Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) szeptember-október • 200-250. szám

1924-10-24 / 244. szám

Sfőrőmvldék Békéscsaba, 1924. október 24. Argentínát és Urugnay nagyrészét, majd Cuba sziget fővárosába Ha­vannába került. Élményeit mesélve elmondotta, hogy Délamerika min­den országában és nagyobb váro­saiban ahol megfordult, mindenütt találkozott kivándorolt magyarokkal, akik legnagyobb részének leír­hatatlanul mostoha a sorsa. Munka alkalom nincs sehol, a bevándorlók száma pedig napról­napra gyarapodik. R munkabéreket emiatt a minimálisra szorították le, de még igy is nagy a száma azok­nak, akik semmiféle munkát nem kapnak. Száz és száz kivándorlót látott, akik a munkanélküliség kö­vetkeztében beállott nagy nyomor és nélkülözések közepett nagyobb városok gyümölcspiacain a gyü­mölcshulladékokat ették. Ékszerei­ket, ruháikat, cipőiket adogatják el a kivándorlók, hogy éhen ne halja­nak. Lerongyolódottak. Mindezeken kívül a benszülöttek gyűlölettel vi­seltetnek a kivándorlók iránt, akik csapatostól lepik el s a kikötőket, hogy valamelyik hajóra felszökve hazajöhessenek. Édes örömest jön­nének vissza, de nem tudnak annyi pénzt össze kuporgatni, amennyi útiköltségre elegendő volna. Hazugsag, blöff az is, hogy Bra­ziliában a brazíliai kormány farmo­kat ad a kivándorlóknak. Ipari vagy kereskedelmi munkaalkalom igazán nincs, mert egész Délamerikában egy-két város kivételével számba­vehető gyáripar nincs. A mostoha és keserves viszonyok miatt nagyon sokan próbálkoznak meg azzal, hogy Délamerikából az Egyesült-Államokba jussanak, de út­levelet megint csak pénzért lehet kapni — pénzért mindent kaphat az ember. A megvesztegés nagy divat­ban van. Cuba szigetén ugyanilyenek a viszonyok. Mezőgazdsági munkát is csak éhbérért vállalhatnak a ki­vándorlók, akik főkép azért mennek Cubába, mert innen már csak két napi hajóút Északamerikába és abban reménykednek, hogy valami uton­módon átjuthatnak Floridába. A csempész hajósok ugy csapják be a helyzettel ismeretlen, szökni vágyó kivándorlót, hogy 150—200 keserve­sen összekuporgatott dollárt előre bevasalnak tőle azzal, hogy Flóridába csempészik őkel. Éjszaka azután ha­jóra szállítják őket s két napig sé­tálnak velük a tengeren, aztán ugyan­csak éjszaka kikötnek velük Flori­dában, amely azonban csak egy falu neve és szintén Cuba szigetén van. S ott hagyják őket. A szerencsétlenek csak másnap tudják meg, hogy be vannak csapva és ott vannak jófor­mán, ahonnét elindultak. Akiknek mégis sikerül átjutniok, ha útlevelük nincs, azokat meg elfogják és vissza toloncolják. Naponta 1500 kivándorló lép partra Rio de Janeiro kikötőjében, de az elképzelhetetlen nagy munkanélküli­ség és nyomor következtében mos­tanában ugyanannyi kivándorló megy vissza Európába. 9 békési hősöli emléliinQ­Dénefc leleplezése Békés község a világháborúban elesett 697 hős polgárának emlékét gyönyörű, monumentális alkotással örökiti meg. Az emlékmüvet — melyet Pásztor János szobrászművész készített — november hó 9 én leplezik le ünne­pélyes keretek között. Valószínű, hogy az emlékmű le­leplezésére a legmagasabb méltó­ságok is lejönnek, hogy lerójják kegyeletüket a hazáért vértanúhalált halt magyar testvérekkel szemben. Az ünnep programmja a követ­kező lesz: 1. Reggel 8—10 óra között ünnepi istentiszteletek. 2. Délelőtt 10 órakor díszköz­gyűlés a városháza dísztermében, amelyen ünnepi beszédet mond Körber Tivadar főgimn. igazgató. 3. Féltizenegy órakor leleplezik az emlékmüvet. Ünnepi beszédet mond dr. Kovacsics Dezső főispán és Kiss B. Mihály főjegyző. 4. Félegy órakor a városi Bérház nagytermében 400 teritékes közebéd. A békési hősök napja iránt ország­szerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Mi van ma? 1924. okt. 24., péntek R.kath.: Ráfael főa. Prot.: Salamon Napkelte 6 óra 33 perckor, nyugta 16 óra 55 perckor (4-55). Holdkelte: 1 óra 35 perckor (éjjel.) nyugta 15 óra 27 perckor (d. u.) 9z öreg baha és a cipopucoló Vasárnap, mikor tudomás szerint igen sok ember jön-megy az utcán, egy igen érdekes esetnek voltak szem­tanúi azok, akik a Fiume kávéház előtt levő cipőpuculó előtt elhalad­tak. Egy, a józanság határán jóval túl­menő munkáskinézésü öreges em­ber ment el a cipőpucoló előtt és ahogy nézegette, mindjobban meg­tetszett neki az ördöngös mesterség gazdájával együtt. Mikor merészsége annyira fokozódott, hogy egész kö­zelébe merészelt menni, megkérdezte a cipőpucolót, hogy minek ül kint az utcán s mi az a masina kinézésű láda előtte. A cipőpucoló gondolva az egyenlőségre és arra, hogy ő mindenki kiszolgálására vállalkozik, ^ aki jól megfizeti, készségesen adott felvilágosítást az utcán való üldö­gélésének tulajdonképeni okáról. Az öreg „laikusnak" a szives magya­rázatra még jobban megtetszett a dolog és alkudozásba bocsájtkozott a cipőpucolóval, hogy mennyiért ta­karítaná ki cipőjét. Az öreg, lévén erősen szociális gondolkozású em­ber, aki másokat is élni akar hagyni, meg alkudott igen gavallérosan, húszezer koronába. Hozzá is kezdett azonnal a cipő­pucoló a nagy munkához és arra kérte a pácienst, hogy tegye fel a lábát a kisládikára. Az öreg „szen­vedő" fel is tette volna a lábát, ha az itóka következményei nem je­lentkeztek volna, tudniillik, hol jobbra hol pedig balra billegett. A valami­kor jobb időket élt sárga kinézésű bakkancsot a cipőpucoló szép vö­rös festékkel kente be. A különös jelenet láttára ekkora már termé­szetesen igen nagyszámú néző gyűlt össze, akik harsanó kacagás közben figyelték a fejleményeket. Ahogy á cipőpucoló munkáját végezte, az öreg egyre azt kiabálta elég meg­hallható hangon, hogy: „Azért pu­coltatja ki a bakkancsot, szép sár­gára, mert ő tartalékos baka káplár, aki hozzászokott már katonáéknál, hogy mással pucultatja ki a bak­kancsát. O ur volt mindig, ezután is az akar lenni." Annyira beleélte ma­gát már később a helyzetbe, hogy felhúzta nadrágjaszárát és követelte pénzéért meztelen lábaszárának be­kenését is. A cipőpucoló, aki kato­náéknál csak közbaka volt, ellenve­tés nélkül tett eleget a káplár ur parancsának. Erre természetesen a hahota még nagyobb lett a nézők körében, de szerencse, hogy a szen ­vedő is igen kedélyesen fogta fel a dolgot és együtt nevetett a társa­sággal. Ekkorra aztán már befejezést is nyert a cipőpucolás és az öreg a katonáéknál mint káplárba belene­velkedett gavallérosság folytán nem husz, hanem harmincezer koronát fizetett a cipöpucolásért, melyet a mester hálásan köszünt meg és a jövőbeni viszontlátás reményében búcsúzott el nem mindennapi ven­dégétől. A búcsúzóra megérkezett a rend éber őre is, aki a nézőket széjjeloszlásra szólitotta fel, miköz­ben az „öreg tartalékos bakakáplár" eszében egy csomó régi szép kato­nakori emlékkel, boldogan masíro­zott hazafelé... (n. á.) Rongydarabohbon járnak az oláh hadsereg katonái Brassóból jelentik : Az „Auróra" hosszabb cikkben számol be a ro­mán katonaság mai helyzetéről. A cikk szerint a román katonák túlnyomó részének egyáltalán nin­csen ruhája, sem fehérneműje. A bakkancsból kilóg a katonák lába, az egyenruháról már azt sem lehet megállapítani, milyen szinü volt va­laha. Sok esetben előfordul — irja az Aurora — hogy őrségváltáskor az őrtálló katonának le kell vetkez­nie, hogy egyenruháját utódjának adja át. A kaszárnyák egytől-egyig rettenetes helyzetbe vannak. A cikkhez a lap csak annyi kom­mentárt füz, hogy kéri a pénzügy­minisztert, „ne kezelje" a hadse­regnek szánt pénzt ugy, ahogyan azt 1916-ban hadügyminiszter ko­rában tette, amfkor a hadsereg élel­mezésére és ruházására szánt ösz­szeg nyomtalanul eltűnt. Égy török föídbirtohos magyar családdal ftiván társulni A konstantinápolyi m. kir. követ­ség jelentése szerint egy Erzerum (Kisázsia) közelében fekvő birtok tulajdonosa Kubai Záda Samith effendi körülbelül 20,000 dönümnyi birtokán (melyből 1000 katasztrális hold szántó) egy mezőgazdasághoz értő magyar családdal kívánna tár­sulni. A társuló családnak értenie kel­lene elméletileg és gyakorlatilag a méhészethez és a tejgazdasághoz. A családnak legalább öttagból kell állnia. Ezek közül legalább négynek értenie kell a gazdasághoz és gya­korlati munkára képesnek kell lennie. Útiköltségre 3000 frankot bocsát a tulajdonos a család rendelkezésére, természetesen kölcsönképen, előleg­ként. A tulajdonos és vállalkozó család között legalább három évre kötendő meg a szerződés, melynek részletes feltételei az Országos Mezőgazdasági Kamaránál Budapest állanak az ér­deklődők rendelkezésére. Sürgősen kell jelentkezni. HÍREK — Gróf Széchényi Antal vég­tisztessége ma d. e. 9 órakor lett volna, mivel azonban a holttest ed­j dig meg nem érkezett, minden való­színűség szerint csak holnap lesz megtartható a temetés. — A dunántuli református pQspök beiktatása. A Dunántuli Református Egyházkerület e hó 29-én délelőtt 9 órakor a pápai református templomban iktatja be hivatalába újonnan megválasztott püspökét, fel­sógelléri Antal Géza doktort. Az el­szállásolásra vonatkozóan e hó 25-ig kell értesítést küldeni Cseh Szom­bathy László dr.-hoz, a pápai re­formátus egyház főgondnokához. — A Vidovszky Béla kép­kiáiiitására állandó jegyek már kaphatók a Köfiösvi­dók ós a Gesmoy könyv­kereskedésben. — Németország vásárolja a magyar tengerit. Az idei kedvező tengeritermés bőséges feleslegek fel­gyülemlését teszi leiietővé. Külföldön nem volt olyan jó kukoricatermés, mint nálunk és nyilván ez az oka annak, hogy Németország és Cseh­ország már most vásárol tengerit és március—májusra csinálnak kötése­ket. A csövestengeri ára emelkedett. Ennek az áremelkedésnek főleg az az oka, hogy néhány budapesti élelmiszerkereskedő nagyszabású száritót rendezett be. Elraktározzák a csöves tengerit, hamarosan meg­szárítják és már szállítják is főleg Csehországba. A csehországi és németországi kereslet javitja meg a kukorica árát. — A dohánybeváltás kezdete. A dohánybeváltást a múltban decem­ber hóban kezdették meg. Értesü­lésünk szerint az idén csak január hóban kezdődik meg az 1924. évben termett dohány beváltása. * Cigarettázik Ön ? Sodorjon Janina papirt! — A Magyar Nemzeti Szö­vetség közgyűlése. A M. N. Szö­vetségnek f. hó 26-án, vásárnap d. u. 3 órakor tartandó közgyűlése iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Jelen lesz vármegyénk illusztris fő­ispánja, dr. Kovacsics Dezső aki a Szövetség egyik legrégibb oszlopos tagja s kiváló vezérkarához tartozik. A Szövetség középpontjának kikül­döttjét, Kőrössy Endrét is nagy ér­deklődéssel várják a tagok, mert a magyar nemzeti eszmének e buzgó apostola amerikai tapasztalatairól is fog nyilatkozni. A közgyűlésen a Vasutasok Dalosköre is közreműkö­dik. Az elnökség ezúton hivja meg a társadalmi egyesületeket s az érdek­lődőket. F. hó 24-én, pénteken este 6 órakor a választmány tart ülést a főgimnáziumban, amelyre kéri a vá­lasztmányi tagok szives megjelené­sét. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom