Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-21 / 216. szám

Békéscsaba, 1924. szept. 21. Ara 1000 korona. Vasárnap V évfolyam 216. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Egészséges testben egészséges lélek Soha nagyobb szükségét nem éreztük annak, hogy a testünk erőit tervszerű és céltudatos müveléssel fejleszteni és kon­zerválni kell, mint épen most, mikor a háború súlyos követ­kezményei anyagi jólétünket olyan mértékben támadták meg, hogy a megszokott életviszo­nyokkal való kényszerű szakí­tás ifjúságunknak testi erőiben és ellenálló képességében való visszafejlődését lépten-nyomon elénk állítja mint mementót. fi lelki képességek fejlesz­tése magában nem elégséges, hiszen a szellemi munka — a nehéz szellemi munka kivált — erősen megviseli a szerve­zetet és a testi lerő hijjával levő szellvmi erőinek kifejtésé­ben is erősen korlátozva van. fi mai idők munkája pedig testben és lélekben egyaránt erős és munkabíró utánpótlást kíván, mert az újjáépítés mun­kájában emberfeletti teendők várakoznak még az utánunk következő generációkra is, me­lyeknek küzdőképességét és ere­jét az a [nevelés határozza meg, melynek irányítása a mi ke­zünkben van. Ennek a nemzeti létünk szempontjából is első jelentő­ségű problémának megértő felkarolói akadtak és abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy cgyiáőben két olyan ese­ményről adhatunk számot, me­lyek a testnevelés biztos ala­pokra fektetésével és általáno­sításával a fenti cél elérésének kétségtelenül hathatós támoga­tóivá fognak válni. Klebelsberg Kunó gróf val­lás- és közoktatásügyi minisz­ter rendeletet adott ki, melyben kötelezővé tette, hogy minden középfokú iskola gondoskod­jék haladéktalanul arról, hogy növendékeit sportkörökben egye­sítse. fi megszervezett iskolai sportkörök hatalmas országos szövetségnek lesznek aztán a tagjai, mely szövetség felügye­lője Krompaszky Miksa mi­niszteri biztos lesz. Egyidejűleg újra életbeléptette azt a rende­letet, mely a középiskolák nö­vendékeit a társadalmi sport­egyesütetek tagságától eltiltják, ugy azonban, hogy a nyári szünetek alatt jobb képességű sportoló diákok társadalmi sportegyesületekben is fejleszt­hessék képességeiket, ha erre a miniszteri biztos engedélyét megkapják. fi másik hir arról számol be, hogy József Ferene főher­ceg sportéletünk kiválóságait, az érdekelt minisztériumokat és az Országos Testnevelési Ta­nácsot értekezletre hivta egybe, melyen ismertette azon szán­áékát, hogy sportakaáémiát ala­pit. fi sportnak praktikus fejlesz­tése terén a klubok minden igényt kielégítő munkát végez­nek, a sportnak elméleti ala­pon való fejlesztéséről eádig nem történt gondoskodás és a sportakadémiának feladata az volna, hogy ezt a hiányossá­got pótolja. 9 fővárost veszélyeztetih a kínai felkelők London, szept. 20. A Daily News Shanghaiból ugy értesül, hogy a madzsuriai csapatok átlépték Chili tartomány határát, amelynek területén Peking a kinai főváros is fekszik. Ellenséges haderők azonban még mindig 200 mérföldnyire van­nak a fővárostól. Wu-Pei-Fu a kormánycsapatok főparancsnoka, aki azt állítja, hogy 400 ezer ember áll rendelkezésére, sürgősen megerősítette csapatait, hogy a fővárost megoltalmazza. Wu-Pei-Fu hadereje a fővonalon hátrálóban van. Sang-Cso-Lin a mandzsúriai csapatok vezére számos ki­sebb sikert ért el. Tegnap reggel heves harcok indultak Liuo körül. Az ágyuk dörgését Shanghaiban is hallották. fi magyar spoit fejlettségé­ről fényes tanúságot tett a pá­risi olimpiász, általános elter­jeáését felesleges bizonyítgatni, í Ezen előfeltételek tanúsága | szerint elérkezett az ideje an­! nak, hogy a sportolók tevé­] kenységének minden fázisa elő­! adásokon elméletileg is bonc­j kés alá vétessék. 5 Ezen legfontosabb tevékeny­I sége mellett a külföldi össze­; kőttetések kiszélesítése és ü í sportnak a legszélesebb nép­rétegekkel való megkedvelte­tése volna az akadémia célja, ugy hogy munkájában mináen politika tökéletes kiküszöböléié­j vei csupán ideális sporttevé­j kenységre szorítkoznék. fi jelenvoltak örömmel üd­vözölték a gondolatot és leg­messzebbmenő támogatásukat t ajánlották fel a nemes cél meg­| valósítása érdekében. Mi is igaz örömmel üdvö­zöljük a nemzeti nevelés két \ újonnan született faktorát. Ki­jj vánjuk, hogy munkálkodását nyomon kövessék azok az áldások, melyeket bizakodással várunk tőlük- Használják jó­zan megfontolással a nevelő hatásában szinte utolérhetetlen sportot annak a nagy nemzeti újjáépítésnek a céljára, mely­ben mindannyiunknak egyet kell érteni, amelyben mindnyájunk­nak csak egy célja lehet, (b.) Tallózás - amegyéből A régi jó — pipás világról II. A mult század férfiainak elmarad­hatlan hűséges társa! Azzal kelt, azzal járt, azzal feküdt le. A paraszt embernek, mikor nekiöltözött, hogy bemenjen a városba, az volt az utolsó szava: Asszony! add ide a pipámat, ne menjek ugy az utcán, mint egy — disznó. Ugy gondolta, hogy a pipa különbözteti meg az embert az állattól. A pipa — tekintélyt is adott az embernek. Hát még a jó és szép pipa! Annak hire is volt. Szivar, cigaretta a mult század elején még ismeretlen volt. Szivart a mult század közepe felé kezdték magánvállalkozók gyártani minálunk, de csak a mult század második fe­lében kezdett terjedni, mikor az abszolút-kormány monopóliummá tette a dohányt s állami dohány és szivargyárakat állított fel. A cigaretta még évtizedekig nem került forgalomba és használatba a köznép közé pedig alig csak 1—2 évtizede. Mikor 1868-ban Belgrádban jár­tam, ámulva bámultam, hogy ott egyszerű, hátul fityegő plundrás vad­rácparasztok, meg dolgozó kőmives­legények sodortak és szíttak cigarettát. Azóta már a mi paraszt ficsuraink is még a kazal körül és az istálló­ban is cigarettáznak, — a kőmives­legény pedig el sem képzelhető, hogy — (talán szakszervezeti rend­szabály utasításra --) minden pár percben ne sodorna kényelmesen cigarettát, azóta hát bizony-bizony egészen lemarad a — pipa. Pedig a pipa a régi időkben nem­csak élvezete, hanem büszkesége is volt a dohányos embernek. Hát még ha szép tajtékpipája volt és annak a karcsú nyakát szép rózsaszínű pirosra kitudta szívni. Ezt dicsekedve mutogatták egymásnak és sokszor fordult elő, hogy jópipaszivó ember­nek adták át az uj tajtékpipát, hogy a nyakát egyenletes szép pirosra szivja. Ez művészet volt, nagy vigyá­zatot és egyenletes lassú szívást igényelt. Voltak pipamü gyűjtők, kiknek a szép pipatórium nagy büszkeségük volt. Szép pipatóriumot csináltattak az asztalossal s azon állottak sorjá­ban a különféle hosszú, rövidszárú, különféle alakú és nagyságú tajték, gipsz, porcellán és cserép-pipák. Nekem is volt 33 darab különféle pipám, amelyeket az ország külön­böző részében és külföldi utaztam­ban is szedtem össze s a látogatók nem egyszer megbámulták és iri­gyelték. El lehet képzelni, hogy milyen pipatóriumok lehettek nagy uriházak­nál. különösen ha a nagy ur szen­vedélyes dohányos volt s adott arra, hogy pipatóriumáról országszéltében beszéljenek. De hát többféle pipára szükség is volt egy jobb házban, mert a ven­dégeket nemcsak dohánnyal, de pipával is meg kellett kínálni. A pipázó urak nem voltak olyan finyá­sak, hogy a más pipájából ne szív­tak volna. Egyszerűen tenyérrel vagy kézfejével megtörülte a csutorát — s rendben volt, épp ugy mint a kulacsnál, amely kézről-kézre, illetve szájról-szájra járt. Tisztelendő Haan Lajos urnák is voltak különböző pipái. A parochián sok vendég fordult meg. Minden délután egy praeferanc-kompánia, egyházi gyűlések alkalmával pedig világi és egyházi vendégek — sok pipát kellett tehát tartani. De Haan Lajos ur nem sok gon­dot fordított pipáira, pedig felkelés­től lefekvésig nem esett ki a szájából, csak mikor evett. Mint olyan könyv és régiségbuvár, inkább a régi ok­mányokat bútta, pipái tisztításáról elfeledkezett, igy biz azok legtöbb­ször szörcsögők voltak. Ebből keletkezett az a szép vers, amit alább közlünk, amely még

Next

/
Oldalképek
Tartalom