Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-04 / 202. szám

4ra 100® korona* Békéscsaba, 1924. szept. 4. Csütörtök V évfolyam 202. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő : VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelős szerkesztő : MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K tanji oldozafof jelent ÍZ ÉltanÉ a foldvepnPőlíság 7 A „Köztelek" aug. 28-iki száma rendkívül érdekes cikket közöl arról, hogy az állam milyen hallatlan áldozatot hoz akkor, amikor a vagyonváltságföldeket olcsón adja a polgárságnak. Leközöljük a cikk fontosabb részeit, hogy lássa mindenki: igenis nagy az az áldozat, amelyet a gazdák hoztak a - földvagyonváltsággal s nagy az a jótétemény, amelyet ezen a téren gyakorol az állam a szegény polgáraival: A pénzügyminiszter, egyetértöleg a földmivelésügyi miniszterrel, rendeletet adott ki a vagyonváltságfőldek haszonbérének és vételárának megállapítására vonatkozóan. Eszerint egy átlagos 10 K kataszteri tiszta jövedelmű hold földért kisemberek fizetnek évi haszonbérként egy q búzát, vételárban pedig 25 q búzát, amiből azonban a hadifokkantaknak, özvegyeknek stb. az állam 25 százalékot visszatérít. Más vevők a föld forgalmi értékét fizetik vételárban, ami általában véve legalább is 30—35 q búzának felel meg. Ehez képest az évi haszonbér fejében 1*2—1*4 q búzát kell fizetniök. Könnyű kiszámítani, hogy milyen áldozatot hoz az állam azzal, hogy a vagyonváltságföldeket nem valódi értékben, hanem ezen mélyen alul adja át földbirtokpolitikai célokra. Tegyük fel, hogy a rendelkezésre álló 400,000 kat. hold vagyonváltságföldből az állam csak 300,000 kat. holdat ad át kisembereknek az ismertetett fizetési feltételek szerint és ebből is csak 100,000 kat. holdat kapnak a kedvezményes hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák. — Tegyük fel továbbá, hogy az igy értékesített földek kat. tiszta jövedelme holdankint 10 K, ami az országos átlagnak is megfelel. Ez esetben a számítás igy alakul: Évi haszonbér fejében kap az állam 200,000 kat. hold után = 200,000 q búzát 100,000 kat. hold után = 75,000 q búzát összesen = 275,000 q búzát. Ha most már ezeket a földeket ugy adná haszonbérbe az állam, mint ahogyan a T. 2. §-nak 1—5. pontjai alá nem eső haszonbérlők a vagyonváltság földeket tényleg birják, azaz kat. holdankint legalább 12 kg. buza évi haszonbérért, akkor kapna az állam 300,000 kat. hold föld után évi 360,000 q buza haszonbért, tehát 85,000 q-val többet, mini amennyit a valóságban kapni fog. Ez a búzamennyiség, 400,000 K-s árban számítva, 34,000.000,000 koronának felel meg. Évi harmincnégyezermillió koronát fizet rá tehát az állam a földreformra, tisztán a vagyonváltságföldek haszonbérének alacsony megállapítása révén. Természetesen megfelelően kevesebbet fog kapni az állam a vagyonváltságföldek vételárában is. Erre vonatkozóan a számítás igy alakul: Kap az állam: 200,000 kat. hold vélelárában (á25 q) — 5.000,000 q búzát, 100,000 kat. hold vételárában (á 1875 métermázsa) = 1 875.000 q búzát. Öszszesen: 6.875,000 q búzát. Ér pedig a 300.000 kat. hold vagyonváltságföid átlag holdankint minimálisan 30—35 q. búzát, ilyen áron a volt birtokosok is legnagyobb készséggel vállalkoznának a föld visszavételére. R legszerényebb értékeléssel holdankint 30 q búzát véve alapul, a 300.000 kat. hold vagyonváltságföld 9,000.000 q buzaértéket képvisel, tehát 2.125,0G0 q-val többet, mint amennyit az állam a föld vételárában tényleg kapni fog. Ez koronákra átszámítva, mintegy 850,000,000.000 K. veszteséget jelent Mindent összevéve, elmondhatjuk, hogy közel egy billió koronával rövidül meg sz államkincstár azon a réven, hogy a vagyonváltságföldeket a forgalmi érteken mélyen alul adja el. Ez a jelentős áldozat közvetlenül az államkincstárt terheli, közvetve azonban az egész országot, mert hiszen az igy szociálpolitikai célokra áldozott pénzösszeget közadóból kell az államnak pótolnia. Leginkább azonban arra a földbirtokosságra hat vissza az állam szociálpolitikai költekezése, amely a föld természetben való leadásával máris összehasonlithatlanul nagy vagyonváltságot rótt le, minthogy az áljam megint csak ezeket a birtokosokat fogja legelsősorban és legkiadősabban igénybevenni, ha ujabb pénzügyi válság elé kerül. Jó ezeket a dolgokat tudni különösen azoknak, akik szeretik azt hangoztatni, hogy a gazdaközönség nem veszi ki kellőleg részét az állam terhének viseléséből. íme, a gazdáktól vagyonváltság céljaira elvett földnek egymagában olyan nagy az értéke, hogy eme földeknek kedvezményes áron való értékesítése közel egy billió korona áldozatot jelent az állam részéről. Ebből világosan látható, hogy a kiadott földek rengeteg értéket képviselnek. A Nemzetek Szövetségének szeptember elsején megnyílt gyűlésén Korányi Frigyes br. pénzügyminiszter szólalt fel a magyar kiküldöttek nevében. Rövid beszéde állami és gazdasági életünk talpraállitásának nagyvonalú programmja, mely mindenkire kirója a maga súlyos kötelességét ugy, hogy annak teljesítésére nézve kötelező ígéreteket is tesz az egész nemzet nevében. Beszédét melyet 44 nemzet kiküldöttei és ezrekre menő hallgatóság feszült érdeklődéssel és nagy megelégedéssel hallgatott végig, szószerint közöljük azzal az óhajtással: bárcsak megértené itthon is minden olvasója és mutatkoznék meg ez a megértés abban, hogy olyan vállvetve igyekezne mindenki a reá várakozó kötelességek teljesítésére, amilyen igyekezettel eddig elhárítani próbálta azokat magától. — Örömmel jelenthetem ki itt Önök előtt, hogy a Nemzetek Szövetségének cselekedete meggyőzte a magyar nemzetet, hogy ez a szövetség nem egyes boldogabb, hatalmas nemzetek befolyását érvényesiti azok saját érdekében, hanem magas eszményt szolgál. Mit köszönhet a magyar nemzet a Nemzetek Szövetségének ? Csak azt, hogy kiváló szakemberei támogatták egy kölcsön felvételének lehetővé tételében, amely segítségével pár év alatt reméli, hogy költségvetését egyensúlyba hozhatja ? A szakemberek tudják, hogy ez is megbecsülhetetlen támogatás volt, mert bármily szerény volt is a kölcsön összege, nem ez a lényeges, hanem az, hogy segélyével megállítható volt a magyar pénz csúszása a végzetes lejtőn s megszilárdult ismét a gazdasági élet talapzata, alkalmassá vált ismét szilárd gazdasági organizáció újjáépítésére. De legalább ilyen értékes hatása a Szövetség közbelépésének, hogy megóvta a magyar nemzetet a végső kétségbeeséstől, amely ellen magárahagyatva férfiasan küzdött hosszú, rettenetes éveken át, de amely elmaradhatatlan létt volna, mert a nemzetek lelkiereje is véges, mint az egyes, bármely bátor emberé. Visszaadta reményünk munkakedvét és bizalmát abban, hogy az emberiségben megmaradt az emberi érzés ez iránt a nemzet iránt is, amelyet sajnos, vérbeli kötelék nem füz a hatalmas nemzetekhez, csak a közös kultura és közös eszmények. — Nem mulaszthatom el, hogy ; itt e helyen ne mondjak köszönetet az Önök megbízottjának, Smith Je1 remiás urnák és munkatársainak, i Pénzügyminiszteri működésemben a \ szó teljes értelmében naponta volt szerencsém velük együtt dolgozni közös célunkon: egy veszélyben forgó nemzet gazdasági életének orvoslásán. A főellenőr ur bölcsessége rövid idő alatt meghódította egész népünk teljes bizalmát, mondhatom: már szeretetét is és az ő bölcsessége győzte meg ezt leginkább a Nemzetek Szövetsége valóságos céljairól és rend| szerének gyakorlati helyességéről. A Nemzetek Szövetségének müve rövid pár hónap alatt nagy, üdvös válto; zást idézett elő. A magyar pénz stabilitása biztosítva van. Kitűnően működő uj Jegybankja gal rantálja a valu apolitíka helyes és • biztos vezetését. R rothadással járó élosdiség, í a pénz rosszabbodására alapított, demorizáló spekuláció megszűnt. A viszonyok biztos megítélését akadályozó ködös bizonytalanság, amely minden reális számítást és tervet lehetetlenné tett az állam, a magángazdálkodás számára, eloszlott. Ma tisztán látunk. Látjuk a romoi kat, de látjuk a serkedő uj, egészséges csirákat is, látjuk a proszpe\ ritás helyreállításának materiális lei hetóségeit is. A msgyar nép megtette, amit te! hetett. Nagy anyagi és erkölcsi erő| feszítéssel távoltartotta magától a ! hónapokon át fenyegető végső öszszeomlást, amíg technikai okokból a reméltnél jóval később megérkezett a seqitség. Fegyelmezetten követte a Nemzetek Szövetsége utbaj igazítását, annyira, hogy még a szkeptikusok, a kétségbeesettek is ! elhallgattak, hogy ne zavarják a bizakodók munkáját. Küzdnünk kellett azzal a hiánnyal is, hogy a kölcsön kibocsátása s az egész akció megkezdése épen abba az időszakba esett, amelyben minden agrárállam leginkább érezte a pénzhiányt, amit még súlyosabbá tett az európai gazdasági depresszió. Nincs semmi kétségem, hogy a népesség további erőkifejtése biztosítani fogja mindazokat az állambevételeket, amelyek a terv végrehajtásához szükségesek és azt az önfegyelmezettséget és önfeláldozást fogja tanúsítani, amelynek példaszerű esetét mutatja a kellő fizetésben nem részesíthető tisztviselői kar hosszú, szen vedésteljesévek óta. A tervet végrehajtjuk, jóllehet még egy tényező nehezíti meg. A gazdasági talpraállást, amely nemcsak