Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-23 / 217. szám

Kör ám vidék Békéscsaba, 1924. szeptember 23 megindokolt kérvényben forduljanak a kormányhoz, mert merőben igazságtalan dolog, hogy csak Békésmegyében van meg az uj s igy igen magas kataszteri jövedelmi kulcs megállapítva. A kéményseprők kéretmét nem teljesítette a közgyűlés, hanem a kéményseprés diját a kereskedelmi miniszter megállapítása szerint 2000 K-ban határozta meg. A kórházi alkalmazottak illetményeit a törvény értelmében az állami alkalmazottak fizetésével hozzák arányba. Az építési szabályrendeletet elfogadták. Elhatározták, hogy a városi polgári leányiskolában a tanulók magas létszámára való tekintettel — egy uj ideiglenes tanerőt állítanak be a folyó évre. A városi orvosok látogatási diját 50 százalékkal emelték. Ezzel kapcsolatban Varga E. András kérésére Vas Vilmos dr. városi orvos bejelenti, hogy felterjesztésükre biztatást kaptak a Betegsegélyző Pénztártól, hogy Erzsébethelyre még egy orvost nevez ki a pénztár. A „Munkácsy" cserkészcsapatnak Otthon céljaira átengedték a 3-ik számú Kazincy-utcai barak egy részét. Hosszabb vita után elhatározták, hogy gyaloghidat épít a város a Wilim-utcából (Ondrovicky—Áchim malom mellett) a VI. kerületbe. — Megbízták a mérnöki hivatalt a tervek és költségvetés sürgős elkészítésével. Több személyi ügyet intéztek el ezután. A közgyűlés utolsó száma Botyánszky Mihály többszöri indítványa volt. Igen ügyes, i.okos beszédben indokolta indítványait, melyek szerint: 1. Az átiratási illetékek (1%) ezentúl csakis járda és utak építésére legyenek fordíthatók; 2. a vadászterületek bérét fordítsák utak javítására s építésére és minden közgyűlésen tegyen jelentést a polgármester arról, hogy a végre nem hajtott határozatok érvényrejutásának mik az akadályai. Botyánszky indítványainak egyhangú elfogadása után a közgyűlés egynegyed 12 órakor véget ért. Megalakult Békésen a Levente Egyesület Vasárnap délután tartotta első alakuló összejövetelét Békésen a „Levente" ez a nagyjövőjüjifjusági sport egyesület. Lapunk olvasói ismerik már lapunk hasábjairól a „Levente" célját, ; jól és gondosan felépített szervezetét. Békés községből indul először el hódító útjára, ott alakult meg legelőször a vármegyében. Bodnár Zoltán százados, testnevelési tiszt és az agilis népművelési titkár, Tantó József mentek át Békésre, hogy az egyesületet megalakítsák. Békésen megértő fogadtatásra találtak és a népes alékuló gyűlésen Tantó titkár nagyhatású, lelkes beszédére, Faragó László tanár szólalt fel, aki minden hazafias és kulturális mozgalomnak tevékeny és megértő barátja. Meggyőzően ecsetelte a „Levente" szükségességét, lélek és testnevelő hivatását, nemzeti szempontból óriási fontosságát. Beszéde hatása alatt a jelenvoltak nagy lelkesedéssel kimondták az alakulást s elnökül megválasztották Faragó Lászlót. Nyomban az alakulás után megkezdődött a szervezés munkája s igy indult el hóditó útjára a hatóság és minden jó ügy barátainak támogatása mellett a „Levente" Békésen. Mi van ma? 1024. szept. 23., kedd R. kath.: Linus p. vt. Prot.: Tekla. Napkelte: 5 óra 48 perckor, nyugta 17 óra 55 perckor 5 55). Holdkelte: 0 óra 00 perckor (éjjel) nyugta 15 óra 14 perckor (d. u.) Este fél 7 és fél 9 órakor mozielőadás az Apolló Mozgóban. A kigyósi nagyasszony temetése Ragyogó szép, meleg őszi délután indult utolsó útjára — a kastélytól a kriptáig - Békésvármegye nagyaszszonya, özv. gróf Wenckheim Frigyesné, a páratlanul jótékony kegyelmes asszony. Áldásos életének, az általános tiszteletnek volt kifejezője az a részvét, mely a vármegye minden részéről koporsója mellé szólította a a több ezer főnyi tömeget. A hatalmas kigyósi park széles utait szinte elöntötte az az emberáradat, mely koporsóját kisérte a megye, városok és községek képviselőiből és az egyszerű emberek ezreiből összeállítva. Ott volt mindenki, aki valaha is érezte jétékony szivének melegét. Békésről, Békéscsabáról, Apácáról, Újkígyósról induló külön vonatok, fogatok, autók százai ontották a gyászoló közönséget vasárnap délután 2 órától kezdve a kigyósi kastélyhoz. Ott láttuk a gyászoló Wenckheim, Széchenyi, Almásy, Zichy, Nádasdy család tagjain kívül gróf Teleki Pál volt miniszterelnököt, Fehérváry Celesztina úrnőt, Keglevics György grófot, a közeli birtokos családokat s a Wenckheim család által adományozott telkekDe beiktatott díszruhás vitézeket. A vármegye tisztikara Kovacsics Dezső főispán, Daimel Sándor alispán vezetése alatt jelent meg nagy számmal. A 10. gyalogezred tisztiküldöttsége vitéz Ratvay Imre ezredessel élén; a volt 10l-esek tiszti küldöttsége — Panvitz ezredes, Mahalek százados, Belanka hadnagy — gyönyörű koszorúval rótta le kegyeletét az ezred „zászlóanyjának." Óriási virágkoszornval rótta le kegyeletét az A. E. Q. V. vasút igazgatósága és tisztviselői Hady vezérigazgató vezetése alatt, Ott volt Gyula város, a róm. kath. egyház és főgimnázium képviselete, a gyulai Erkel Ferenc dalárda Dr. Kovalszky Róbert karnagygyal, a törvényszék küldöttsége Dr. Konrád kir. ügyészségi elnökkel élén. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület nevében Beliczey Géza tolmácsolta részvétét; Békéscsaba város Berthóty polgármesterrel, a békéscsabai posta és vasút főnökeikkel, a Körösvidék r. t. küldöttsége Koppányi Gyula alelnök által fejezte ki részvétét. Békés község képviselete, a békési róm. kath. egyház, a református egyház, a főgimnázium, és a tűzoltó testütet — Békés község kegyeletét rótták le. Ujkigyós, Apáca község és az ottani róm. kath. egyházak nevében ott volt csaknem az egész falu. Ponlosan fél négykor kezdődött a gyászszertartás a kastély tornyos előcsarnokában, hol diszes virágerdő között állott a ravatal koszorúktól elborítva. Ruszka Zoltán Antal tb. kanonok szentelte be a holtestet, a gyászszertartást pedig dr. Lindenberger debreceni prépost, püspöki vikárius végezte infulával, fényes segédlettel. A segédkező papság soraiban ott láttuk báró Apor gyulai, Sulyok apácai, Kovács kigyósi plébánosokat, Barabás György békési esperest, Lavatka, Domanek plébánosokat, Bréhm Lőrinc vikárius a gyászolók közt foglalt helyet. Az Erkel dalárda gyönyörű gyászéneke után a kigyósi gazdatisztek kihozták a tölgyfakoporsót, a gyászlepellel bevont kocsira helyezték s elhagyta az ősi kastélyt örökre a nagyasszony. Megindult a szomorú menet, elől a papság, a koszorucsik, utána a ravatalos jármű, két oldalt a kegyúri egyházak egyszerű presbiterei égő viaszgyertyákkal, a ravatal után a család női és férfi tagjai gyalogosan s beláthatatlan tömegben a közönség. Az árnyas nagy park öreg fái szomorúan bólingattak, csendesen hullt a földre egy-egy levél, csak a kis harang sirt, egyre sírt, mig csak le nem száltt a sirba a jóságos nagyasszony. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyországi 9 csongrádi bombamerénylet tárgyalásának folytatása Szolnok, szept. 22. A csongrádi merénylet főtárgyalását ma folytatta a kir. törvényszék. Fuchs Gyula dr. elnük nyitotta meg a tárgyalást. A tanuk kihallgatását folytatják. Özv. Sági Rókusné, Sági Rókus anyja az első tanu. Elmondja hogy a merénylet estéjén János 10 órakor érkezett haza, Rókus pedig egy órával később. Ő semmi gyanúsat nem vett észre. Szabó István tanu előadja, hogy a Csengeri-utcában szembe lakik Ságiékkal. Hallotta a robbanást és azt, hogy utána valaki ott elszaladt. Csak egy ember lépteit hallotta, fél 11-kor pedig hallotta, hogy Sági János hazáérkezett. Dusa Mihályné, édesanyja Dusa detektivnek, a ki a nyomozásban résztvett, előadja, hogy a fia nem beszélt arról, hogy a vádlottakat megverték. Rusay Sándor dr. főorvos a következő tanu. A bántalmazásokról közvetlen tudomása nincs. Sági volt nála kiszabadulása után, összetörtnek látszott Elnök: Nem panaszkodott magánál ? Tanu: Panaszkodni kezdett megveretésekről, de leintettem mert másik két beteg is volt nálam. ügyész: Piroska Jánosnak a szegtől származó sebét maga gyógykezelte ? Tanu : Igen. Elnök : Volt akkora a vérveszteség, hogy a lavorviz véres lehetett ? Tanu: Ehez pár csepp vér elég. ügyész : Látott-e a padlón és a falon vérfoltokat ? Tanu : Nem figyeltem meg, mert siettem. Hódi Julianna látta a vádlottakat a vasúton, amikor Szegedre szállították. Látta Bölönyi nyakán az ütés nyomát és véres gallérját. Elnök: gondolta mitől véres ? Tanu : Mindenki beszélte, hogy a vádlottakat verik. Elmondja azután, hogy Csongrádon akkor mindenütt beszélték, hogy kínozták a foglyokat. 9 csabai galamblövő versenyek Két ízben is volt nálunk rövid időközökben galamblövő verseny ebben a hónapban. Az egyre fejlődő magyar sport a nemrég lezajlott párisi olimpiászon reánk irányította az egész világ figyelmét. Az olimpiász győztes nemzetei sorában ugyan meglehetősen hátul maradtunk, de ez a körülmény semmiképen nem érintheti azt a tényt, hogy a kardvívásban és a lövészet terén a világ első nemzete vagyunk. Kardvívásban veretlen a magyar. Az előző olimpiászokban is mindig első volt. Posta Sándor neve félelmesen cseng a világ vivői előtt. A másik nagy diadalt pedig a lövészet terén kerestük Párisban a nyáron. Talán épen ez a körülmény indította az Alföldi Lovas Egylet vezetőségét arra, hogy |őszi versenye programmjába beállította a galamblövő versenyt is. Ez a sportok egyik legnehezebbje, mert pillanatnyijelhatározást, biztos kezet igényel a lövőtől. A fészekből felriasztott galamb rendkívül szeszélyes, néha rögtön és nyílegyenesen repül fel, máskor várat magára, vagy ferdén szeszélyes vonalban, de mindig gyorsan repül. Nagy gyakorlat, tapasztalat, biztos szem, a távolság pontos megítélése szükséges a találathoz. A Lovas Egylet galamblövő versenye nagyon szép eredményeket hozott. A régi elismert kitűnő vadászok : Sziráczky, Szathmáry mellett feltűnést keltett egy alig 18 éves ifjú, aki igen ügyesen kezeli a puskát, aki öntudatos, vonzó fellépésével mindenkinek a rokonszenvét megnyerte. Ez az ifjú, Horthy Miklós, a kormányzó ur kisebbik fia, aki őszinte örömünkre lejött a versenyre, hogy kedvenc sportjának /