Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-13 / 209. szám

Beöthy püspöki titkár sikkasztó ját letartóztatták Beöthy György debreceni r. kath. püspöki titkár néhány héttel ezelőtt egy millió koronát adott át Márkus József volt nagyváradi városi tiszt­viselőnek azzal, hogy azt vigye el Váradon lakó édesapjának. Márkus a pénzt nem adta át, sőt amikor ezért öt Beöthy kérdőre vonta, leta­gadta a pénz átvételét. Beölhy erre sikkasztásért feljelentette Márkust, akit a biharkeresztesi csendőrség, amikor éppen átlépett a magyar határon, letartóztatott. Nagyváradon nagy fel­tűnést keltett az eset. A magyar ipar és keres­kedelem reprezentánsai Bécsben Bécs, szeptember 12. A magyar ipar és kereskedelmi kiküldöttek ma Bécsbe érkeznek, az itteni őszi vásár meglátogatására. Hosszú évek óta ez az első eset, hogy a két szom­szédos állam gazdasági életének reprezentánsai hivatalos formában, barátságosan közelednek egymáshoz. Az utazás kezdeményezése magyar részről történt. Németország nem léphet be a Nemzetek Szövet­ségébe London, szeptember 12. A Daily Mail berni tudósítójának távirata: Streseman német külügyminiszter nyilt levelet irt, amelyben kijelenti, hogy Németország nem léphet be a Nemzetek Szövetségébe, miután az uj elismerését jelentené a versaillesi békeszerződésnek. 9 kisantant politikájában változást várnak Prága, szept. 12. A Moravsó Slerky Dsnr.ik a legmegbízhatóbb forrásra való hivatko­zással közli, hogy a kisántánt külügyminiszterei a legrövidebb időn belül legkésőbb egy hónap múlva értekezletre ülnek össze. Ez az értekezlet szükségessé vált, mert Benesnek és ezzel legalább a kisántánt egy részé­nek eddigi politikája a Nemzetek Szövetsége mostani ülésezése alatt kü­lönösen pedig Macdonald kijelentése következtében érezhető vereséget szen­vedett. Nincs kizárva, hogy az értekezlet a kisántánt esetleges frontvál­tozásával fog végződni. ll Népszövetség a magyar szanálási akcióról" Hét fejezetbe foglalták a Nemze­tek Szövetségének azt a határozatát, melyben a magyar pénzügyi helyzet talpraállitásáról tett jelentést tudo­másul vette. Mindenekelőtt az akció sikeres voltát szögezi le a határozat, az­után a kölcsön kibocsátásánál és a jegyzőkönyvek aláírásánál szereplő államok szolgálatait ismeri el, ami­ben a politikai helyzet lényeges ja­vulását látja. Megállapítja a határo­zat, hogy az újjáépítésnek az ,állami pénzügyek rendbehozatalára meg­állapított elveit szerencsésen kap­csolták össze olyan rendezéssel, mely 20 évi időre korlátozza és megszabja a szerződéses terhekből eredő biztosítékokat, továbbá, hogy a mü végrehajtása ép ugy, mint Ausztria esetében ellenőrzés alá van vetve, amelyet a Nemzetek Szövet­sége magasrangu tisztviselőjeként egy amerikai állampolgár teljesít, teljes pártatlansággal. Megállapítja ezúttal is, hogy ennek a közvetlen célja me­lyet a programm alkotói maguk elé tűztek, inkább pénzügyi gazdasági természetű, apiely azon alapszik ugyanis, hogy egészséges pénzügyi politika nyomán, visszatérjenek azok a bizalmak, amelyeknek jótékony hatása az ország gazdasági helyze­tére máris hatással vannak. A köz­gyűlés azonban hangsúlyozni Óhajtja a pénzügyi albizottságnak ama aján­latáinak fontosságát, amelyek a gaz­dasági fejlődésre és a politikára vo­natkoznak. Reméli, hogy Magyaror­szágon megkezdett müvet olyan rendszabályokkal lehet kiegésziteni, melyek alkalmasak arra, hogy elő­mozdítsák a szabad és normális kap­csolatok felelevenítését. Nagy elismerését fejezi ki a pénz­ügyi albizottság tagjainak körülte­kintő, alapos munkájukért. Nagy el­ismerését fejezi ki a kormánynak azért az erélyéért és gyorsaságáért, amelyet a vele együttesen megálla­pított programm végrehajtása során kifejtett, továbbá azoknak a férfiak­nak, elsősorban Smith Jeremiás fő­biztosnak, akik a maguk igazgatási munkájukkal a programmot a gya­korlati keresztülvitelére nagy hatást gyakoroltak, még pedig olyan mó­don, hogy az eddigiek alapján már is bizalomteljes kitátások nyílnak a végleges sikerre. Végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik az egyes államokban hozzájárultak az uj kölcsön teljes összegének elhe­lyezéséhez. Ü szeptemberi rendes városi közgyűlés tárgysorozata Békéscsaba r. t. város képviselő­testülete 1924. évi szeptember hó 22-én (hétfőn) délelőtt 9 órai kez­dettel a városháza tanácstermében rendes közgyűlést tart az alábbi tárgysorozattal : 1. Polgármesteri jelentés. 2. Elhagyott gyermekek segély­alapjánál mutatkozó tulkiadások fe­dezetéről való gondoskodás. 3. Kiskorúak és gondnokoltak tüz­biztositási szerződéseinek meghosz­Ara 1000 korona. Békéscsaba, 1924 szept. 13. Szombat V. évfolyam 209 szám Szerkesztőség és kiadóhivatal; Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Tallózás - a megyéből A. békésmegyei régész és m. történelmi társulatról I. Most augusztus 3-án mult 50 éve, hogy a Békésvármegyei régészeti és művelődés-történelmi társulat meg­alakult. A nemzetnek 1867-ben ujabb életre ébredése után, a magyar független­ségre törekvés a leigázó abszolutiz­mussal szemben győztessé lévén, a történelmi és alkotmány jogi mult hagyományait, dicső emlékeit hálás szeretettel övezte, s mintegy hazafias ihlet szállotta meg a nemzet jobbjait a dicső mult mindenféle emlékeinek felkutatására, kegyelettel megőrzésére. Békésmegyében: Csabán Haan Lajos (szül. 1818. csabai lelkész lett; 1855 f 1891.) kutatott nemes buz­galommal az ország, de különösen Békésvármegye múltja után. Gyulán: id. Mogyoróssy János történetíró (szül. 1805-ben) szerzett méltó érdemeket régészeti leletek kikutatása, gyűjtése s irodalmi ismer­tetése által. A régi idők kultiválásában e két vezető csakhamar egymásra talált s hozzájuk csatlakozott Haan Lajosnak veje: Zsilinszky Mihály akkor szarvasi történelmi tanár s felvetődött a gon­dolat egy régészeti és müvelődés­í történelmi társulat megalkotására s ! a minden nemes, kegyeletes és szép j iránt nagy érzékkel biró Göndöcs ! Benedek gyulai r. k. plébánosnak ; hozzányerésével kiképződött a mag. Ha egy eszme, egy vágy vagy ha akár egy intézmény, vagy vállalko­zás alapítása is melegen fűt egye­seket, ezeknek egyesült lelkesedése kihatol a velük közlekedőkre sőt egy nemes szép és hazafias után való törekvés egész osztályokat megragad — igy történt, hogy a lelkes, tudo­mányszomjas 4 vezetőnek előharca rövid idő alatt áthatotta az egész vármegyét s egy néhány lelkes fel­hívó cikknek buzdító szava után 1874. aug. 3-án Gyulán megtartotta alakuló közgyűlését a Békésvár­megyei régészeti és művelődés- törté­nelmi társulat. Elnök lett: Göndöcs Benedek apát (akinek születése 100 éves fordulóját most ünnepelte Gyula városa és a gyulai nagy katolikus gyűlés), alelnök: Haan Lajos, titkár: Zsilinszky Mihály múzeumigazgató, id. Mogyoróssy János, pénztáros Party Ferenc volt megyei főpénztá­ros, ügyész Keller Imre ügyvéd. A választmányba bevalasztatták Csabáról: Beliczey István és Rezső, Reök István, Péky Antal csabai plébános s a vármegye legtöbb mág­nása és egyéb előkelőségei, közöt­tük Györy Vilmos volt orosházi ev. lelkész iró is. A keletkezett előkelő régészeti és és irodalmi társaságnak évtizedeken át magas nivón álló működését — e rövid tárca keretében — nem mél­tathatjuk, de azt legnagyobb mélta­tással elismerhetjük, hogy ez a ki­váló társulat nemcsak a megyei archeológiát fejlesztette nagyra, ha­nem a megyei történelem kutatása, régi okiratok felszinrehozásában utól­érhetlen sikert mutatott s mindazt, amit megyénk múltjáról ismerünk s tudunk — valósággal nekik kö­szönhetjük. Valóságos láz fogta el intelligen­ciánkat, archeológiai értékek és em­lékek után kutatni. Amit af egyszerű szántó vető ember ekéjével kivetett, sietett azt valamely uri ismerősének a muzeum céljára átadni — ha házat bontottak vagy kutat ástak, Köröst szabályoztak, a cserepek, pénzek, ékszer és fegyverrészek, vagy Mammuth csontok — az mind tudo­mányos bírálat alá s muzeumba ke­rült mindenki versenyzett — találni valamit. A buzgó társulat vezetőinek lelke­sedése, tudományszomja, kutatásai­nak meglepő történelmi fontos ered­ményei sokakat serkentettek munkára, s a társulat tudatosan és célzatosan fokozta ez érdeklődést azzal, hogy vándorgyűléseket tartott a megyében szerteszéjjel. Ahová jó előre — ren­desen egy évvel előbb — kitűztek egy vándorgyűlést — ott idejekorán, legalább egy odavaló tollforgató embert kértek fel az ő községe tör­ténetében előfordult régi események­nek ismertetésére — igy az illető­nek kutatni, tanulmányozni kellett községüknek valamely érdekes tör­ténetét, azt megírni és az illusztris társaság és nagy közönség előtt fel­olvasni. Pábry Károly (Folyt, köv.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom