakadt. T\z egészség nem szereti látni a betegséget, az erő fél az erőtlenségtől, a jólétnek nagyon rossz a nyo­mort nézni. Tudják ezt a háború élő áldozatai. Sokszor érezték e kegyetlen igazságokat ön­maguk nyomorult sorsán. Ezért nem szeretnek a megelégedett társadalomhoz fordulni, ezért nem szeretik sebeiket mutogatni. Pedig sok keserűségük van. Hz állam koldus, szegény. Nem tudja eltartani azokat, akiknek hozzátartozói, vagy akik maguk is áldozatosan védték a hazát titáni harcokban esztendőkön által. Nem tud a haza meg­élhetést adni azoknak, akik rokkantakká lettek, akik elvesz­tették munkaképességüket a becsület mezején. Nemcsak a férjet, az elveszett apát nem kaphatják vissza a hadiözve­gyek, hadiárvák, áe még arra sincs anyagi erő, hogy az árva­ság és özvegység keserű könyét ne tegye még bőségesebbé, még keserűbbé a könyeket ter­melő nyomor. ffkiknek nem jutott egyéb a nagy világégésből, csak szen­vedés és gyötrelem, gyász és nélkülözés, azok most nehezen tengetik szomorú életüket. És milyen sokan vannak, akik semmiképen sem tudtak elhe­lyezkedni éppen elcsettségük miatt! Most azonban kinyújtják fe­lénk kérő kezüket. Félve, sze­rényen, tisztességtudón. Nem követelik, hogy mi az épek és egészségesek eltartsuk őket, nem kérnek részt azokból a vagyonokból, amelyeknek védel­mében odaadták mindenüket - csak egy kis segítségért kiált hozzánk kérő szavuk. Nem mennek be az emberek házaiba, csak az utcán kérik a járó­kelőket: „adjatok abból, amit Isten adott!" December 2. és 3-án meg­jelennek majd az urnák a vá­sárban s a város forgalmasabb helyein, hogy a hadiözvegyek, hadiárvák s a hadirokkantak karácsonyára adományokat gyűjtsenek. Ne feledkezzünk meg ezeken a napokon azokról, akik nem feledkeztek meg kötelességük­ről a nagy vihar idején. Szív­jon mindenki azon a napon néhány cigarettával, igyon egy pohár borral kevesebbet, ne költsünk annyit csokoládéra, fügére s a különbözetet dobjuk bele majd a jótékonyság urnáiba. T\ki jó meleg kabátot, uj csiz­mát vásárol, gondoljon arra, hogy sok kis árvának nincsen ruhája, nincsen cipője — s aztán a megmaradt pénzből juttasson valamit a háború élő áldoza­tainak Olyan sok pénzt kidobunk léhaságra, könnyelműségre egy vásáron! Hogyne jutna hát néhány ezer korona arra a célra, hogy egy hadiözvegy jól befüthesse kis szobáját legalább a szent estén! Hogyne jutna hát valami egy kis cipőre, egy kis ruhára — karácsonyi aján­dékra a háború élő áldozatai­nak?! Bethlen István gráf miniszterelnököt kihallgatták az Esküdt ügyben Budapest, november 27. Pontban fél egyre érkezett meg a budapesti büntető törvényszék tárgyalótermébe gróf Bethlen István miniszterelnök, akit a kir. ügyész indítványára hallgat ki a biróság. Szabó István minisztert már 1921. nyarán levélben figyelmez­tette, hogy Esküat üguét vizsgálja meg, mégis mikor Esküdtet letartóz­tatták, meglepte őt. Ennek oka, hogy a miniszterelnök levelét Esküdt fiókjában találták meg amit Nagyatádi soha nem is látott. Á n&mzoigyiiíés csütörtöki tifóso Budapest, nov. 27. A nemzetgyűlés mai ülését tizen­egy órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Bemutatja a belügy­miniszter kéziratát arról, hogy aki­vándorlási tanácsba a nemzetgyűlés 8 tagját kell megválasztani mivel a régiek mandátuma lejárt. Majd 40 képviselőt jelöl ki, akik közül mnjd megválasztják a 8 tagot. Ezután a középiskolai tanárkép­zésről szóló törvényjavaslat tárgya­lása következik. A 17. szakasz van soron, melyhez Rottenstein Mór szó­lal fal először. Polemizál Kiebels­berg tegnapi beszédével, kifogásolja, hogy a 16—17 szakaszok korlátozni kivanják a külföldi diplomával biró tanárok elhelyezését. A 17-ik szakasz törlését javasolja. Wolff Károly hangoztatja, hogy a szakasz külföldön szerzett okleve­lekről beszél, körül kell irni, hogy ez az intézkedés a középiskolai taná­rok oklevelére vonatkozik. A XVII-ik szakasz természetszerű rendelkezés és sem a haladással, sem más indok­kal nem lehet megdönteni. A s/akasz a nemzet legjogosabb érdekeit védi. A legnagyobb óvatosság indokolt e kérdésben. Megállapítja, hogy milyen előfeltételek jogosítanak valakit a kö­zépiskolában való tanításra. Ez a leg­sajátosabb önvédelmi joga'a nemzet­nek. Ezáltal a numerus clausus sem érintetik. Csak olyanok nevelhetik a magyar ifjúságot, akik az előfeltéte­leknek megfeleltek. Ezután kijelenti, hogy tanárképzésünk a legnívósabb. Büszke sz egyetemi kiképzésre. Külföldről orvosok jönnek ide ta­nulni, látják, hogy az orvosi ki­képzés mennyire nivós. fl nosztri­fikálssnál nagyon ovatosan kell el­járni. ez a kérdés nem csak kenyér, hanem a nemzet fenlartásának a kérdésé is. Kiss Menyhért csatlakozik Wolff indítványához. Azt kérdi a miniszter­től, nem lehet-e a nostrifikálásnál a megszállott területen levő egyetemek­kel kivételt tenni. Rassay ugyancsak arra kéri a kultuszminisztert, hogy a noslrifíkálás körüli eljárásokat szabályozza, hogy egyöntetű legyen az. A kultuszminiszter reflektál az el­hangzott felszólalásokra. Wolff elveit elfogadja. Azt hiszi, hogy a nostrifi­kálások egy részét le lehetne rögzí­teni miniszteri rendeletben, viszont bizonyos kérdések elbírálását a vizs­gálóbizottság elnökének javaslatára a miniszternek kell fenntartani. Félre­értés elkerülése végeit oly szakaszt javasol, melyszerint a külföldi ok­levél honosításának általános feltéte­leit a kultuszminiszter rendeletben szabályozza. A további módozatokra a vizsgálóbizottság elnöke tesz javas­latot és a miniszter dönt. A Ház ezután a miniszter uj szövegezését fogadja el. Vita nélkül elfogadták a a XVIII.—XIX. szakaszokat. Ezzel a javaslatot rászletében letárgyalták. Napirend szerint következett a taní­tók, óvónők és nem állami tanárok ellátásáról szóló javaslat. „Hiszek egy Istenben, hiszek eg; hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! A demokrata szövetség kirokanása a nagyatádi választással kapcsolatban Budapest, november 27. A nem­zetgyűlés mai ülése előtt a folyosón töbo helyen szóba került a baloldali demokrata szövetség tegnapi ujabb támadása a nagyatádi eseményekkel kapcsolatban. Pesthy Pál igazság­ügyminiszter válaszában frappánsan kimutatta, hogy a demokrataszövet­ség követelései egyenesen alkotmány­sértést kívánnak. Ezzel szemben a kormányzópárt körében az a véle­mény, hogy a demokrata szövetség a kormánynak kellemetlenkedjék. a. <» m m t Baj van a csomag­kikézbesítés, a csekkfeladás ÉS a telefonszolgálat korul fl Hereshedelmi Csarnok választmányi A Kereskedelmi Csarnok választ­mánya szerdán este saját helyiségé­ben Csillag Ignác elnöklete alatt igen népes ülést tartott, melyen na­gyon sok orvoslást igénylő kérdést tárgyaltak meg. Tudomásul vette először is a vá­lasztmány, hogy Schwézner Károly­lyal, a Fiume bérlőjével a Csarnok részére átengedendő helyiségek ügyé­ben megkötötték a közgyűlés hatá­rozata értelmében a szerződést. A három helyiséget a Csarnok megfe­lelően, klubszerüen bebutorozza s még december hó folyamán ünne­pélyes keretek között megnyitják és használatba veszik. A beérkezett panaszok alapján tárgyalták ezután a csomagok kikéz­besítésével felmerült nehézségeket. Sokszor előfordult ugyanis, hogy mi­vel csak két kocsi hordja ki a cso­magokat az egész városban, a mesz­szebb levő kereskedőkhöz akkor ér­tek oda, mikor már annak üzlete be volt zárva, a kötelező esti 7 órai záróra miatt. Ennek a csomagját aztán, mivel nem lehetett kikézbe­siteni, visszavitték. Mint hírlik, en­nek ellenére még kiakarják a kézbe­sítés területét bővíteni. Nagyon sérelmes az is, hogy a postahivatalban a csekkfeladásnál csak egyetlen tisztviselő van, aki az adóhivatalok megszűnte miatt meg­szaporodott munkát nem birja el­látni ugy, hogy sokszor órák hosz­száig kell várni mig valakire rá ke­rül a sor. Az is előfordul, hogy ha a hivatalos óra lejártáig nem kerül rá a sor, akkor visszamehet. fl telefonközpontban sem ltátják el a szolgálatot ugy mint kellene, mert beigazolást nyert, hogy a kért számot mint foglaltat nem kapcsol­ták hololt nem volt elfoglalva. fl felsorolt sérelmek ügyében or­voslás végett átirnak a szegedi postaigazgatósághoz és a kamarához Több kisebb ügy letárgyalása után a gyűlés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom