Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-09-12 / 208. szám

Békéscsaba, 1924 szept. 12. Ara 1000 korona. Péntek V évfolyam 208. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független keresztény politikai napilap. A szerkesztésért felel VIDOVSZKY KÁLMÁN főszerkesztő Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Üpponyi Genfben Az európai közérdeklődés centrumában gróf Apponyi Albertnek a genfi népszövetségi konferencián megtartott nagy beszéde áll, mely megint egy lépéssel közelebb juttatott ahoz, hogy Magyarország tragikus sorsa és helyzete gondolkozásra kényszerítse azokat, akiktől a nemzetek sorsa függ. Apponyi nagyszerű előadásában kifejtett érvelései cáfolhatatlanok. Ez mutatkozott is a konferencián, ahol a tárgyilagos és semleges államok frenetikus tapsokkal és ovációkkal kisérték a nagy magyar brilliáns szónoklatát, a közvetlenül érdekelt kisantant képviselői pedig átérezve a hatást nyomban összebújtak, hogy ellensúlyozzák az Igazság megjelenését. Szerencsés gondolat volt a kormányelnöktől, hogy képviseletünkre Apponyit kérte fel, ki ha a szanálás gondolatát magáévá tette is, belkérdésekben mégis a kormány ellenzéke. Meg nem kötött helyzetében életbevágó kérdéseinkről többet mondhatott, szabadabban nyilatkozhatott és amellett demonstrálhatta azt, hogy minden magyar egy, a kisebbségi kérdés, a leszerelés és a biztonság problémájában. Három millió elszakított magyar sorsa formailag lehet külpolitikai kérdés, lényegében azonban legbelsőbb kérdésünk marad,mert szivünk hozzájuk van nőve. Leszerelést kívánni tőlünk, amikor már a csupasz bőrünkig le vagyunk szerelve, a túloldalon meg a legveszettebbül fegyverkeznek lehetetlen kívánság, képtelen gondolat. A biztonság problémája pedig azonnal nem probléma, amint ez nem fegyvertechnikai kényszerrel, hanem az embertelenül és igazságtalanul megcsonkított országok történelmi és néprajzi jogainak helyreállításával, az erkölcsi törvények legyőzhetetlen erejével teremtődik meg. Jól fogta fel a francia kormány félhivatalosa, a Havas iroda a kérdést, mikor azt irja, hogy Apponyi beszédének szelleme a békerevizió. Hát ez igaz és mindnyájunk lelkéből beszélt, amikor* megnyugvásunk lehetőségét, egyetlen egy módszerben, a béke revíziójában kereste. Az Apponyi beszéde „magyar nap"-pá avatta a keddi napot Genfben. A hullámok pedig, amelyeket felvert ez az érces hangon elmondott önérzetes, bátor beszéd, végigrezegtek az egész világ sajtóján. Az a tüntetés, amit a kisántánt kiküldöttei hallgatásukkal rendeztek a beszéd ellen, akaratuk ellenére is annak lett a bizonyítéka, hogy nincs mii mondaniok. Magyarországról pedig beszélnek ma mindenütt és a mi a fő, gondolkozóba esnek a hallotíak felett. ílpponyi genfi beszédének hatása a francia lapokban Paris, szept. 11. MTI. Az Information foglalkozik Apponyi Albert gróf beszédjével és megállapítja, hogy a beszéd leplezve ugyan, de határozottan követelte a trianoni békeszerződés revízióját. Ez a követelés most Németország felvételének küszöbén különösen meggondolandó. Ha Magyarország a nemzetek szövetségénél támogatásra talált volna vagy bünrészessége megállapítást nyert volna, a revízió gondolat nyíltan felvetődik. Apponyi beszéde Magyarországon nagy visszhangot keltett nyilván amely nem járul hozzá a kedélyek lecsillapításához. A Journal genfi külön tudósítója a nemzetek szövetségének keddi üléséről beszámolva a következőket irja: A délelőtt folyamán Apponyi Albert gróf foglalta le elsősorban a figyelmet. A magyarosítás egykori apostola ma már 78 éves, de még semmit sem vesztett sem erélyéből, sem méltóságteljes megjelenésébői. Csengő hangon, áradó ékesszólással védelmezte célzatos tételeink sorozatát, melynek következményekben gazdag szülő gondolata az, hogy nem lehet az államokat továbbra is két kategóriába állítani, olyanokra melyeket a nemzetek szövetsége keretében egyenlő jogok illetnek meg és olyanokra, melyeketa békeszerződések szolgálatába vesznek. Apponyi Albert grófnak legfőbb érdeme az, hogy őszinte volt. Spponyi beszéde megijesztette Benes tir.-t Apponyi a népszövetségi tanácskozások legfontosabb albizottságában Oenf, szeptember 11. A nemzetek szövetsége közgyűlésének alkotmány és jogi kérdésekkel foglalkozó első főbizottságának legfontosabb albizottságba, amely Herriot és Macdonald javaslatát, vagyis az egységokmány és a bírósági státutumok magyarázatának, illetve megváltoztatásának kérdését tárgyalja, beválasztották Apponyi Albert grófot. Sz iliőídi Losasegylet lóversenye Prága, szeptember 11. A Bohémia irja : Apponyi beszéde, ugy látszik, alaposan megijesztette Benes dr.-t. Apponyi ugyan nem tesz említést Csehországról, de senki sem kételkedhetik abban, hogy célzása főként Csehországra vonatkozik. A kisántánt képviselői elhatározták, hogy Apponyi beszédére nem felelnek, „nehogy a vita csúnyán elfajuljon". A lengyel kiküldöttet ez a határozat természetesen nem kötelezte. Skrizynzki szükségesnek találta megmutatni, hogy a lengyelek ép ugy találva érzik magukat, mint Csehország és természetesen ép oly méltatlanul. Különös, hogy Benes dr. lapja, a Práger Presse egyáltalában nem érzi, milyen kellemetlen, hogy Csehországot egy olyan állam képviselője védelmezte, melyről maga a Nemzetek Szövetsége állapította meg, hogy sérelmet követett el a kisebbségi szerződéssel szemben. A cseh kormány sajtója roppant örül annak, hogy a belga Himes szükségesnek találja megvédelmezni a Nemzetek Szövetsége tanácsát azon támadások ellen, amelyeket némi konoksággal Apponyi Albert gróf fejtegetéseibői ki lehet olvasni. Tudja is nagyon jól Himes, hogy a kisebbségeket hogyan rugdalják. A lengyel és belga támogatásokhoz hasonlóan meg lehetne érteni, ha a párisi sajtó is megleckéztetné az agg Apponyit. A Cseh Sajtó Iroda minden erölködése mellett is alig tud pár olyan sajtóvéleményt összehozni, amely kritikát gyakorolna Apponyi beszéde felett. Az Echo de Páris szerint Apponyi beszéde gondolkodásra késztet. Reméljük, hogy erre készteti Benes doktort is. Megindul az első teherszállító repülőgép London, szeptember 11. Rövid időn belü! megindul az első repülőgépjárat, amelynek célja, hogy teherszállítást bonyolítson le London és Marseilles között. A repülőgép két tonna terhet visz s a szállítási dij nem lesz nagyobb, mint a postai szállítás dija, ellenben néhány óra alatt teszi meg a gép azt az utat, amelyre eddig két nap kellett. A teherszállító repülőgép megindulása uj fontos lépés a repülőgép diadalmas előnyomulása terén. Békéscsaba és az egész környék lakossága lázas izgalommal várja a békéscsabai őszi lóversenyeket, amelyek — mint már többször megírtuk — e hó 13-án és 14-én játszódnak le az A. L. E. gyönyörű lóversenypályáján. A rendezőség, melynek élén Vinczehidy Miklós az A. L. E. titkára áll, nagy körültekintéssel készít elő mindent ugy, hogy a közönség minden igénye kielégítést találjon a versenyen. Gyönyörű mezőnyökre van kilátás, mert nemcsak a környékbeli gazdák és versenyistálótulajdonosok neveztek be igen nagy számban, hanem messze vidékről is sokan jönnek, hogy az egyre jobb hirü csabai lóversenyen futtassanak. A pálya minden tekintetben kitűnő. Nagy gonddal és szakértelemmel készítették el ugy, hogy az elsőrendű lóversenytereket mindjobban megközelíti. A közönség kényelméről is gondoskodtak, amennyiben kényelmes fedett tribünök állnak rendelkezésre. A szünetek alatt katonazenekar szórakoztatja a közönséget, a buffet pedig arról gondoskodik, hogy kitűnő italok és ételek szolgáljanak frissítőül. Nagy érdeklődés kiséri a szombaton délelőtt lejátszódó galamlövöversenyt is, melyre természetesen főleg a vadászok kíváncsiak. A jelekből arra lehet következtetni, hogy a szombat és vasárnapi lóversenyek az eddigi sikereket is felülmúló tömegeket vonzanak ki a pályára. A rendező-bizottság a közönségnek a pályára és vissza való kényelmes szállításáról is gondoskodott. Ezért külön motorjáratokat létesített az AEGV. főnökségének szives előzékenységéből. —• A különmotorok