Körösvidék, 1924 (5. évfolyam) április-augusztus • 96-199. szám

1924-05-20 / 115. szám

Síőrémvlsíék Békéscsaba, *924. május 20. szép szavai mindenkire nagy hatást gyakoroltak. Ezután jött az üdvöz­lések hosszú sora. Nem közölhetjük a szebbnél-szebb beszédekét, azért csak arra szoritkozunk, hogy az üd­vözlő testületek és a szónokok neveit soroljuk fel: Evang. egyház és a főgimn. kormányzó-bizottság (Ja­kabffi György lelkész); Ref. egyház (Koppányi Gyula lelkész); Békés­csaba városa (Berthóty István polgár­mester) ; Szarvasi evang. főgimná­zium (Mendől Lajos főgimn. vallás­tanár) ; Békési! ref. főgimn. (Faragó László főgimn. tanár); „Lorántffy Zsuzsánna" leánygimnázium (Gajda Béla igazgató); Városi polgári leány­iskola (Walthier Lujza igazgató h.); Evang. tanitóikar (Uhrin Károly igaz­gató) ; Ali. polg. fiúiskola (Péter Jenő igazgató); Városi Takarékpénztár Rt. (Thury Lajos vezérigazgató); Iparo­sok és Kisgazdák (Kovács Mihály ipartestületi elnök); Magyar Nemzeti Szövetség békéscsabai köre (Horváth Jenő); Evang. Nőegylet (Huszár Sámuelné alelnök); Békéscsabai Nő­egylet (Vidovszky Ferencné); Evang. Leányegyesület (Kuthy Erzsébet és Mázán Zs.); Volt tanítványok (Me­dovarszky Mátyás dr.); Jelenlegi ta­nítványok — átnyújtott egy arany­órát (Kován György); A Stefánia Szövetség, MOVE és Kaszinó (dr. Berthóty István); Szociális Misszió Társulat, Rórn. Kath. Leányegyesület (Berényi Antalné); „Csaba" cserké­szek (Thiesz János segédtiszt, raj­vezeíő). A gondolatokban gazdag, sok gyö­nyörű beszéd után dr. Rell Lajos emelkedett szólásra, mély meghatott­sággal köszönvén meg a bensőséges ünneplést. Kedves szavai mélyen meghatották a közönséget. Különö­sen akkor futotta el a köny a sze­meket, amidőn az ünneplést felesé­gére hárította, kit percekig ünnepelt a tömeg. A minden izében kedves, meleg ünnep a „Himnusz" eléneklésével ért véget. * Este 8 órakor a Fiume szálloda éttermében 130 terítékű közvacsora volt dr. Rell Lajos tiszteletére. Az első pohái köszöntőt maga az ünnepelt mondotta a Kormányzó Úrra, majd sorban köszöntötték gazdag szépségű beszédekben a jubiláris igazgatót és családját: Korniss Géza dr, Jakabfi György, Harsányi Pál ref. esperes, Mendől Lajos, Gajda Béla, Gyön­gyösy János, Banner Benedek. A jelenvolt hölgyek és urak a késő éjszakáig együtt maradtak a legjobb hangulatban. van ma i 9 1924. május 20., kedd R, kath.: Sz. Bernardin. Pro!.: Bernát. Nap kelte 4 «ira 19 perckor, nyugta 19 óm 35 perckor (7 35) Hold ksltc: 21 6n 25 perckor (d. u.) nyusfc 5 óra 52 perckor (d. e.) Este 7 és 9 órakor raozielődás az Apolló Mozgóban. 9 Budai Dalárda quartettje Mm Folyó hó 17-én este 8 órakor gyönyörű dalestét rendezett a békés­csabai Iparos Dalárda a Városi Szín­házban. Nem tudni, vájjon a délutáni nagy eső s igy az indolencia volt-e az oka annak, hogy a színház meg­lehetősen üres volt? Nagyon kíno­san hatott ez az üresség annyival is inkább, mert szomorú képet vet az városunk dalszeretetére. Mindenféle kóklerságnak, értéktelen kabaréknak van publikuma, de a magyar daínák nincs. Akkor is zsúfolt ház szokott lenni, ha valmi divatos, ultramodern attrakciót hirdet a falragasz (pedig dehogy érti meg azt a közönség!) de a magyar nemzet lelkéből fakadt dalra, nem kiváncsi csak egynéhány ember. Persze ez nem „sikk" nem divat — ez magyar kultura. A hangverseny gyönyörű volt. A Budai Dalárda quertettje ép ugy, mint a dalárda „pacsirtájának" Schul­lernek éneke valósággal extázisba hozta a megjelent lelkes közönséget. Igazi magasrangu élvezetet nyújtottak. Az Iparos Dalárda is pompásan szerepelt. Öröm hallani azt a foly­tonos fejlődést, amit Lukoviczky Endre karnagy lelkiismeretes mun­kája eredményez. Csak azt szeret­nénk mondani a karnak, hogy vala­hogy el ne kedvetlenedjék azért, mert nem részesül a megérdemelt méltatásban,. Do'gozzon csak továbbra is! Nem ezért a hálátlan közönség­ért, hanem a drága magyar dalért. finÍR iepMt ez iparos iiai Kouács Mihály mnnBájának első eredménye — Negyvenezer aranykorona egyei&re az alaptőke Békéscsaba város közgazdasági élete ismét fejlettebb és erőteljesebb lett egy életerős bankintézmény meg­alakulásával. Az a bizalom, mely az iparosság részéről Kovács Mihály iránt meg­nyilvánult ipartestületi elnöknek tör­tént megválasztása alkalmával, már is meghozta eredményét. Az évtize­dek óta visszamaradottságban álő iparos társadalom végre feleszmélve megtalálta ezzel az elhsiározással a boldoguláshoz vezető utat. Kovács Mihály meggondolt elhatá­rozása, nagyszerű szervezőképessége és szívós akaraterejének eredménye­képpen a vasárnapi nappal megala­kult a Békéscsabai Iparos Bank rt., hogy országszerte hirdesse Békés­csaba város iparosságának erejét és élétképességét. Az aiakuló gyűlésről egyébként az alábbiakban számo­lunk be : Kovács Mihály szívélyesen üdvözli a szép számban megjelenteket és megnyitja a gyűlést. Mivel 116 rész­vényes 1214 részvény képviseletében jelen van, a gyűlést határozatképes­nek mondja ki. A jegyzőkönyv hite­lesítésére Jeney Endrét és Zsibrita Jánost jelöli ki. Majd felkéri ifj. Hor­váth Mihályt az alapítási tervezet fel­olvasására. Horváth Mihály felolvassa a lapunkban már leközölt alapítási tervezetet, melyet a gyűlés egyhan­gúlag elfogad. Ezután Kovács Mihály ismerteti a közgyűléssel, hogy a 20 vagon buza alaptőkének, amint azt a kereske­delmi törvény megkívánja, 30 szá­zaléka be van fizetve, még pedig 2 vagon búzába a Kisgazdák Szövet­kezeténél, 4 vagon ára pedig az asz­talon készpénzben le van téve. Igy a törvériy értelmében a gyűlés hatá­rozatképessége kimondható. Ugyan­csak a törvény által előirt, részvények egynegyed része a gyűlésen képvi­selve van. Ifj. Horváth Mihály pontról-pontra felolvassa a bank alapszabályterve­zetét, melyet a gyűlés minden vál­toztatás nélkül eredeti formájában el­fogadott. Az alapszabályok elfogadása után Kovács Mihály felteszi a kér­dést, hogy a gyűlés kivánja-e a bank megalakítását. A feltett kérdésre a közgyű­lés egyhangú lelkesedéssel kimondotta a Békéscsabai Iparos Bank R. T. megalaku­lását. Kovács Mihály bejelenti, hogy az alapítási tervezetben bennfoglaltatik, hogy az első 3 évre az alapítók választják meg az igazgatóságot. Ez szombaton délután titkos szava­zás utján megtörtént, mely szerint megválasztották legtöbb szavazat alapján igazgatókul a következőket: Kovács Mihály malomtuiajdonost, Martincsek Károly asztalost, Gécs László malomtulajdonost, dr. Dzurik József malomtulajdonost, Sajben Pál lakatost, Dénes Bálint lakatost, Ko­ván Endre szabót, Lipták János épí­tészt, Havran Lajos asztalost, Simon Béla asztalost, Zlehovszky György kocsigyártót és Ellmann Adolf sza­bót. A felügyelő bizottság tagjaiul: Gyuciia György építészt, Kociha Mi­hály kárpitost, Végh Endre sütőmes­tert, Vlcskó Lajos kocsigyártót, Zsí­ros Pál szábót és Suhajda András kocsigyártót póttagul. Ezzel kapcso­latban az alapitóknak a felmentvényt a gyűlés megadja. A közgyűlést bezáró beszédében szép szavak kíséretében fejtette ki ismételten a bank célját Kovács Mi­hály s abbeli reményének adott ki­fejezést, hogy a kevés alaptőkével megalakult bank az iparosság meg­értő áldozatkészsége folytán rövidesen hatalmas tőkeerős intézménnyé fog megnőni. Arra kérte iparostársait, becsüljék meg az igazgatóság, veze­tőség munkáját s igyekezzenek azt mindenben elősegíteni és támogatni. Különösen a részvényjegyzés érde­kében kérte a jelenlevőkel, hogy mi­nél szélesebbkörü propagandát fejt­senek ki. — A gróf Almássy-család gyá­sza. Gróf Almássy Dénesi, nejét Károlyi Ella grófnőt és családját sú­lyos gyász érte. Leányuk Almássy Erzsébet grófnő, élete tavaszán, 17 éves korában pár napi súlyos szen­vedés után Budapesten, hová csak pár hét előtt utazott fel, május 15-én éjjel hirtelen és váratlanul elhunyt. Temetése május hó 17-én délután 4 órákor ment végbe Kétegyházán a család ottani sírboltjába. — A gyulai esperesi kerület papi gyűlése. Május 15-én tartották a gyulai róm. kath. esperesi kerü­letbe tariozó lelkészek és segédlei­készek rendes tavaszi közgyűlésüket Gyulán a plébánián. Jelen voltak a gyulai helyi lelkészeken kivül: Ba­rabás György esperes, békési plé­bános; Ruszka Zoltán tb. kanonok dobozi; Bartoss Ferenc békéscsabai; Kovács Márton ujkigyósi; Gáspár István mezőberényi plébánosok, to­vábbá Szybó Imre békési; Csillag Nándor és Bartuik Mátyás békés­csabai segédlelkészek és Hizsa Gyula szanatóriumi lelkész. A gyűlés ke­gyelettel emlékezett meg gróf Szé­chenyi Miklós életéről és haiálaról, tárgyait a lelkipásztori működés és iskolai igazgatás körébe tartozó dol­gokról. Utána testületileg tisztelgett Brém Lőrinc prelátus kanonoknál. — A Nemzeti Bank május 24-én alakul meg. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter szétküldötte a Ma­gyar Nemzeti Bank alakuló közgyű­lésére a meghívókat. Az alakuló köz­gyűlést Budapesten 1924. évi május 24-en délelőtt 10 órakor tartják a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A közgyűlésen mindenki résztvehet, akinek legalább egy egész részvényre szólp jegyzését a pénz­ügyminiszter elfogadta. A határozat­hozatalban viszont az vehet részt, kinek legalább 25 részvényre vonat­kozó jegyzését fogadta el. A rész­vényjegyzések elfogadásról az aláírási helyek utján értesíti a részvényjegy­zőket Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter. — Bag községet teljesen elpusz­tította a vihar. Az elmúlt héten nagy esőzések vonultak végir az egész országon, főként pedig Pest­megyében tombolt rettenetes vihar. A legnagyobb károkat Bag község­ben okozott a vihar, ahol egész házsorokat tüntetett el a a földnek színéről. A község egyik részén parcellázott házhelyeken épült vá­lyog házakban a legszegényebb em­berek laknak, ezeknek házai a nagy esőzésban rommá dőltek össze, ff sze­rencsétlen gazd[aemberek földönfu­tókká váltak. Most nagyrészük a szabadban é! s csak kisebb részüket tudták elhelyezni fedél alá. Az erő­sebb házak tetejét a szélvihar vitte ei, vagy rombolta össze s még a téglából épült hásak falát is el­mosta az eső. Bag község lakói egy nap alatt koldusszegények lettek s jelenleg egyáltalán nincí kilátás arra, hogy külső támogatás nélkül újra felépíthetnék hajlékaikat. * Hirdetmény. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy f. hó 19-tői kezdődőleg a 708. és 705. sz. vona­tokat ismét forgalomba helyezzük. Indul Békéscsabáról 17 ó. 45p.-kor, érk. Békésre 18 ó. 43 p.-kor, indul Békés Széchényi térről 18 ó. 45 p.­kor, érk. Békéscsabára 19 ó. 43 p.­kor. Az igazgatóság, 9 világ legnagyobb filmje SOODÓ^zereplS HJESS9LIN9 tőrt. dráma 1. rész május Roma hanptlása idejéből, ZU-Z5, II. rész május Z7-Z8

Next

/
Oldalképek
Tartalom