Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-25 / 219. szám

Békéscsaba, 1924. szept. 25. Ara 1000 korona. Csütörtök V. évfolyam 219. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba,. Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 Komolyságot o politikába! VŰSS József miniszterelnök­helyettes szentgotthárdi beszá­molójában számos nagyfontos­ságú kérdést érintett s ezek közöl egyik legaktuátisabb épen az volt, amikor a mai magyar politikai élet kritikáját adta meg. fl miniszterelnökhelyettes el­itélte és erélyes kritikával illette azokat a szomorú jelenségeket, amelyek beszennyezik a ma­gyar parlament működését: az egymás gyülölését, a pártok vitatkozását, a becsületbe való gázolást s a szorosan vett par­lamenti életen kivül, a párt­klubbokban és a pártsajtóban folyó cselszövéseket. Meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy ez nem képviseli a magyar nép politikai felfogását. Elképzelhetetlen, hogy józan polgárok gyűlölködést és szét­húzást akarjanak szitani az országban, amikor ez csak a békességet és a nyugodt élet­menetet zavarná meg. fl magyar nép a háború és az azt követő idők súlyos, vég­zetszerű megpróbáltatásai után a békére áhítozik. Helytelenül cselekszenek tehát azok a po­litikusok, akik tisztára taktiká­ból, sokszor talán jobb meg­győződésüket félretéve izgatják és elkeserítik a tömegeket s a lelkekbe beleesempészik a gyű­löletet. flz igazán becsületes embernek nem lehet az a hi­vatása, hogy az ő lelke sötét­ségét átöntse más lelkekbe, hogy azok is sötétek legyenek, vagy hogy rideggé és érzéket­lenné igyekezzék embertársait nevelni. Vass miniszterelnökhelyettes nyiltan megvallotta, hogy mű­ködésével, erkölcsi súlyával azon az uton akar járni, amelynek végén a lelkek megbekülése s a köznyugalom visszatérése vár az országra. flmit a miniszterelnökhelyet­tes mondott, azt szükséges volt elmondani, mert nem árt hallani az ország népének végre egy felelős személy szájából annak ŰZ átkos marakodásnak a kriti­káját, amelyből eddig az ország­nak semmi haszna, de annál több kára volt. Fizetési előleget kérnek a vasutasok Budapest, szeptember 24. A VOQE küldöttsége járt Samarjai igazgató­nál és feltárta a vasutasok súlyos helyzetét s fizetésemelést kértek. Samarjay igazgató kijelentette, hogy a mai súlyos helyzetben erről be­szélni sem lehet. Erre memorandu­mot szerkesztettek, melyet a pénzügy és a kereskedelemügyi miniszternek nyújtanak át. A memorandumban megváltoztatták eredeti álláspontjukat és nem kérnek fizetésemelést, hanem megelégesznek a téli szükségletek beszerzésére folyósítandó előleggel. Huszonkét ember a ciklon áldozata Newyork, szept. 24. Transocean. Visconsin állam Thorpe nevü váro­sában heves ciklon dühönngött, mely­nek 22 ember esettáldozatul. Akció a német politikai foglyok szabadon boosátásáért Berlin, szeptember 24. Schulte kölni biboros-érsek kérvényt inté­zett Degoutte tábornokhoz, melyben sürgeti azoknak a német politikai foglyoknak a szabadonbocsátását, akiket Herriot miniszteri rendelete ellenére még mindig fogva tar­tanak. fl kommunisták uéres tüntetése Csehszovákiában Prága, szeptember 24. (MTI) Barn Brevában vasárnap a tót néppárt gyűlése alkalmával véres tüntetés volt. Amikor Hlinka képviselő az ülést megnyitotta, az ottani kommunisták tüntetni kezdtek ellene. Egyszerre megjelent egy tótföldmi­vesekből álló lovasbandérium, amely a kommunisták közé rontott. Heves összeütközések támadtak. Hat ember életveszélyesen, 13 pedig súlyosan megsebesült. ' "'," Meggy niYo/ták a bolgár királyt ? A budapesti bolgárküvetség cáfolja a hírt London, szept. 24. A Daily News teljes fenntartással azt a belgrádi hirt közli, hogy a bolgár királyt meggyilkolták a szófiai királyi palotában. A Magyar Távirati Iroda érdeklődött a budapesti bolgár követségen, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a merényletről semmit sem tudnak. (MTI.) 9 csongrádi bombamerénylet tárgyalásának hetedik napja Zombopy 3ános töruényszéhi tanácselnöft kihallgatása Szolnok, szeptember 24. A csongrádi merénylet főtárgyalá­sának mai hetedik napján már a tár­gyalás megnyitása előtt igen élénk érdeklődés nyilvánult meg a közön­ség részéről. Az elnök fél 10 után néhány perc­cel nyitotta meg a tárgyalást. Sági Géza önkéntest, egyetemi hallgatót hallgatják először. Előadja, hogy a robbanás idején ott volt a kávéház­ban, Piroska Györgyöt azonban nem látta ott ebben az időben. Elnök kér­désére elmondja, hogy január 27-től 29-ig ő is le volt tartóztatva. Ott nem bántalmazták, csak fenyegették. Zombory János szegedi törvény­széki tanácselnök a következő tanu. Elnök elébe tárja, hogy olyan ki­jelentések hangzottak el a tárgyalás során, mely szerint Piroska Jánost legazemberezte és kidobta a tárgyaló­teremből* Tanu: Piroska János azt kérte, hogy a jegyzőkönyvbe vegyük be, hogy ő tényleges tiszt és igya had­bíróság elé illetékes. Az iratokból azt látta, hogy ő a kultuszminisztérium alá tartozik és kijelentette, hogy ezt bevenni a jegyzőkönyvbe nem lehet. Piroska erre felfortyant és még egy­szer azt mondta, hogy vegyem be ezt a jegyzőkönyvbe. Erre mondtam a börtönőrnek, hogy vezesse ki. Ki­menet közben visszakiabált és azt mondta, hogy még majd találkozunk és hogy nem azt vettem be a jegyző­könyvbe, amit mondott. Erre hátánál fogva kitoltam az ajtón. Később Széchenyi dr. Piroska védője Piroska nevében bocsánatot kért és erre |az ügyet befejezettnek véltem. Elnök: Piroska János ugy adja elő a dolgot, hogy Ja szobábol ami­kor kiment hallotta, hogy az elnök ur aztmondta, hogy a jegyzőkönyvet ok nélkül nem irja alá. Erre fordult ő vissza azzal, hogy nem ok nélkül nem irja alá. Erre történt azután, hogy legazemberezte, betyárnak ne­vezte és kilökte a teremből. Elnök ezután elébe tárja a tanúnak Repton oörtönőrnek Bölönyire vo­natkozó vallomását, aki nem álla­pított meg sérülést a vádlotton, pe­dig azt állította a vádlott, hogy a fején és lábán ütlegették. Szeretné tisztázni, hogyha január 2-án Repton nem talált semmi sérülést, január 5-én, amikor jegyzőkönyvbe vették, volt három sérülés rajta. Tanu: Ugy vettem jegyzőkönyvbe, ahogy a vádlott mondta. Demeter egyetemi tanárral meg is vizsgál­tattam. Elnök: Ebben az orvosi véle­ményben Demeter említi, hogy Bö­lönyinek vérzése volt, amit Bőlönyi megtaposásával magyarázott. Elnök ezután a megveretésekre vonatkozó panaszokat tárja elő. Tanu: Január 4-én, amikor Sim­kót kihallgattam, kérdeztem, hogy nem bántották-e. Ő azt mondta, hogy nem. Piroska György is elő­ször tagadott, de később beismerő vallomást tett. Piroska János taga­dott. Elnök: Hogy lehet az, hogy a tanuk nem tudták, hogy a vizsgáló biró előtt állanak ? Tanu: Tudniok kellett, hogy hol vannak, mert fogházőrök kisérték őket és ajtómon is ki volt írva, hogy „Vizsgálóbíró". Elnök: Mikép szólították a vizs­gálóbíró urat ? Tanu: Erre nem emlékszem, de hogy nem detektivnek szólítottak az bizonyos. Piroska szól ezután a tanúhoz és arról beszél, hogy tüdő vérzése is volt, de a tanu nem küldötte or­vosi vizsgálatra, hanem kilökte. Tanu: Valótlan. Egy alkalommal eljött hozzám és akkor utasítottam az őrmestert, hogy vigyék orvosi vizsgálatra. Piroska György: Akkor hosszú szakállam volt és az arcomon ütés nyoma látszott, ami felől meg is kérdezte, hogy honnan ered. Én azt válaszoltam, hogy bikacsektől. Tanu: Nem emlékszem. Piroska János azt állítja, hogy az ő általa mondottak fedik a való­ságot, továbbá tény az, amit az öccse mondott. Ezután arról beszél, hogy a tanu legazemberezte, amikor azt kérte, hogy vegye jegyzőkönyvbe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom